Tíz plusz kettő módszer az infláció elleni védekezésre

Eidenpenz József, 2012. február 23., 15:00

A válság ellen a külföldi jegybankok egy része pénznyomtatással igyekszik védekezni, nálunk inflatorikus hatásúak az adóemelések, a viszonylag gyenge forint és a begyűrűző magas energiaárak. Egyes vélemények szerint a világ nagy részén felhalmozódott adóssághegyek eltüntetésére sem kínálkozik már más kivitelezhető módszer, mint azok leírása, vagy elinflálása.

Ugyanakkor a külföldön és nálunk egyaránt bevezetett és bevezetendő megszorítások, a válság miatt visszaeső kereslet deflációs hatású, amitől egyes szakemberek még jobban tartanak, mint az inflációtól. Még nem tudni, melyik forgatókönyv lép életbe, de több fejlett országban, mint Németország vagy az USA, a bankbetétek, állampapírok hozama már az inflációt sem fedezi, negatív a reálkamat, legalábbis a kockázatmentes eszközökre. A befektetők pedig kétségbeesve keresnek többé-kevésbé biztonságos, az infláció ellen védő befektetéseket.

Nálunk bőven pozitív a reálkamat, de…

Nálunk még bőven pozitív a reálkamat, hiszen az öt százalék körüli vagy kicsivel afeletti inflációs előrejelzések mellett nyolc-kilenc százalék körüli kamatot, hozamot is el lehet érni, és egyelőre ez nem is látszik megváltozni. Ha az IMF-tárgyalások sikere esetén csökken is az állampapírok hozama, a forráshiányos bankok várhatóan akkor is egymásra licitálnak majd ajánlataikkal.

Nagyobb változás történhet a szituációban például a forint árfolyamának és az energiaáraknak az elszállása esetén, hosszú távon azonban sok minden lehetséges. Több feltörekvő országban van kétszámjegyű infláció, nemrég még sokan az euró összeomlását vizionálták, ami feltehetőleg a forintra sem lenne túl jó hatással. Másképp gondolkodhat az a hazai befektető is, aki esetleg deviza-megtakarításokkal rendelkezik, és nem a forint reálkamatát figyeli. Megváltozhat a szituáció egy esetleges kamatadó-emelés, kedvezményeltörlés esetén, Érdemes tehát felmérni, mit tehetünk jelenleg az infláció ellen. Mint más esetekben, most is ajánlott nem egy termékbe fektetni minden pénzünket, hanem megosztani azt többféle lehetőség között.

1. Inflációkövető államkötvények

Magyarország jelenleg valószínűleg egyedülállóan magas, öt százalékpontos kamatprémiumot fizet az infláció felett a kizárólag a lakosság számára kibocsátott Prémium államkötvények 2015/J sorozatára. Az Államkincstárnál kapható papír aktuális kamata így évi 9,3 százalék, ami a banki ajánlatokkal is versenyképes és az 1-3 éves fix kamatozású állampapírok hozamát is meghaladja.

A 2015/J nagyon népszerű lett, maximális mennyiségét már két alkalommal is megemelték, elképzelhető, hogy napokon vagy heteken belül elfogy, február 23-ára mindenesetre még hirdettek rá árat. Más országokban is léteznek inflációkövető államkötvények, például Németországban és a USA-ban, bár ezek eléggé megdrágultak az utóbbi időben.

2. Inflációkövető kötvényekre szóló ETF-ek

Amerikai vagy nemzetközi inflációkövető kötvényekre legalább tucatnyi különböző ETF létezik, sőt olyan is van, amely éppen ellenkezőleg, defláció esetén hoz nyereséget. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) azért előnyösek, mert alacsony költségekkel dolgoznak, és valamely indexet vagy egyéb mutatót hűen követik, nincsenek kitéve az alapkezelő hibás döntéseinek. Nálunk is több brókercégnél hozzáférhetők devizában.

Ezeket persze inkább a dollárban vagy euróban jegyzett állampapírokhoz, kamatokhoz érdemes viszonyítani, lehet, hogy egy amerikai boldog évi három százalék hozammal, a magyar nem biztos, főleg, ha a 2015/J-vel hasonlítjuk össze. Ha pedig forintban számolunk, számolnunk kell a devizakockázatokkal is, vagyis a forint/dollár és forint/euró változásával.

