6p
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt egyre későbbre tolódik majd a nyugdíjkorhatár. Más kérdés, hogy ez nem hoz megoldást a „minimálbér-nemzedék” számára az időskori biztonság megteremtéséhez, s nem lesz megoldott idősebb munkavállalók foglalkoztatása sem.

A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről - időre felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, amit a születéskor várható élettartam növekedése, más oldalról pedig a gazdasági kényszer, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága diktál. Az Európai Unióban 2005 és 2050 között a 0-54 éves korig csökkenni fog a népesség – a 15-39 év közötti nemzedékben negyedével esik vissza a létszám – miközben a 65-79 éves korosztályban 44,5 százalékkal többen élnek majd, míg a 80 év felett élő európai polgárok aránya közel háromszorosára nő majd. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban a 65 évesnél idősebb népesség aránya a jelenlegi 24,6 százalékról 2050-re 52,8 százalékra nő majd. Hazánkban első látásra kissé kellemesebb a helyzet: a jelenlegi 22,8 százalékról 48,3 százalékra emelkedik majd az elvben nyugdíjkorhatár felett élők aránya, ám így is megoldhatatlannal tűnik a feladat.

Havi 34 ezer fedezetlen új nyugdíjas

A korfa átalakulását több államban, így hazánkban is igyekszik lekövetni az I. (állami) nyugdíjpillér: jelenleg Magyarországon is átmeneti helyzetben vagyunk: a korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik. Az átmeneti helyzet annak fényében érdekes, hogy a szabályozás nyomán ma viszonylag kevés új tag lép be új nyugdíj-jogosultként a piacra, ám mint ahogy azt Farkas András, a Consequit értékesítési igazgatója egy korábbi sajtóbeszélgetésen elmondta, a helyzet átmeneti: a következő 15 évben 2,147 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt – kiöregszik a „GYES-nemzedék, azok a polgárok, akik az új családtámogatás bevezetésének köszönhetően születtek -, miközben ugyanezen időszak alatt a munkaerőpiacra csak 1,634 millió új munkavállaló érkezik, vagyis évente közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a munkaképesek. Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gazdasági függőségi ráta, amelyet a nem dolgozó népesség és a foglalkoztatottak aránya ad ki - már ma is rendkívül alacsony, 1,62-es arányt mutat hazánkban, jól látható, hogy a rendszer akár néhány éven beül fenntarthatatlan lesz. (Hiába mutat a demográfiai (teljes) függőségi ráta – az inakív korban lévők és a keresni képesek aránya – sokkal jobb, 0,46-os arányt, a járulékfizetés nélküli foglalkoztatás, illetve az utóbbi időben felerősődő külföldi munkavállalás komolyan csökkenti az itthoni nyugdíjbevételt.)

A 65 éven felüliek aránya az aktív népességhez viszonyítva

2005 2025 2050
EU 24,60% 35,50% 52,80%
Magyarország 22,80% 34,50% 48,30%



forrás: Consequit

 

Emelkedő nyugdíjkorhatár

Érzi ezt a ma gazdaságilag aktív 25-55 éves korosztály is, s ezért úgy vélik, hogy amikor majd ők mennek nyugdíjba – akár akarják, akár nem - magasabb korhatárokkal kell szembesülniük – derül ki az UNION Biztosító megbízásából 2013 decemberében készített reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog. A nyugdíjkorhatárhoz legközelebb eső (45-55 éves) korosztály tagjai azon a véleményen vannak, hogy átlagosan 68 éves korukban fognak majd nyugdíjba vonulni. A középkorosztály tagjai (35-44 évesek) a várt nyugdíjba - vonulás időpontját már átlagosan 70 éves korukra teszik. A most családalapítás idején tartó 25-34 évesek körében pedig már 72 év a nyugdíjbavonulás várható időtartama. Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az ilyen jellegű változtatással, 90 százalékuk elutasító, s csak 10 százalékuk gondolja azt, hogy a nyugdíjrendszer hatékonyan működéséhez megfelelően tud hozzájárulni a korhatár jelentős emelése. Ennek kapcsán komoly probléma – értett egyet Farkas András is egy közelmúltban tartott sajtóbeszélgetésen -, hogy már a jelenlegi helyzetben sem igazán biztosított az 55 év felettiek foglalkoztatása és ez a helyzet csak romlani fog.

