Kezdetben vala az Ige.
"Az egyik ilyen társaság a Terror Háza Múzeum igazgatója, Schmidt Mária körül alakul. A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvánosan és nem nyilvános körben tett megnyilatkozásai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével. Nagy port kavart föl decemberben a Népszabadságnak írt cikke, amelyben egy irodalmi utalással („Jones nem tér vissza”) félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője. (2007, "Horváth Zsolt" álnéven publikálva, ahogy rendes konzervatív népeknél szokás)
A dolgok kissé megváltoztak azóta, a Simicska-féle Magyar Nemzet, vagy a Magyar Nemzet-féle Simicska, ahogy tetszik, elégedetlen a" jobboldal spirituális vezetőjével", ezzel szemben Schmidt Mária már csak a Videoton szombati mérkőzéseiről hiányzik, de csak azért, mert képtelenek voltak neki elmagyarázni a lesszabályt.
Mária asszony megkapta a spirituális vezetőtől a Széchenyi-díjat, ahogy Tellér Gyula is, és nem kétlem, van az a szívesség, amiért Vajna Tímea is megkapná. A centrális erőtér az centrális erőtér, nem vasárnap délutáni piknik a szőlőlugasban. Orbán Viktornak szüksége van. És ha neki szüksége van, akkor a törvény egy kicsit bontva lesz. Mondják, egyszer Orbán távbeszélőn akarta tudatni Lévai Anikóval, hogy dagadót szeretne vacsorára lilakáposztával, de nem érte el, ezért gyorsan beírta kérését az Alaptörvény preambulumába, mert azt a felesége rendszeresen nézegetni szokta.
Schmidt Mária egy diétás seven-up és egy kisadag körömpörkölt mellé vásárolna éppen desszertnek Heti Választ, ami szóra sem nagyon érdemes, általában nem szoktunk harmadosztályú történészek fogyasztási szokásaival foglalkozni. A magyar konzervatív szcéna elég sok mindent elvisel, akármire tudnak bólogatni harmincezer forintért. Ha Habony megvenné a Magyar Tudományos Akadémiát valamelyik ukrán fitneszvilágbajnoknő ismerősének, apró színes sem lenne a Mandiner: Mit csináltak ma a zsidók, a melegek és a cigányok? - rovata alatt. Ráadásul van valami testvériesen szép, "az én adok neked dohánykoncessziót, te adsz nekem rezsimmédiát" koncepciójában, minden milliárd forintnak lennie kell valahol, és hát bizonyos milliárd forintok azok pont ott vannak ahol.
A Heti Válasz szerintem nagyon jól menne Mária asszony piros kabriójához, előbb-utóbb megtanulnának kisebb kunsztokat, pl. hogy a szép Gerő András bácsi jóliberális, de a csúnya Ungváry Krisztián az rosszkonzervatív. Nem annyira okosak, mint egy átlagos pitbull, de ölben durrogni nagyon jól tudnak.
A dolgok lassan a helyükre kerülnek, Lajos is ellesz vidéki birtokán, időnként megengedik neki, hogy kisebb mélygarázsokat építsen, és azok, akik kritikus véleményt fogalmaztak meg az ideiglenesen rezsimen kívülre került lapokban, élvezhetik jól megérdemelt munkanélküli segélyüket.
A végén G.Fodor Gábor is visszatér a blogjához, talán kevesebb foggal, mint amennyivel megszerettük, de legalább betoncsizma nélkül, és, ha tippelhetek, szeretni fogja Orbán Viktort, mert ahogy Shakespeare írta:
"Love each other, oh, children, our heart is our greatest treasure, no word in the Universe can be more beautiful than love. "
UPDATE: fortin2 vette észre, hogy "Horváth Zsolt" látta a jövőt:
"Céljuk lehet a Heti Válasz és számos helyi médium felvásárlása is, a pénz minden bizonnyal megvan."
A francia boltokban is jelezni kell, ha egy termék összemegy. 