3. Változó kamatozású államkötvények

A 2015/B becsült hozama
2012. 02. 23. -9665
2012. 06. 22. 363
2012. 12. 22. 363
2013. 06. 22. 363
2013. 12. 22. 363
2014. 06. 22. 363
2014. 12. 22. 363
2015. 06. 22. 363
2015. 12. 22. 10363


Hozam (XIRR): 8,88%

Ha az infláció vagy a kamatszint hirtelen változik, vagy nagy év közbeni kilengéseket produkál, az évente az inflációhoz igazított kamat sem biztos, hogy utoléri az inflációt. Az is lehet, hogy a reálkamat nagyon megnő. Ilyen esetekben az inflációkövető kötvénnyel sem jár túl jól a befektető.

Van a piacon egy változó kamatozású államkötvény, a 2015/B, amely ilyenkor jól jöhet. A papír félévente a három hónapos kincstárjegyekhez igazított kamatot fizet. (A hivatalos megfogalmazás szerint a kamat „a kamatláb meghatározásának időpontját megelőző három eredményes, három hónapos hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamok adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagával egyenlő.”)

A 2015/B jelenlegi kamata évi 7,14 százalék június 22-ig, ám a legutóbbi aukción 94,26 százalékos átlagárfolyamon kelt el, és a Kincsár lakossági fiókjában is 95,4 százalékon kínálják (plusz 1,25 százalék felhalmozott kamat). Ha ezen az áron megvesszük, és a teljes futamidő alatt változatlan maradna a kamata, számításaink szerint 8,88 százalékos hozamot érnénk el lakossági vásárlóként is (lásd táblázatunkat). Persze a kamat csökkenhet is, nőhet is, és nem biztos, hogy mindig meghaladja majd az inflációt.

4. Változó kamatozású banki kötvények

Több kereskedelmi bankunk bocsát ki időről időre változó kamatozású kötvényeket, a leggyakrabban a három hónapos Buborhoz igazított kamattal, amit gyakran valamekkora kamatprémiummal is megfejelnek. Mivel a magyarországi banki kötvényekre – kivéve az úgynevezett alárendeltkölcsöntőke-kötvényeket és a jelzálogleveleket– vonatkozik az OBA garanciája is, szinte az állampapírokkal megegyező a kockázatuk.

5. Devizabefeketések

Régebben, a csúszó vagy időről időre érkező egyszeri forintleértékelés időszakában sokan megszokták, hogy valutaváltással tudnak leginkább a forint értékvesztése ellen harcolni. Ez a módszer azonban már régen nem működik, például 12 év alatt az euró (illetve elődei) alig termelt volna valami hozamot, a dollár pedig még esett is, és ezen a devizakamatok sem változtatnának sokat. Vannak azonban olyan vélemények, hogy a forint végső soron most sem túlzottan gyenge, mivel az inflációs rátája sok éven keresztül meghaladta az nyugat-európai országokét.

A forint inflációja ma is magasabb az eurozónáénál, ráadásul nemrég láthattuk, hogy nagy kilengésekre képes az árfolyam, így mindenképpen indokoltnak tűnik vagyonunk egy részét devizában tartani. Ezt a legjobb kombinálni a cikkünkben említett egyéb módszerekkel, például ETF-ek, külföldi inflációs kötvények vásárlásával, de az utóbbi időben a hazai bankok is sokat emeltek devizabetéteik kamatán. Mivel az adósságválság az USA-ban és az EU-ban is probléma, sokan stabilabb országok devizáit vásárolják (norvég, svéd, cseh korona, kanadai, ausztrál, hongkongi, szingapúri dollár, kínai jüan).

6. Földhözragadt, megfogható, megszagolható…

Számos szakember esküszik az árupiaci termékekre, mint az infláció elleni harc legjobb fegyvereire, mint Jim Rogers, Soros György egykori társa, de Bill Gross, a világ egyik legtöbb vagyont kezelő alapkezelője is hatalmas mennyiségű aranyat tart. Mások egyenesen termőföldet, erdőket vásárolnak, ki itthon, vidéken, ki Amerikában a Közép-Nyugaton. Ezen módszerek egyike-másika, mint a közvetlen termőföldvásárlás, kisbefektető számára nem feltétlenül járható út, de egy befektetési célú aranyérmét könnyű megszerezni.

