6p
A devizahiteles elszámolásról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank, ahol kézzelfogható adatokkal is bemutatták a folyamatot. A jegybank konkrét összegekkel számolta ki, mi történik egy átlagos devizahiteles törlesztőrészleteivel. Vonnák Balázs szerint hosszú távon a bankok is jól járnak.

A devizahiteles probléma rendezése a pénzügyi közvetítés minden területére kihat – mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója. Az elszámolás egyszeri, jelentős veszteséget okoz a bankoknak, a forintosítás ugyanakkor mérsékli a hitel- és finanszírozási kockázatokat. A fair bankrendszerre vonatkozó szabályok hosszú távon csökkenti majd a kamatmarzsokat, amely szintén kedvező lesz a bankoknak.

A jegybank a hétfői tenderen eladott euró-mennyiségen természetesen árfolyamnyereséget zsebelt be, hiszen a jegybank a devizatartalékot átlagárfolyamon tartotta nyilván – ez ugyanakkor csak számviteli nyereséget jelent.

A hitelezést rövid távon mind az elszámolás, mind a fair bankrendszer szabályai kellemetlenül érintik, hiszen a veszteségek miatt növekvő lefelé mutató kockázatokat prognosztizál a jegybank. Ezt ugyanakkor már rövid távon is porlasztja a forintosítás kockázatcsökkentése. Hosszabb távon ugyanakkor egy egészségesebb eszközoldal hozzájárulhat a növekedést jobban támogató bankrendszerhez az MNB szerint. A piaci versenyt mind a hiteloldalon, mind a forrásokért folyó versengésben javíthatja az intézkedéscsomag. Bár a likviditási oldalon számottevő romlás lesz kimutatható a bankoknál, ám kedvező lehet, hogy a forintosítás miatt számottevően csökken majd a hazai bankrendszer ráutaltsága külföldi forrásokra.

Így változik majd az átlaghitel kamata és törlesztőrészlete

Az elszámolás kapcsán kézzelfogható adatokat is adott a jegybank. Eszerint a fennálló tőketartozás átlagosan 5,6 millió forint volt a felvételkor, ez jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás és az eredeti kamatra való visszaállás után 6 millió forintra mérséklődhet. Miután időközben a referenciakamat (a CHF-LIBOR) csökkent, a bankok marzsa a felvételkori átlagosan 3,4 százalékról 5,7 százalékra változik majd frank alapon az elszámolás után, igaz, ez számottevően kisebb lesz, mint a jelenlegi 7,8 százalék körüli szint. Miután a forint Bubor jelenleg nagyjából ugyanott áll, mint a devizahitelek felvételekor a CHF-LIBOR szintje, épp ezért a forintosítás induló kamatszintje nagyságrendileg meg fog egyezni a devizahitel induló kamatszintjével – ezt erősítheti meg az is, hogy a hírek szerint a forintosítási törvény akár azt is előírhatja, hogy a forintosításkor az induló devizahitel-marzs kerüljön alkalmazásra. Az ugyanakkor érdekes kérdés, hogy így a jogalkotó nem foglalkozna azzal, hogy számottevően megváltozott az adósok kockázati profilja.

Az intézkedés hatása azt jelenti, hogy az induló 40 ezer forintos havi törlesztőrészlet, amely most a példában szereplő átlagos hitel esetén 78 ezer forintot tesz ki, az elszámolás után 56 ezer forintra csökken majd. Ha a fenti okfejtést követjük, a forintosítás után a törlesztőrészlet így lényegében nem változik majd, s mivel a forintosításra a fair bankrendszer szabályainak bevezetésével párhuzamosan kerül sor, ez a kamatszint (és így a törlesztőrészlet) 3 évig nem változna.

Az intézkedéscsomag hatásai

Az elszámolás miatt a háztartási hitelállomány átlagosan 2 százalékkal, a GDP 20 százaléka körüli szintre csökken majd. Eközben a háztartások nyitott devizapoziciója a 2009-2010-es 20 százalék körüli mértékről – a lakossági devizabetét-állománynak köszönhetően - -5 százalékos szintre áll majd be. A háztartások helyett a nyitott pozíciót így jut majd –, mindez ugyanakkor azt jelenti majd, hogy az állam veszi át ezt a kockázatot – ez így érthető.

A forintosítás indokoltságát jól mutatja, hogy az MNB adatai szerint nem teljesítő deviza jelzáloghitelek állománya folyamatosan emelkedik, jelenleg 24 százalékon tart.

