A cégtulajdonosok sokszor megfeledkeznek arról, hogy a biztosításuk – ha van egyáltalán – megfelelő értékre szóljon. Sokan elintézik azzal, hogy néhány éve kötöttek vállalati biztosítást. Ám azóta fejlesztéseket hajtottak végre, és baj esetén nincs meg a kellő fedezet. Ennek oka az, hogy a biztosításuk egy korábbi értékre vonatkozik - hívja fel a figyelmet Biczi Orsolya, a Budapest Prime ügyvezető igazgatója.
Ha egy üzemet megrongált a vihar, beázott, s ezért tönkrement egy új, sokmillió – akár több tízmillió - forintos berendezés vagy a raktárban álló készlet, az már önmagában is súlyos problémát jelent. Még akkor is így van ez, ha a biztosító megtéríti a kárt, hiszen az üzem folyamatos működése kerül veszélybe (ilyen esetre is rendelkezésre áll megfelelő biztosítás a cégek számára). Ám még nagyobb a baj, ha ráadásul a biztosítás nem az aktuális értékre szól, ilyenkor ugyanis csak komoly pluszkiadásokkal lehet helyreállítani a kárt. Mindez azonban megelőzhető azzal, hogy az adott vállalkozás a jelenlegi értékeit felméri, és annak alapján köti meg vagy köti újra a biztosítást, és így egy esetleges kár esetén is nyugodt lehet - fogalmazott Biczi Orsolya.
Nézzünk egy példát!
Adott egy cég, amelynek 50 millió forint értékű készletében 35 millió forintos kár keletkezett a vihar után. Azaz a készletnek pontosan 70 százaléka ment tönkre. Ám a cég biztosítása csak 25 milliós kárértékre szól. Azaz a készletnek pontosan 50 százaléka van biztosítva. Ebben az esetben a biztosító a felső határt 25 milliónak tekinti, ehhez képest fizet arányosan kártérítést (50 százalékot), azaz 17,5 millió forintot. Ám a cégnek ez pontosan ugyanekkora fedezetlen kárt jelent, hiszen a „teljes mínusza” 35 millió volt, amiből csak 17,5 milliót térít a biztosító.
Egy másik életszerű eset, hogy a telephelyre szóló, évekkel ezelőtt megkötött biztosítás szintén 25 millió forintra szól. Tegyük fel, hogy évekkel ezelőtt még valóban 25 millió forint értékű volt a létesítmény. Ám ha – például - az azóta végrehajtott fejlesztések következtében 50 millió forintra nőtt a létesítmény és a benne lévő gépek értéke, és egy viharban azok fele tönkrement, akkor szintén a 25 milliós biztosítási felső határhoz viszonyítva fizeti a biztosító a kár felét. Vagyis a biztosító csak 12,5 millió forintot térít meg, ám ekkor a cég összes fedezetlen kára 37,5 millió forintos lesz. Biczi Orsolya szerint fontos tehát, hogy a vállalkozások a valós értékre kössenek biztosítást, és ezt rendszeresen tartsák nyilván.
A multik jobban figyelnek a biztosításra
A Budapest Prime szakértői szerint a cégvilágban elsősorban a kis- és középvállalkozásokra jellemző az alulbiztosítás, a multinacionális cégeknél kevésbé. Éppen ezért fontos, hogy a kkv-k vezetői foglalkozzanak a vállalati biztosítással, mert költséghatékony módon kezelhetik a későbbi esetleges károkat. Különösen fontos lesz ez a kérdés a következő hetekben, amikor a cégek megtervezik a jövő évi kiadásaikat. Már csak azért is, mert a nemzetközi trendek azt mutatják, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások nem foglalkoznak kellő mértékben a tűz- és vízkár, a viharkár, a folyamatos üzemeltetés-működés megszakításának problémáival.
Akik biztosítást kötnek, azok sincsenek mindig tisztában az alulbiztosítottság problémáival. Nagyon fontos ugyanis a vagyonérték és a biztosítási szerződés értékének egymáshoz igazítása. Sokszor nem is hanyagságból felejtik el újraértékelni a vagyonukat a kisvállalkozások, hanem ismereteik hiányosak. Ha valaki nem vesz új gépeket, nem hajt végre beruházásokat, akkor is felértékelődhetnek – nominálisan, azaz nem reálértéken – a gépei, erre példa, ha valamely cég, illetve annak vezetője, nem követi az inflációs mozgásokat. Ilyenkor papíron minden eszköznek felmegy az értéke, ezért a biztosítást is újra kell kötni vagy figyelni kell arra, hogy inflációval indexált legyen a konstrukció. A későbbi meglepetések elkerülése érdekében tehát kulcsfontosságú a vagyonérték és a biztosítási érték egymáshoz igazítása, illetve az, hogy a biztosítási szerződést is karban tartsák a cégek, ne csak a gépeket, berendezéseket és a létesítményeket.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
