„Itt hamarosan Oberbank fiók nyílik” – hirdette a papír egy kirakatban Szeged központjában a nyáron. A pókhálóból és molylepkéből ítélve akkor azt is gondolhattuk volna, hogy megrekedt a projekt, de nem, augusztusban valóban megnyílt az egység. Sőt, a bank vezetői azt nyilatkozták, hogy még további fiókok megnyitását tervezik Magyarországon.
Egyik részről őrültségnek tűnik Magyarországon a jelenlegi helyzetben bankfiókot nyitni, hiszen a bankadótól a devizahitelesek mentésére szolgáló különböző intézkedéseken keresztül a tranzakciós illetéknek nevezett sarcig számos intézkedés sújtja az intézményeket (és kisebb részben ügyfeleiket). Ráadásul az állam és a hozzá közel álló személyek minden jel szerint egy új pénzintézeti konglomerátum helyzetbe hozásán fáradoznak. A jövőbeli nyereséget pedig leginkább a „kamatplafon” kilátásba helyezése árnyékolja be.
Másrészt viszont vannak érvek a fióknyitás mellett is. A pénzintézeti szektor további sanyargatása már bankcsődöket indíthatna el, és a devizahitelek forintosítása után kevés ürügy marad a további pénzintézeti megszorításokra. Amely banknak nincs sok rossz hitele, vagy devizahitele korábbról, azt kevésbé érintik a politikai indíttatású szigorítások, az esetleg ma is tud nyereségesen működni.
Az utóbbi időben egyébként inkább megszüntettek bankfiókokat, például a K&H vagy korábban az Erste. Az MKB-t eladták a magyar államnak, a Citibank pedig megszünteti nálunk (is) a lakossági üzletágát, mindez számos munkahely megszűnését is jelenti. A kivétel, ha csak a szabályt erősíti is, minden bizonnyal üdvözlendő. Egészséges bankrendszer nélkül pedig nincsen egészséges gazdaság – tartja sok közgazdász.
A G7-ek külügyminiszteri találkozóján erről is szó volt.