Mire számíthat a minimálbér-nemzedék?

A nyugdíj elején még "költünk"

Ma Magyarországon 65 éves korban – tehát a jelenlegi nyugdíjkorhatár után – a még várható élettartam férfiaknál további 14, nők esetében 18 év. Az aktuális nyugdíjkorhatár után várható élettartam egyre nő, miközben az számszerűsíthető tény, hogy az átlagnyugdíj a KSH 2013-as becslése szerint az átlagkereset mindössze 66 százaléka. A nyugdíjba vonulás után a kiadások azonban nem csökkenek ugyanilyen mértékben, így mára megkérdőjelezhetetlenné vált az aktív években való előtakarékosság szükségessége, a nyugdíjas évek életszínvonalához tartozó anyagi fedezet megteremtése érdekében. A nyugdíjbiztosítás erre megfelelő termék – vélekedik a saját termékkel március 1-től a piacon lévő MetLife Biztosító vezérigazgatója, Bartók János. Bár a jogszabály szigorú kereteket szabott a nyugdíjbiztosítási termék esetében a nyugdíjba vonulás előtti hozzáférés korlátozása terén, e terméknél is adott, hogy a programhoz kapcsolódva eseti befizetéseket teljesítsenek, amelyekhez nyitott a hozzáférés.

De a nyugdíjba menők számára sem túl rózsás a helyzet: jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százalékát teszi ki, ez a legoptimistább becslés szerint is 2050-re 50 százalékra eshet vissza. Ráadásul rendkívül komoly különbségek vannak a nyugdíj összegében: míg Budapesten átlagosa 113 forintot fizettek ki átlagosan egy nyugdíjasnak, addig Szabolcs-Szatmár megyében csak 77 ezer forint volt ez az összeg. A következő években pedig tömegével éri majd el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt 20-25 év „minimálbér-nemzedéke”, akiknek jövőbeli juttatási várományáról mindent elmond az, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege 4 éve változatlan, 28 500 forint. További érdekesség, hogy az új alaptörvény szerint már állampolgári jog az öregségi ellátás – vagyis az Alkotmány alapján immár az I. pillér szolgáltatása sem „biztos”.

Öngondoskodás kell

A jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni – figyelmeztet a Világbank is. Felmérésük szerint a polgároknak fizetésük legalább 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó fizetésük 80-90 százalékához legalább hozzáférjenek. Ennek forrása azonban ma meglehetősen bizonytalan, hiszen – miként a Generali egy közelmúltbeli felmérése rávilágít a megtakarítani képes ügyfelek aránya a 2011-es 40 százalékról 2013. őszére 18 százalékra zsugorodott, s az átlagos megtakaírás is csak a jövedelem 4 százalékát teszi ki.

