Hirdetés
Hirdetés

Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?

Gáspár András, 2012. március 20., 14:19

Újabb állomáshoz érkezett a devizahitelesek helyzetét rendezni hivatott program: rögzített árfolyamon törlesztheti hitelét a devizahitelesek nagyjából 90 százaléka - ha bírja. Ha viszont nem, forintosíthatják a devizahitelt, elengedhetik tartozás negyedét; szükség esetén az állam megveszi a lakást, amit az adós terhétől megszabadulva visszabérelhet, de akár egy új házat is felhúznak a rászorulóknak Ócsán. Irigykedni azért mégsincs oka senkinek.

Hirdetés

Aki még bírja: itt az árfolyamrögzítés

A devizahitelesek megsegítésére indított program újabb elemeit fogadta el hétfőn az Országgyűlés. Ennek értelmében az első két hónapban a közszolgák, majd júniustól a lakáscélú hitelesek, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkező hiteladósok kérhetik az új típusú árfolyamrögzítést (illetve kérheti mindenki a hatálybalépést követően akár azonnal is, viszont a bankok csak a fenti ütemezésben kötelesek befogadni a kérelmeket).

Az új árfolyamgát működését nagyjából már mindenki megismerte: akinek hitele a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszegben kifejezve nem haladta meg a 20 millió forintot, az a pozitív elbírálás után svájci frank alapú hitelt 180 forintos, euró alapút 250 forintos, japán jen alapút pedig egységenként 2,5 forintos árfolyamon törleszthet. A törlesztési és valós árfolyam közti különbség egy kedvező kamatozású (3 havi BUBOR, jelenleg 7,29 százalék) számlán gyűlik - már ami a törlesztett tőkerészre vonatkozik. A kamattörlesztésen jelentkező árfolyamkülönbözetet ugyanis részben lenyelik a bankok, részben pedig a költségvetés.

Az árfolyamrögzítés azoknak szól, akik nem tudtak pénzt előteremteni a végtörlesztésre, de arra azért képesek, hogy fizessék a - felvételkorihoz képest minden bizonnyal alaposan megemelkedett - törlesztőrészletet. A gyűjtőszámlahitel folyósítási feltételei között ugyanis az is szerepel: az adós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot.

Mit érdemel, aki nem tud törleszteni?

A devizahitelüket sokszor komoly kompromisszumok árán törlesztő ügyfelek egy része szerint semmit, legalábbis közpénzből - a devizahitellel nem rendelkező állampolgárok még nagyobb része szerint pedig pláne semmit. Részükről azért valamelyest érthető az elégedetlenség: miért kap állami segítséget az, aki felelőtlenül adósodott el, pláne miért engedik el tartozása részét, miért építenek neki új házat? A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

A most elfogadott rendelkezések a 90 napon túli törlesztési késedelemben lévők esetében a hitelező pénzintézet augusztus 31-ig köteles a még fel nem mondott hiteleket forintra váltani, és a követelés összegének 25 százalékát elengedni. Ehhez a jogszabály szerint a hiteladósnak május 25-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a késedelembe esés oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt (bár ez meglehetősen képlékeny kategória, hagy néhány kérdőjelet maga után).

Aki nem tudja "felvenni a fonalat", azaz a forint alapúra konvertált hitelt sem tudná törleszteni, és már kényszerértékesítésre is kijelölték otthonát, fordulhat a Nemzeti Eszközkezelőhöz. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a NET egyebek mellett akkor vásárolhatja meg az jelzálogként szereplő ingatlant, ha az adós vagy házastársa, élettársa szociálisan rászorultnak minősül, és legalább két gyermeket nevel. Az érintett ingatlan értéke Budapesten és megyei jogú városban nem haladja meg a 15, egyéb településen a 10 millió forintot.

2014 végéig 25 ezer lakást, házat venne meg ily módon a NET. Bár a lakásokat 6 hónappal az adásvétel után (legfeljebb 2 éven belül) elvileg visszavásárolhatja az adós az eszközkezelőtől, nagyobb realitása inkább a visszabérlésnek van: erre a NET lehetőséget ad, így bár a tulajdonjogot a bajba került adós elveszti, mégsem kell kiköltöznie, bérlőként otthonában maradhat családjával (legalábbis feleségével, élettársával, gyermekeivel) együtt.

Amennyiben az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal oldható meg az adós lakhatása. Ez közismert nevén az ócsai devizahiteles lakótelep-program, ami családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll.

Nem irigylésre méltó helyzet Ócsára költözni

A forint alapú hitelre történő átváltás és a Nemzeti Eszközkezelő is zömmel azok számára nyújt tehát megoldást, akik már nem képesek törleszteni devizahitelüket, nem luxusingatlant ajánlottak fel fedezetként, hanem legfeljebb átlagos értékűt; szociálisan rászorultak, gyermeket nevelnek, és bár ez nem feltétlenül könnyen megfogható kategória, de "önhibájukon kívül" romlottak fizetési körülményeik. Akik szerint nem kellene állami pénzeket is felemésztő segítséget nyújtani a helyzet megoldására, gyakorlatilag a szociális háló alapjait is kénytelenek megkérdőjelezni: segítség nélkül ugyanis ezekből az adósokból előbb-utóbb mindenképp állami segélyekből, juttatásokból élő, méginkább a perifériára szoruló állampolgárok lennének, alkalmasint nagyobb terhet jelentve a költségvetés számára, mint amit a mostani megoldás jelenthet - amelyben ráadásul a bankok is komoly pénzekkel részt vesznek.

Egyetért? Vitatkozna?

Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Hogy a hitelre vett kétméteres képátlójú plazmatévé vagy az első családi otthon megteremtésének vágya vezetett oda, hogy egyes családok a mentőcsomag különböző elemeinek igénybe vételére szorulnak, az nyilván esetenként eltérő lehet. Az azonban a feltételek ismeretében biztosan kijelenthető: nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akiknek végül forintosítják a devizahitelét, vagy házat kapnak Ócsán. A legfontosabb tanulság pedig az, hogy - többek között a PSZÁF és az MNB sokszor hangoztatott szándékával egybecsengően - ismeretterjesztéssel, oktatással a jelenleginél jóval magasabb szintre  kell emelni a lakosság pénzügyi ismereteit, kultúráját, öngondoskodási hajlandóságát, hogy a jövőben ne sodródhassanak ennyien kilátástalan helyzetbe rossz pénzügyi döntéseik következtében.

Az érintettek száma ugyanis nem elhanyagolható: a PSZÁF adatai szerint 2011. június végén 1 225 419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már volt valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (mintegy 142 ezer szerződésnél) pedig 90 napon túli volt az elmaradás. A több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás volt.

Reménykedni pedig abban lehet, hogy ami mostanában a devizahitelek körül zajlik, az nem a régi magyar alapelvet erősíti meg az emberekben: az állam jön, és segít, ha baj van - akármekkora hülyeséget csinálsz.

Privatbankar Friss Hirado
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Sokat hoz a biztosítók konyhájára a középkorúak pánikja

2014. április 16., 14:00
Sokat hoz a biztosítók konyhájára a középkorúak pánikja

Jól indult a nyugdíjbiztosítás: van ahol az új életági szerződések felét ez a termék teszi ki. A szerződést kötők zöme ugyanakkor negyvenes-ötvenes éveiben jár: ők azok akik érezni kezdik a nyugdíjas évek közelgő bizonytalanságát és tenni akarnak ellene

Utánajártunk

Hirdetés

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint lesznek fennakadások a gázellátásban az ukrajnai feszültség miatt?