A Deloitte pénzintézeteket vizsgáló információbiztonsági felmérésének az volt a célja, hogy segítse a pénzintézeteket rávezetni: hol és miként kerülhet veszélybe az információbiztonság. A felmérésben a világ legnagyobb pénzintézeteinek képviselői közül több mint 250-en vettek részt válaszadóként 39 országból, köztük hazai pénzintézetek vezetői is. A vizsgált bankok negyede, a biztosítótársaságok 40 százaléka számolt be arról, hogy informatikai visszaéléseket tapasztalt az elmúlt egy évben.
|
A Bankszövetség újfajta csalási módszerre figyelmeztet: a számítógépes bűnözők megvárják, amíg az ügyfél belép internetbankjába, majd ezután átveszik az irányítást a számítógép, az okostelefon fölött.
Nyomozást rendelt el jelentős kárt okozó, számítógépes rendszer és adatok elleni bűncselekmény gyanúja miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. |
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is úgy nyilatkoztak a válaszadók, hogy a megfelelő források hiánya és az egyre kifinomultabb informatikai fenyegetések azok a tényezők, amelyek a leginkább megnehezítik a hatékony információbiztonsági rendszerek kiépítését.
A közösségi média, mint kockázat
A közösségi média használatának elterjedésére reagálva a válaszadók 37 százaléka alakította át a mindennapi vállalati működés rendjét, míg a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében 33 százalékuk igyekszik felhívni munkatársai figyelmét a közösségi média csatornák használatának veszélyeire. A vizsgált pénzintézetek jelentős része már felmérte a cloud computingban rejlő lehetőségeket: a megkérdezettek 40 százaléka ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy eddig még nem alkalmazott cloud computing megoldásokat. Ennek okaiként a technológia kiforratlanságát, a biztonsági kockázatokat, valamint az adott pénzügyi vállalkozásnak a technológia bevezetésére való alkalmatlanságát jelölték meg.
A válaszadók 50 százaléka ennek ellenére nem is tervezi, hogy adathalászat megakadályozására szolgáló szoftvereket, külön-külön az alkalmazottaknak és a vevőknek szánt alkalmazásokat, valamint mobileszközök adatvesztését megakadályozó megoldásokat rendszeresítsen a vállalatnál.
Adatvédelmi gondok
A válaszadók szerint az elmúlt évben a legfontosabb fenyegetéseket az informatikai rendszereket érintő csalások, a saját dolgozók hibái és mulasztásai, valamint a belső, üzleti adatokkal kapcsolatos visszaélések jelentették. A megkérdezettek háromnegyede rendelkezik kifejezetten adatvédelemre szakosodott munkatársakkal és általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek egyre több figyelmet fordítanak a bizalmas adatok védelmére, illetve egy önálló adatvédelmi részleg kialakítására. A vizsgált pénzügyi vállalkozások 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aktívan dolgozik a cég sebezhetőségének csökkentésén.
Mindenki a biztonságon dolgozik
A felmérésben vizsgált bankok folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket. A válaszadók közel 80 százaléka ítéli meg úgy, hogy biztonsági rendszereik legalább 3-as szinten, vagy annál magasabb szinten vannak. A biztonsági rendszerek fejlődése ellenére a vizsgált bankok mintegy negyede számolt be arról, hogy informatikai visszaéléseket tapasztalt az elmúlt egy évben. A megkérdezett bankok szerint az átvilágítások során feltárt három leggyakoribb hiányosság a hozzáférési jogosultságok felesleges osztogatása, a munkakörök nem megfelelő szétválasztása, és a nem megfelelően dokumentált biztonsági előírások és standardok a vállalatnál. Annak ellenére, hogy a vizsgált bankok több mint 70 százaléka az informatikai költségvetésének legalább 1-3 százalékát az információbiztonsági rendszerre költi, a válaszadók szerint a megfelelő költségvetés hiánya az első számú akadálya a hatékony rendszerek kiépítésének.
Van ahol a biztonságon spórolnak
A megkérdezett biztosítótársaságok nagy része szerint a biztosítószektorban a megfelelő források hiánya az első számú akadálya a hatékony információbiztonsági rendszer kiépítésének. A másik legfontosabb hátráltató tényező az átláthatóság és a vállalaton belüli befolyás, a felsővezetői támogatottság hiánya. A válaszadók közel 70 százaléka állította az ügyféladatokkal kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatban, hogy a cég információbiztonsági rendszere legalább a már említett 3-as, vagy afeletti szinten van.
Bár a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az adatokkal való visszaélések megelőzésére, a vizsgált 46 biztosítócég mintegy 40 százaléka az elmúlt egy évben legalább egy alkalommal visszaélést tapasztalt. A biztosítószektorban dolgozó alkalmazottak egyre több virtuális és mobil terméket, illetve szolgáltatást igényelnek. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett biztosítócégek több mint 80 százalékánál használnak céges, vagy az alkalmazottak saját tulajdonában lévő mobil eszközöket. A mobil eszközök használatának terjedésével párhuzamosan a vizsgált biztosítócégek több mint 45 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben legalább egy visszaélést tapasztalt.
Még nem teljesen világos, ki vagy mi ellen, esetleg ki vagy mi mellett állt ki a tragikus véget ért férfi, életét a kórházban sem tudták megmenteni. 