7. Alapok, ETF-ek és határidős termékek

Az árupiaci termékeknél maradva további probléma, hogy az aranyérmét, ezüstöt biztonságos helyen kell őrizni, az élelmiszerek megromlanak, a termőföldet bérbe kell adni, az erdőgazdálkodásnak megvannak a maga szigorú szabályai. Az árupiaci termékeket könnyű megvásárolni határidős kötéseken keresztül külföldi tőzsdéken, vagy némelyiket (arany, ezüst, olaj, földgáz) itthon a Budapesti Értéktőzsdén is certifikátok segítségével.

Árupiaci alapok itthon is vannak, a Bamosz rendszere öt olyat mutat, amelyek folyamatosan megvásárolhatók. ((Lásd táblázatunkat, az éven belüli hozamok nem évesítettek.) Ezen kívül határozott futamidejű tőkevédett alapok is gyakran indulnak e témában. Se szeri, se száma az itthonról is elérhető külföldi alapoknak és ETF-eknek, amelyeket devizáért lehet megvásárolni.

Árupiaci alapok (2012. 02. 20.)











Alap neve Devizanem Dátum 3 hónapos hozam 6 hónapos hozam 1 éves hozam 3 éves hozam
Budapest Arany HUF 2012.02.20 -0,93% -5,02% 21,48%
CIB Nyersanyag HUF 2012.02.20 4,49% -1,50% -0,36% 15,01%
GE Money Nyersanyag HUF 2012.02.20 1,81% 2,24% -7,14%
K&H Nyersanyag HUF HUF 2012.02.20 0,24% 9,86% -2,68%
K&H Nyersanyag USD USD 2012.02.20 3,90% -3,35% -10,25%
OTP Föld Kincsei HUF 2012.02.20 1,09% -0,48% 2,09% 3,07%
OTP Föld Kincsei B EUR 2012.02.20 8,38% -5,50% -4,50%
(Forrás: Bamosz)





 

8. A megingathatatlan bizalom az ingatlanban

Az ingatlanról az a kép él a legtöbb befektetőben, hogy az megőrzi értékét. Ez nem minden időszakra igaz, néha tíz-húsz év távlatában is képesek esni az ingatlanárak, amint azt hazai és külföldi példák mutatják, vagy csak nem tartanak lépést az inflációval.

A hazai kisbefektető elsősorban lakásokon, nyaralókon keresztül képes hozzáférni az ingatlanpiachoz, ahol fenntartási költségek, illeték, helyi adó, bérleti díj, felújítás, biztosítás, általános kereslet- és likviditáshiány bonyolítják a képet, ami ezt a befektetési formát nehézkessé teszi, ugyanakkor a hazai hitelválság miatt a lakásárak jelenleg igen alacsonyak. Ráadásul sok embernek van ingatlanpiaci befektetése, csak nem tudatosul benne: a lakosság nagy része ugyanis saját tulajdonú ingatlanban lakik. Nagyobb portfólió részeként mindenesetre az ingatlan feltétlenül logikus választás.

9. Ingatlanalapok és ingatlancégek: jön a következő válság?

A közvetlen ingatlanbefektetések nehézségei miatt előszeretettel ajánlják – főleg persze az alapok kezelői – az ingatlanalapok jegyeinek vásárlását. Sok érv van mellette, a maceramentes, gyors befektetés, a befektetési jegyek – általában – egyszerű visszaválthatósága, vagy az, hogy ez által olyan nagyobb üzletközpontok, plázák, irodaházak tulajdonosaivá is válhatunk, amelyekévé egyébként nem.

Intő jel ugyanakkor, hogy 2008-2009-ben a pénzügyi válság ingatlanalapok egész sorának fizetésképtelenségét okozta itthon és külföldön egyaránt, ami alapvetően strukturális probléma: a nyílt végű, folyószámlaszerűen működő, bármikor kivonulni kész pénzeket tartalmazó alapok hosszú távú, illikvid ingatlanbefektetéseket, beruházásokat finanszíroztak. Németországban ma is féltucatnyi befektetési jegy visszaváltása van felfüggesztve, és bár itthoni meglevő alapjaink likviditása jelenleg jó, 2008-ban láttuk, hogy hetek alatt is sokat tudott romlani a helyzet.

10. Maradni rövid papírokban vagy bankbetétekben?

Jelenleg a rövid futamidejű betétekkel, állampapírokkal is pozitív reálkamat érhető el – legalábbis akkor, ha az adót például a tbsz-számlákkal megspóroljuk -, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. A hosszabb futamidők hozama általában magasabb, a rövid futamidők inkább akkor nyújtanak előnyt, ha a kamatszint emelkedésére számítunk. Ilyenkor a rövid lekötési idő után magasabb hozammal tudunk újra befektetni.

Jelenleg az IMF-tárgyalások, recessziós jelek, európai adósságválság stb. közepette nagyon nehéz megmondani, mi fog történni a kamatokkal, amelyek bármely irányba több százalékponttal is elmozdulhatnak a következő hónapokban. A tőke egy részét rövid lekötésekben vagy például pénzpiaci alapban hagyni, egy jó befektetési alkalomra várva, taktikus lépésnek bizonyulhat.

+1: Hozd előre fogyasztásodat!

Előfordulhat olyan szituáció, amikor az infláció meglódul, és nincs igazán kedvező termék a láthatáron, amivel ezt ki lehet védeni (vagy ha van is, az túl kockázatos az ízlésünknek, például nem szeretnénk a csúcson aranyat vásárolni). Ekkor érdemesebb lehet elkölteni a pénzt, lecserélni a kocsit, megvenni a tervezett fűnyírót, megtölteni tüzelővel a kamrát, megvenni az új bútort, telerakni a bárszekrényt skót whiskey-vel. De persze csak olyan termékekre érdemes költeni, amelyekre amúgy is rendszeresen költünk, vagy beterveztük, különben csak elherdáljuk a jövőt, annál egy enyhén negatív reálkamatú befektetés is jobb.

+2: Amikor a fogyasztás befektetéssé válik

Még jobb, ha olyan dolgokat vásárolunk, amik később maguk is pénzt hoznak, vagy takarítanak meg. Például ha már az autót lecseréljük, az új fogyasztása lehetne sokkal alacsonyabb. A házban, lakásban érdemes lehet komoly hőszigetelési, fűtéskorszerűsítési munkákat végezni, ami esetleg néhány év alatt megtérül a fűtésszámlában, vagy vízórát felszerelni, ha még nem lenne. Vagy érdemes befizetni a régóta tervezett nyelvtanfolyamra – válság idején úgyis alacsonyabbak lehetnek az árak -, de a gyermekek plusz taníttatása is jó ötlet, jó befektetéssé válhat hosszú távon. Jobb képességekkel jobb fizetést, jobb állást kaphatunk a jövőben, így ez is megtérülhet.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mekkora bajban vannak azok az autósok, akik kamerát szereltek a kocsiba?

Mekkora bajban vannak azok az autósok, akik kamerát szereltek a kocsiba?

Biztosan ezrek kapnak majd karácsonyra autóba szerelhető fedélzeti kamerát: a daschcamek egyre olcsóbbak, közben egyre jobb minőségű képet és szolgáltatásokat nyújtanak. Amellett, hogy az orosz közúti videók kifogyhatatlan humorforrást jelentenek az internet népének, a menetkövető kamerák használata már önmagában komoly jogi kérdéseket vet fel.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38018.26+1.18%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • december 11
    KSH: A mezőgazdaság teljesítménye (első becslés) - 2017. év
    MNB: A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban - október
    ÁKK: Likviditási diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    december 12
    ZEW index - december
    ZEW index - december
    december 13
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - október
    KSH: Ipar - október
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - november
    Fed kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - november
    Maginfláció (év/év) - november
    Fogyasztói árindex (év/év) - november
    december 14
    EKB kamatdöntő ülése
    BoE kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek
    Adobe - 2017 Q4
    Oracle - 2018 Q2
    december 15
    KSH: Építőipar - október
    KSH: Mezőgazdasági termelői árak - október
    MNB: Havi fizetési mérleg - október
    Tankan üzleti hangulat index - 2017 Q4
    New York-i feldolgozóipari beszerzési menedzser index - december

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?