A hosszútávú öngondoskodás nincs ott a fejekben
|
| Kovács Antal, vezérigazgató-helyettes |
Az öngondoskodás megítélése pozitívabb, mint a legutóbbi felmérés esetén, a fogalmat a legtöbben a függetlenséggel kapcsolják össze, csökkentek a negatív asszociációk az öngondoskodással kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebben tekintenek erre "kényszerként" - mondta Kovács.
Továbbra is a lakosság kétharmada látja bizonytalannak a pénzügyeit, hosszú távon pedig a megkérdezettek 71%-a tartja kiszámíthatatlannak pénzügyeit. A nyugdíjkilátások egyre borúsabbak, az emberek négyötöde gondolja, hogy nem lesz elegendő a nyugdíja. Abban ugyanakkor trendforduló következett be, hogy kinek lenne a feladata az öregkori gondoskodás, most a többség ismét azt gondolja, hogy ez az állam felelőssége.
Másfél éve a megkérdezettek kétharmada folytatott valamilyen öngondoskodást, most már csak a megkérdezettek fele rendelkezik valamilyen megtakarítással - ezek túlnyomó többsége pénzpiaci, de a legtöbb megtakarítási forma visszaesett. Főleg az életbiztosításokat mondták fel az emberek, de a pénztárak is sok ügyfelet vesztettek az elmúlt időszakban - egyedül a bankbetétek tudtak szinten maradni.
| A korábbi évek eladósodása miatt a háztartások nagy része úgy takarít meg, hogy a hiteleit fizeti vissza. A 2011-es adatokban megjelenik a végtörlesztés hatása, de a háztartások e nélkül is nettó hitelvisszafizetők lettek volna. Sőt, az MNB szerint ez kitart egészen 2015-ig - mondta Szigel Gábor, a jegybank vezető elemzője Portfolió Öngondoskodás Konferenciáján. A tranzakciós illeték sem szorítja vissza a készpénzforgalmat A háztartások megtakarítások szerkezetében nagy változás nem történt - a biztosítástechnikai tartalékok visszaestek a nyugdíjállamosítás miatt. A háztartások készpénztartaléka Magyarországon európai összehasonlításban is magas - ebben szerepet játszhat a szürkegazdaság, az állami rendszerek készpénzközpontúsága, az infrastrukturális hiányosságok és a pénzügyi kultúra is. A tranzakciós illeték nem valószínű, hogy visszaszorítja a készpénztartást, hiszen a nem készpénzes tranzakciók megemelt illetéke (0,02%-ra emelték), és a készpénzfelvétel illetékmértéke (0,03%) között már nincs akkora különbség, ráadásul a készpénzfelvételnél csak egyszer kell megfizetni az illetéket. Állampapírok: nincs kiszorító hatás A háztartások nettó állampapírtartása 350 milliárddal növekedett. Alapvetően a kamatozó kincstárjegyek állományában bekövetkezett növekedés áll e mögött - az ÁKK ugyanis versenyképes kamatszintet határozott meg erre, ami a 12 hónapos DKJ-hozamokat és a banki betéti kamatokat is veri. Március elején a bankok egy része ugyan emelte betéti kamatait, de jóformán "nem vett tudomást" az ÁKK jelentette erős konkurenciáról. Szigel szerint nincs kiszorító hatása a lakosság növekvő állampapírtartásának, ami makroszinten a megtakarítási piacot illeti, csak szerkezeti átrendeződésről van szó. Igaz, a hitelintézetek elvesztik a betéti kamat és az állampapír-hozam közti marzsot, ami ugyan negatív hatás, de a bankok jelenleg rendelkeznek megfelelő likviditással. |
Csökkenés látható a vésztartalék mennyiségében is: aki rendelkezik ilyennel, annak a tavaszi helyzethez képest 3 hónappal rövidebb időre, most már csak 11-13 hónapig tartana ki a feltört malacpersely. A családi vészforgatókönyvek a rendkívüli helyzet megoldását a tartalék felhasználásában, valamint a kiadások, a fogyasztás csökkentésében látják. Kisebb mértékben számolnak különmunkából, hitelből származó pluszbevétellel, amikor azt kérdezik tőlük, hogyan lennének úrrá a válsághelyzeten.
Már nem tervezünk, mert minek?
A kutatás rámutat, hogy kevesebben tudnak spórolni, a félretett tartalékok pedig egyre kevesebb időre elegendőek, a válaszadók mindössze 22%-a van tartaléka.
Mára már a középosztály is elkezdte felélni tartalékait, a felhalmozott tartalékok a megtakarítással bíróknál már csak mindössze másfél évre lennének elegendőek, ami egyben trendfordulót is jelent az előző felméréshez képest. 48%-ra csökkent azok aránya, akik a következő hónapra pénzügyi tervet készítenek, valószínűleg a válság jelentette kihívások ellehetetlenítették a tervezést. Pedig hosszú időn keresztül állandó volt a hónapról hónapra tervező, rendszeres családi költségvetést vezetők száma, arányuk féléve még 58% volt.
| Figyelem, adóváltozások a megtakarítási piacon! Részletek >>> |
Mindez a már említett tartalékok fogyásával együtt véve arra utal, hogy a pénzügyi nehézségek már a középosztályt is elérték. Főként ők alkotják ugyanis azt a csoportot – szemben a jómódúakkal és a szegénységben élőkkel -, akik kiadásaikat és bevételeiket rendszeresen tervezik.
Csökkent az öngondoskodást tervezők száma, hiszen a rendelkezésre álló források is csökkentek. Csak a megkérdezettek 20%-a tervez jövőbeni megtakarítást, a 6%-os visszaesés elég nagynak mondható. A megkérdezettek 57%-a ugyanakkor rendelkezik már valamilyen megtakarítási formával.
A rendszeres megtakarítás a negyveneseket érdekli
A 18-23 évesek 39%-a tervez valamilyen megtakarítást, ez a kor előrehaladtával csökken. Tervezési képességük jóval nagyobb, csak 21%-uk rendelkezett valamilyen megtakarítással. A legtöbb tartalékkal a negyvenes generáció rendelkezik.
A fiatalok elsősorban az életkezdéshez szükséges megtakarításokat választják, így náluk a lakáskassza igen népszerű. 30 éves kortól már a család és a gyerekek jövője van fókuszban. A nyugdíjas korosztály tagjai is a családra költik a forrásaikat, vagyis nem személyes céljaikra, mint például nyugaton. 30 felett az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik slágertermék. A rendszeres megtakarítást lehetővé tevő takarékszámlákat szintén leginkább az idősebbek veszik igénybe, ami meglepő.
Az OTP öngondoskodási index mostani értéke 32 pont, ami a legutóbbi értékhez képest 2 ponttal csökkent. A kilátások romlása és a megtakarítások erodálódása csökkent, de egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, ami az indexet felfele húzta. Az index értéke a külső tényezők hatására folyamatosan csökken, de az öngondoskodás megítélésnek változása (szükségszerű és nem kényszer) és az, hogy az öngondoskodást megkezdeni tervezők aránya valamivel nőtt, mindenképpen pozitív.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
