A Bankmonitor.hu március 26. és március 29. között 1100 fő megkérdezésével felmérést végzett a magyar brókerbotrány hatásairól. A legfontosabb megállapítások közé tartozik, hogy a válaszadók 20 százaléka aggódik a bankjának, illetve brókercégének esetleges csődje miatt.
A bizalomvesztés széleskörű: a kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” mind a bankok, mind a brókercégek iránt. A lakosságnak azonban csak az erősen kis hányada cselekedett aktívan, a válaszadók mindössze 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót a botrány következményeként. Ha a saját megtakarított pénz elhelyezéséről van szó, számottevően felértékelődött a külföldi tulajdonú bankok és a közvetlen külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemében.
Nincs tisztességes brókercég?
A Bankmonitor.hu felmérésének egyik legalapvetőbb következtetése, hogy a megtakarítással rendelkező magyarok nehéz helyzetben érzik magukat. Az elmúlt hetek botrányainak hatásaként összemosódott a bank és a brókercég intézménye. A kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” mind a bankok, mind a brókercégek iránt.
A „Létezik Magyarországon tisztességes brókercég?” kérdésre 17 százalék szerint „nem” a válasz, további 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem tudja. A megkérdezettek közel egyharmada pedig úgy véli, hogy van tisztességes brókercég, de nem tudja megkülönböztetni a tisztességtelenektől.
Mozognak a pénzek
Az elbizonytalanodás széleskörű, a botrányok hatására a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót. A váltók közül legtöbben (33 százalék) brókercégtől bankhoz vitték a pénzüket, ugyanakkor egy nem elhanyagolható réteg (17 százalék) bankból is kivette a pénzét.
A Bankmonitor.hu felmérése a szolgáltatói kockázat (csődkockázat megítélése) mellett a megtakarítások átnézésére, felülvizsgálatára is rákérdezett. A válaszadók 30 százaléka már megtette a szükséges informálódást, 7 százalék a közeljövőben teszi meg ugyanezt. 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud hiteles információt szerezni.
A befektetésekkel kapcsolatosan érzékelt kockázatok közül első helyet foglalja el 54 százalékkal a megtakarítások értékének csökkenése (nem csalás következtében). Emellett 40 százalék aggódik amiatt, hogy a megtakarítások hozama nem fogja elérni az inflációt, minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy valós veszélyt jelent a pénzügyi szolgáltató csalása miatt bekövetkező teljes veszteség.
Felértékelődő külföldi szereplők
A bizalom legobjektívebben azon keresztül mérhető, hogy mely szolgáltatónál hajlandóak az emberek elhelyezni saját pénzüket. A felmérés egyik meglepő eredménye ebben a vonatkozásban a külföldi szereplők előretörése volt. A legnagyobb bizalom jelenleg a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankokban van, az emberek több mint, 50 százaléka ezekre a szereplőkre bízná rá a pénzét. Jelentős válaszarányt kapott a megtakarítások közvetlen külföldi elhelyezése is.
Meglepő módon az állami pénzügyi szolgáltatók érzékelhető lemaradással következnek, illetve figyelemre méltó, hogy az Államkincstár lényegesen nagyobb bizalmi tőkével rendelkezik jelenleg, mint az állami tulajdonban lévő bankok. Legalacsonyabb bizalmi szinttel a kisebb bankok rendelkeznek, melyeknél - a botrány ellenére is – minimálisan jobb a független kis brókercégek megítélése.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