Az intézkedéscsomag a bankok esetében mind a tőkehelyzetre, mind a likviditásra negatív hatással jár, bár az MNB szerint a tőkemegfelelés tekintetében minden bank tőkemegfelelősége 10 százalékos szint felett marad, s a betét/fedezeti mutató is alaposan romlik. A jövedelemarányos működési költség tekintetében az intézkedés után 70 százalék fölé emelkedik a mutató, ez Európa legkevésbé hatékony részére „emeli” a hazai bankszektort. Ez a rossz költséghatékonyság a jegybank prognózisa szerint fúziókat, eladásokat indukálhat a piacon a nagybankok között is.

Így néz majd ki az MNB „rossz bankja”

A vállalati oldalra térve Vonnák Balázs elmondta, az MNB „rossz bankjának” megalapítását indokolja, hogy két év után ismét emelkedésnek indult a nemteljesítő állomány – ezen belül a legnagyobb gond a projekthitelekkel van, mivel ez az állomány a 2012-es csúcs után sem csökkent. A hitelállomány visszaesése egyértelműen befolyásolja az érintett bankok hitelezési lehetőségeit – a komolyabb NPL-rátával bíró cégek sokkal visszafogottabban hiteleznek.

A „rossz bank” maximum 10 évig fog működni, a tulajdonos és a működtető a jegybank lesz. A monetáris tanács 300 milliárd forintnyi hitelkeretet már jóváhagyott a vásárlásra. A jelenlegi elképzelések szerint az ügyleti érték minimuma 500 millió forint lesz, illetve a hitelek fedezeteként már elvont ingatlanfedezetek esetén minimum 200 millió forint értékű ingatlan vonható be a rendszerbe. A bekerülési ár még bizonytalan, ugyanakkor a jegybank által fizetendő ár magasabb leshz, mint az adott ingatlan jelenlegi piaci értékesítési ára. Ugyanakkor bizonyos, hogy a vételár kisebb lesz, mint amekkora értéken az adott ingatlan a bankok könyveiben szerepel. A „rossz bank” a jövő év első felében vásárolja majd meg az ingatlanokat.

A részvétel önkéntes lesz, egyetlen bank sem lesz rákényszerítve arra, hogy ingatlanokat ajánljon fel, a jegybank igyekszik valós értéken vásárolni, s a cél, hogy az értékesítés révén profitot termeljen. A bankok egyedi megoldásaival szemben, itt koncentráltan egyesülhet a szakértelem és sokkal kisebb erőforrást köt majd le, mint a bankonként külön-külön work-outban történő kezelés.

A konszolidált jegybanki mérlegben kockázatként jelenik majd meg a rossz bank – de természetesen elkülönített intézményről van szó.

Az nhp megállította a vállalati hitelek leépülését

A vállalati hitelezési folyamatokban az nhp szerepe meghatározó volt, új hitelfelvételi szándékot teremtett: a megkérdezett cégek 60 százaléka nem vett volna fel beruházási hitelt nhp nélkül és 22 százalékuk kisebb összegű hitelt igényelt volna – derült ki a jegybank nem reprezentatív felméréséből. A forgóeszköz- és EU-hitelek tekintetében még komolyabb volt az nhp hitelgeneráló szerepe. Ami bizonyos, hogy a jegybanki hitel révén sikerült megállítani a vállalati hitelállomány csökkenését – az éves állományváltozás a korábbi 4-5 százalékos csökkenésből 0 százalékra javult. Az MNB előrejelzése szerint – az nhp kiterjesztésével és meghosszabbítással – a következő két évben nagyjából évi 1 százalékos növekedéssel lehet számolni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az OTP Bank húsvéti ajándékot kapott
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:35
Változatlan stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody's.
Pénzügyi szektor Már biztos, az MBH Bank a Fundamenta többségi tulajdonosa
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 14:48
A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos  tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává.
Pénzügyi szektor Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás
Privátbankár.hu | 2024. március 26. 11:49
Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás: 190 ezer gyermek 1,8 milliárd forint támogatást kapott - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Pénzügyi szektor Hol tart a készpénz és a bankkártyák magyarországi versengése?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 08:58
Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének. A hazai kibocsátású bankkártyák száma meghaladta a tízmilliót, miközben egyre kisebb a hitelkártyák aránya.
Pénzügyi szektor Megrohamozták az ATM-eket, be kellett fagyasztani a számlákat egy hiba miatt Etiópiában
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:15
Rengeteg pénzt utaltak át máshova a rendszerhibát kihasználó ügyfelek. 
Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG