A postagalambtenyésztés aktuális kérdései

A galamb, mint hírvivő nagyjából egyidős az írásbeliség kialakulásával. Használta már Salamon király, az egyiptomiak, a perzsák, a görögök, a rómaiak, de Dzsingisz kán is. Európában a középkorban több városi ostromnál (Leyden 1574; Párizs 1870; Kiel, Strassburg 1887) vetették be őket, a két világháborúban pedig már rendesen besorozott galamb hírszolgálatok is voltak, beleértve az éjszakai szolgálatra kitenyésztett törzseket is.

Az internetadó — a közhiedelemmel és a hirtelen felhorgadással szemben — nem a figyelem elterelését is szolgáló, a baráti USA a NER-tűzhöz közeli személyek beutazását megtiltó döntésére adott válaszként időzített, ámde egyben plusz költségvetési bevétellel kecsegtető ellenpropagandája, hanem magának a NEP-nek az egyik deklarált célja. Ennek a magyar mezőgazdaság megújításáról szóló pontja szerint:

"A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac …. Meg kell teremteni a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit.”

…valamint:

"Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek döntő többsége három területen jöhet létre: az építőipar, a mezőgazdaság és a hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt."

illetve:

az új kormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkaerő-intenzív ágazatokra is.

Összegezve tehát nagyon egyszerűen arról van szó, hogy nem a hanyatló nyugat multijainak zsebét tömjük többé, meg egy kicsit a költségvetési lukakat, hanem a felsőfokú végzettség nélküli emberek számára a postagalamb tenyésztése lesz az a munkaerő-intenzív vállalkozás, ami egyrészt lehetővé teszi az egymillió új munkahely létrehozását, másrészt kiváltja az interneten terjedő hírmegosztást a szükséges bio-hírlánc kitenyésztésével és a Nemzeti Galambista Távírda Vállalatba (NEGATÍV) központosításával, harmadrészt megteremti „a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit.”

Az internetes híráramlás használatánál a szükségtelen, esetleg rossz híreket kitöröljük. A NEGATÍV által akkreditált, de mégsem elég jó híreket hozó-vivő galambokat esetenként másfajta feldolgozási móddal hasznosíthatjuk. (A galambtojás-adón még dolgoznak az illetékesek.)

 A gyenge magyar galambhús fogyasztása ugyanis szintén NER-kompatibilis:

"Nemzeti cél a népesedési és egészségügyi fordulat végrehajtása. A nyugat-európai társadalmaknál a lelki és fizikai egészség, valamint a folyamatosan növekvő várható életkor természetes. Ezt kell itthon is elérni."

A galambok tenyésztése és hírszolgálatra alkalmazása ui. edzi is a magyar testet és lelket. (A nyugat-európai társadalmak lelki és fizikai egészségének elérését, mint célkitűzést a NEP-ben korai trockista elhajlásnak veszem, ami a 2.0 kiadásból már bizton hiányozni fog.) 

Felmerülhet persze a kérdés, hogy ha nincs internet, akkor mi lesz a pl. blogokkal? Hát, ahogy az jól kiolvasható a NEP-ből, azok sorsa az lesz mint a súlyos hírcsomagokat vivő galambok felrepülése közbeni erőlködésének termékével megáldott felszíneké.