Égetően fontos volt tehát, hogy a biztosítók hosszú lobbizása nyomán ismét adókedvezmény segítse az öngondoskodást. Januártól a minimum 10 éves tartamú nyugdíjcélú szerződés után 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adójóváírást lehet igénybe venni. Az adójóváírás összegét minden esetben a nyugdíj-biztosítási számlán írja jóvá a NAV. Biztosított valamennyi, 55. évét be nem töltött ember lehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Már ilyen is elérhető: személyi kölcsön halasztott törlesztéssel
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 11:51
Az elmúlt hónapokban folyamatosan csökken a személyi kölcsönök kamata, ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban fokozódott a kereslet a személyi kölcsönök iránt, 2023-ban közel 12 százalékkal igényeltek többen ilyen típusú hitelt, mint az azt megelőző évben. Az MNB friss adatai szerint 2024 februárjában 21,5 ezer ügyfél vett fel személyi kölcsönt mintegy 54 milliárd forint értékben, ami további jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az MBH Bank kamatcsökkentéssel és a hazai piacon egyedülálló, halasztott törlesztéssel igényelhető személyikölcsön-konstrukció bevezetésével készül a személyi kölcsönök iránti növekvő kereslet kielégítésére.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! - 2024 tavasz - DÖNTŐ
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 10:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny döntője!
Személyes pénzügyek Így kerülje el a bankkártyás csalásokat!
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 08:27
A Revolut, a világszerte több mint 40 millió ügyféllel rendelkező globális pénzügyi alkalmazás hétfőn bejelentette, hogy megjelent az első, pénzügyi bűnügyi és fogyasztóbiztonsági jelentése, amely exkluzív információkat tartalmaz a csalásokról és átverésekről. A kiterjedt belső kutatáson és adatelemzésen alapuló jelentés célja, hogy rávilágítson a világszerte növekvő átverési és csalási iparág jellegzetességeire, és kézzelfogható tanácsokkal szolgáljon ahhoz, hogyan védekezhetünk a csalások ellen. A Revolut azt tervezi, hogy folyamatosan felülvizsgálja ezeket az adatokat, hogy nyomon kövesse a csalások helyzetét.
Személyes pénzügyek Ki hal bele előbb a német nyugdíjreformba?
Eidenpenz József | 2024. április 21. 05:44
Újabb nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki az egyre nehezebben finanszírozható kifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni. Mindenki jól jár majd ezzel, vagy csak egy 500 milliárd eurós pénzkidobás lesz? A fiatalok duplán fizetnek az időseknek? A nők és a külföldiek mentették meg a nyugdíjakat?
Személyes pénzügyek Drága ugyan a személyi kölcsön, de kapkodnak érte a magyarok
Privátbankár.hu | 2024. április 20. 10:53
Kihelyezési rekordot hozott az idei év első két hónapja a személyi hiteleknél, ezzel az állomány is új csúcsra emelkedett. A kereslet annak ellenére nagy, hogy a kamatok nem csökkentek érdemben az elmúlt egy évben. Az online igénylés további terjedése, és az otthonfelújítási program felélesztése miatt a kilátások sem rosszak a személyi kölcsönöknél.
Személyes pénzügyek Még ne szaladjon a postára ingyenes készpénzfelvételért!
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 09:14
Bár a parlament megszavazta és a Magyar Közlönyben meg is jelent a készpénzfelvét ingyenességét postai POS-terminálra kiterjesztő törvény, az csak a jövő év elején lép hatályba.
Személyes pénzügyek Sokan megtalálták a tutit a befektetési alapokban
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 13:40
Ezt jelzi, hogy rengeteg pénzt raktak oda.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! - Teljes az országos döntő mezőnye
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 12:59
Csongrád-Csanád, Baranya, és Zala vármegyei, budapesti, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron vármegyei valamint Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gimnáziumi csapatokkal lett teljes a döntős mezőny.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Újabb hat csapat jutott be a döntőbe
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 16:26
Nógrád és Komárom-Esztergom, Heves és Bács-Kiskun valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Hajdú-Bihar vármegyei csapatok küzdelmével folytatódott a pénzügyi verseny.
Személyes pénzügyek Mellbevágó adat, a nyugdíjasok több pénzt hoznak az államkasszának, mint amennyit kapnak
Privátbankár.hu | 2024. április 10. 10:01
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke hosszas kutatómunka és számítások után bátran vállalja azt az állítását, miszerint a nyugdíjszaldó pozitív a költségvetés számára. A nyugdíjasok tehát nem anyagi terhet jelentenek az államnak, hanem bevételt hoznak. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac&Profit, valamint az Oltalom Rádió közös műsora, a Nyugdíjszerviz Süle-Szigeti Bulcsúval és Karácsony Mihállyal. Magyarország első szolgáltató podcastja, ahol minden érintett választ kaphat kérdéseire. Egy műsor, amelynek témái előbb-utóbb minden családban előkerülnek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG