Elindult a matek - már eddig 360 milliárd forintnál jár a devizahiteles törvény első köre által bejelentett profit warningok összértéke - pedig csak 4 bank közölte első számításait. Ez az összeg máris magasabb, mint amit a teljes bankszektor a kedvezményes végtörlesztésen elszenvedett. Miközben a végrehajtási szabályok és az Általános Szerződési Feltételek bíróság előtti megtámadásának kérdésében még sok a bizonytalanság, s így nehéz a pontos számítás, a kereskedelmi bankokat köti a Nemzetközi Számviteli Törvény azon szabályozása, amely szerint a tudomásukra jutott eredménycsökkentő kockázatokra azonnal céltartalékot kell képezni az addig ismert mértékig. Mindez azt jelenti, hogy a bankoknak már az elvben lezárt, de még nem auditált II. negyedévi számaik között már szerepeltetniük kell majd a kalkulált veszteség összegét.
Az első bejelentő az Erste volt, amely a magyar devizahiteles csomag, illetve a romániai helyzet okán már a múlt héten, a magyar devizahiteles-törvény végszavazása előtt profit-warningot adott ki. A bank szóvivője most pontosította az adatokat, eszerint mai ismereteik szerint a legrosszabb esetben a worst case scenario szerint az Erste Banknak 300 millió euróba, 93 milliárd forintba kerül a devizahiteles csomag első lépcsője, az árfolyamrés-visszatérítés és az egyoldalú kamatemelések visszaírása. Természetesen a piaci ártól eltérő forintosítás ezt az összeget tovább emeli. A 300 milliós tétel a korábbi bejelentés felét viszi el, kérdés tehát, hogy a román leány veszteségén felül a korábbi bejelentésben már kalkulált-e az Erste további hatásokkal - s persze az sem tudható, hogy indít-e pert a bank az ÁSZF bizonyos pontjainak védelme érdekében.
|
MNB: nem nyerhetnek a bankok Abból kell kiindulni, hogy a Kúria jogegységi döntése a bankok egyoldalú kamatemelésével kapcsolatosan nem mondta ki egyértelműen azok tisztességtelenségét. A legfelsőbb bírói fórum csupán támpontokat adott arra vonatkozóan, hogy mi tisztességtelen, és mi nem - mondta a Magyar Nemzetnek a jegybank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, ezért megvan az elméleti lehetősége annak, hogy a bankok bizonyítani tudják: a Kúria döntése után is jogosan emeltek a deviza- vagy éppen a forinthitelek kamatán, ám ennek szerinte a gyakorlatban kicsi az esélye. A bankok ugyanis csak úgy tudják jogosnak beállítani a korábbi kamatemeléseket, ha korábbi szerződési feltételeik megfelelnek egyszerre hét feltételnek, és ez kevésbé valószínű a szakember szerint. A devizahitelesekről szóló törvény ugyanis - átvéve a Kúria jogegységi határozatának szabályait - kimondta, hogy csak abban az esetben tekinthető tisztességesnek az egyoldalú kamatemelés, ha az egyértelmű, illetve könnyen áttekinthető, valamint érthető a szerződésmódosítás megfogalmazása; tételesen tartalmazza az emelés indokaként megnevezett okokat. Ugyancsak feltétel, hogy a bank nem befolyásolhatja a kamatemelésre ható tényezőket, a pénzintézeteknek meg kellett magyarázniuk az emelkedést és bemutatni annak mértékét. Biztosítani kellett az ügyfélnek a szerződésből való kilépés lehetőségét és arra is garanciát kellett, hogy tartalmazzon, hogy a kamatot befolyásoló tényezőknek az ügyfél számára kedvező változása esetén a kamat csökkentése is bekövetkezik. Ha valamelyik elvet az adott szerződés nem teljesíti, nem áll meg a bíróság előtt a bank keresete. |
Az ugyanakkor már tudható, hogy az OTP perre megy az állammal az ÁSZF-módosítások kapcsán. A banknak az egyoldalú kamatemelés visszamenőleges és teljes eltörlése a deviza alapú hitelek esetében közel 90 milliárd, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében további 20-30 milliárd forintos - összesen tehát 110-120 milliárdos veszteséget okozhat. A bank az árfolyamrés-visszaírás miatt további 27 milliárd forint veszteséget szenvedhet el - ez utóbbi tétel ugyanakkor 20 milliárddal magasabb, mint az eredeti elképzelések, ami annak köszönhető, hogy az első számításkor még nem számolhattak a meghosszabbított elévülés hatásaival. Az elévülés hatályos joggyakorlattól eltérő értelmezése az egyoldalú kamatemelések esetében is dob - 40 milliárdot - a törvény eredeti hatásain.
A K&H-nál a KBC Csoport jelentette be, hogy 162 millió eurónyi (49 milliárdos) céltartalékot különítettek el a devizahiteles törvény hatásai okán. A KBC igyekezett felmérni a további elszámolási kérdések hatásait is, további 70 millió eurós (21 milliárdos) hatással lehet számolni annak függvényében, hogy milyen részletszabályok látnak még napvilágot.
Az osztrák Wirtschaftsblatt beszámolója szerint a Raiffeisen Bank International 120-160 millió eurót (37-50 milliárd forintot) bukhat a devizahiteles törvény eddig ismert szablyain.
Bár a veszteség mértékéről nem nyilatkozott, az UniCredit Bankhoz tartozó Bank Austria vezérigazgatója, Willibald Cernko ma Bécsben annyit közölt, hogy a magyar leánybank a várható veszteségek ellenére is nyereséges lesz 2014-ben Magyarorazágon. Az UniCredit előd Bank Austria Creditanstalt inkább vállalati bank volt, a lakossági üzletág felé fordulásra akkor került sor, amikor a német HVB megvette a legnagyobb osztrák bankot, majd ezt követte a UniCredit birtokon belül kerülése. Mindez azzal járt, hogy az UniCredit valóban nem volt a lakossági hitelezés élharcosa - miközben az FHB és az OTP mellett saját jelzálogbankja van. Ezzel együtt is igen érdekes kérdés, hogy miként tudja majd teljesíteni a Patai Mihály vezette pénzintézet a most felvázolt tervet. 2013-ban az Unicredit profitja már nagyot szánkázott: az adózott eredmény 6,45 milliárd forint lett, szemben az előző évi, 20,97 milliárddal.
Kína visszautasította a vádakat. 
