Hirdetés
Hirdetés

MNB-ügy: ellentmondásos nyilatkozatok, miközben mindenki egyetért

Zsiborás Gergő, 2012. június 16., 15:10

Nincs ellentmondás a között, amit Varga Mihály és Orbán Viktor mondott a héten a jegybanktörvényről, a jogszabályhoz beadni tervezett dokumentum csak a nevében lesz módosítóindítvány - a kormány a harmadik alelnök kinevezése és a monetáris tanács bővítése ügyében nem tervez változtatást. Hogy lesz akkor ebből őszre mégis megállapodás?

Hirdetés

Miután az Európai Bizottság zöld jelzést adott Magyarország számára az IMF-tárgyalások megkezdésére, a dolgok mintha mégsem "pörögtek volna fel", azt leszámítva, hogy Fellegi Tamás helyett Varga Mihály utazhat majd Washingtonba a tényleges - nem informális - tárgyalásokra.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban Magyarország olyan ígéreteket tett, amit Brüsszel végül elfogadott, a Bizottság most amúgy is inkább Görögországgal és az eurózóna egyben tartásával van elfoglalva, nem beszélve a spanyol bankpánikról.

A problémák gyökere

Tranzakciós illeték: mi lehet a háttérben?
A kormány kommunikációs gépezete a héten a bankokat terhelő adók kérdésében szokatlanul bizonytalan volt. Orbán Viktor először a "brutális bankadó" idő előtti kivezetéséről beszélt kedden, csütörtökön gazdasági minisztere már az eddig 130 milliárdosra belőtt tranzakciós illeték 280 milliárdosra duzzasztásáról beszélt. A Bankszövetség már ezen kiakadt, a hideg zuhany valószínűleg számukra a költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozása volt, mely továbbra is számol a bankadóval, így a pénzügyi szektor jövőre 355 milliárddal járulhat hozzá ahhoz, hogy a költségvetés tartani tudja a 2,2%-ra belőtt deficitet.

A bankokat terhelő adókról azonban sem Orbán Viktor, sem pedig Matolcsy György nem tudott konkrétumokkal szolgálni, tegnap este egy televíziós interjúban Szijjártó Péter miniszterelnökségi államtitkár próbálta rendbe tenni a dolgokat.
A háttérben valójában arról van szó, hogy a költségvetés benyújtása előtt a kormány még "lázasan tárgyalt" a bankokkal az új illetékről, és nem született megállapodás. Az egyeztetések a jövő héten valószínűleg folytatódnak - a felek eddig úgy egyeztek meg, hogy hírzárlatot rendelnek el, Matolcsy György sajtótájékoztatója csütörtökön ezért is lepte meg a bankokat.

Szijjártó Péter a Selmeczi Gabriella által már ellőtt "alma-körte" magyarázattal próbálta meg illusztrálni, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték más-más téma. Nehezen elképzelhető, hogy a kettőt szétválasztják majd akkor, amikor a kormány újra tárgyalóasztalhoz ül a bankokkal, az egyelőre 355 milliárdra rúgó teher ugyanis együttesen érezteti majd a hatását, a Bankszövetség eddigi állásfoglalása szerint elsősorban a hitelezésben, ami rontja a növekedési kilátásokat és a versenyképességet, teret nyerhet a feketegazdaság és a tranzakciók "külföldre áramlásának esélye" is nőhet.

A héten Varga Mihály úgy nyilatkozott, a jegybanktörvény módosítása 2 héten belül a Parlament előtt lesz, míg Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy az MNB-törvény ügyében Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak. A két nyilatkozat csak látszólag mond ellent egymásnak, valójában nagy az egyetértés: Orbán és Varga is pontosan tudta, mit csinál.

Válasszuk külön a dolgokat: Magyarország a Bizottságnak értékelése szerint megnyugtató válaszokat tudott adni a vitás kérdésekben - ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a későbbiekben ne támaszthatna újabb feltételeket, mondjuk az IMF-megállapodás kész szövegének elfogadásakor.

A másik kritikus az EKB, mely a jegybanki függetlenséget félti, Frankfurtban két ügyet találtak aggályosnak. Az egyik az MNB függetlensége, a harmadik alelnök kinevezése és a monetáris tanács (mt) bővítése - ezzel nem önmagában az a baj, hogy több vezetője vagy mt-tagja lesz az MNB-nek, hanem hogy mindezt a kormány a most regnáló MNB-vezetés ciklusa közben akarta bevezetni. Az MNB-törvény módosítása ugyanakkor csak a bővítés lehetőségét adja meg, az új alelnök kinevezésével is ez a helyzet. A kormánynak ez adott eddig teret a tárgyalásokon. A nemzetközi partnerek ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a kormány,  háta mögött a kétharmados parlamenti támogatással, bármikor változtathat a jegybanki vezetés személyi összetételén, miközben a mostani MNB-elnöki ciklus még nem ért véget.

Mibe szólhat bele az EKB és meddig mehet el?

Az EKB ugyan nem támaszthat feltételeket Magyarországgal szemben, de felhívhatja a figyelmet arra, hogy az uniós alapszerződés alapján minden tagállamnak, így nekünk is be kell tartani a jegybanki függetlenségre vonatkozó passzusokat. Frankfurt nem is tett eddig mást.

A másik problémakör már inkább politikai jellegű és szimbolikus jelentősége van, de összefügg az MNB függetlenségével: ez pedig a monetáris tanácstagok esküjének szövege és a jegybanki vezetők fizetése. Utóbbival szintén az a probléma, hogy ciklus közben vágták vissza a 2 milliós köztisztviselői plafonra (más kérdés, hogy jegybank vezetői jogállásukat tekintve nem köztisztviselők). Ez utóbbi témában engedékenységet mutat az EKB, ha csak ezen múlna az IMF-tárgyalások megindulása, a felek már a kerekasztal körül ülnének. Az EKB kritikáinak az IMF szóvivője adott hangsúlyt, Gerry Rice üzenetértékű nyilatkozatot fogalmazott meg Budapestnek: a független jegybank a tárgyalások kiindulási pontja.

A köztársasági elnök tárca nélküli miniszternek nevezi ki Varga Mihályt (fotó:kormany.hu)
A köztársasági elnök tárca nélküli miniszternek nevezi ki Varga Mihályt (fotó:kormany.hu)



Nincs itt semmilyen ellentmondás

A visszavont módosítóindítványba így valószínűleg olyan jogi garanciák kerülhetnek, melyek kikötik, hogy a jegybanki vezetést nem változtatják meg a mostani elnöki ciklus végéig. Utána erre lehetősége lesz a kormánynak, mint bármelyik másik európai uniós tagállam kormányának és parlamentjének. Magyarországon a helyzet azért is különleges, mert a kormány eddigi 2 éve azt mutatja, hogy döntéseit igen hamar át tudja vinni a parlamenten (elég csak az Ab jogköreinek megcsorbítására, a stabilitási törvény vagy az MNB-törvény tavaly decemberi gyors elfogadtatására gondolni).

Vagyis, az MNB törvényhez két héten belül beadják a módosítóindítványt (tehát lesz új módosító, ez biztos), de a lényegi kérdéseket tekintve abban nem lesz változás. Így tehát Varga Mihály nyilatkozata és Orbán Viktor rádióinterjúja nem mond egymásnak ellent. Ha a kormány által kínált garanciákat az EKB és az IMF elfogadja, akkor úgy is megkezdődhetnek a tárgyalások, hogy Magyarország csak részben enged a nemzetközi nyomásnak: lényegében jövő március utánra (ekkor jár le Simor András mandátuma az MNB élén) odázza a jegybanki vezetés átalakítását. Hogy milyen garanciákat kínál majd a jogszabálytervezetben a kormány, azt pontosan nem tudni. Az NGM egyelőre nem beszélt erről, még a távirati iroda kérdéseire is csak diplomatikusan semmitmondóan nyilatkozott a szaktárca.

Kérdés, hogy a nemzetközi partnerek elfogadják-e majd a kormány által kínált garanciákat, Varga Mihály jó washingtoni kapcsolatokkal rendelkezik, a kérdés az, mutat-e majd az EKB olyan rugalmasságot, mint a Bizottság korábban (az európai válság megint a kormány malmára hajthatja a vizet: Mario Draghit most valószínűleg az európai bankok feltőkésítése jobban izgatja).

Jegybanki függetlenség: nevezzük nevén a gyereket

Fotó: Soós Lajos/MTI
Jövő márciusban távozik Simor András
jegybankelnök. Fotó: Soós Lajos/MTI

Nem árt azonban megjegyezni, amiről korábban az elemzők is említést tettek. A második Orbán-kormány alatt már cserélődött a monetáris tanács 2 tagja - tavaly tavasszal. Így a tanácsban most 4:3-hoz a "kormánypárti többség" - ez a fajta törésvonal azonban csak igen haloványan látszik meg a kamatdöntő ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint.
A tanács leginkább januárban volt megosztott, amikor a piacok nyomás alá helyezték a magyar eszközöket és ennek következtében a forint árfolyama és a kötvényhozamok is jócskán elszálltak, ekkor a tartás mellett emelésre és kamatcsökkentésre is volt javaslat. A tagok azonban általában nagy többséggel hozzák meg döntésüket, legutóbb, a kamat szinten tartásakor például nagy volt az egyetértés (6:1 arányban szavaztak).

A jegybanktörvény tavaly decemberi módosítása után kimondva-kimondatlanul is attól tartottak a nemzetközi szervezetek, hogy a kormány saját embereit ültetve a tanácsba a gazdasági szempontokat a kamat meghatározásakor majd felülírják a "delegáló" kormánypárt politikai szempontjai (például lehet lazítani a monetáris feltételeken) és egy új alelnök kinevezésével a kormány közelebb kerülhet a jegybank devizatartalékaihoz is.

A monetáris tanácsban eddig bekövetkezett változások eddig nem igazolják ezt a félelmet. Érdekes lesz ugyanakkor az MNB nyár közepén publikálandó inflációs jelentése után a helyzet, miként működik majd a tanács. A jegybank elsődleges feladata ugyanis az árstabilitás fenntartása, Simor András a legutóbbi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján pedig először célzott rá, a bejelentett adóemelések miatt tolódhat az inflációs cél elérése (2013 tavasza volt eddig a céldátum). Az inflációs kockázatok növekedése kamatemelést jelez előre, ez ugyanakkor a gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét, miközben a bankok amúgy is visszafogják a hitelezést. A kormány - ha eszköztára szűkös is ebben - ugyanakkor minden igyekezetével azon van, hogy beindítsa a gazdaságot és az idei stagnálás után jövőre 1,6%-kal tudjon bővülni a gazdaság.

A függetlenséget a nemzetközi partnereknek is tiszteletben kell tartania

A tanács összetételével kapcsolatos félelmek tehát eddig nem látszanak igazoltnak, azon pedig egyáltalán nem kell meglepődni, hogy a kormány a saját gazdaságpolitikai holdudvarához közeli szakembereket ültet a tanácsba, nincs ez másként más országokban sem. És azt se felejtsük el, hogy mégis csak gazdasági szakemberekről van szó, a monetáris tanács tagjának lenni nagy felelősség.

Ez azonban már nyilván olyan politikai terület, ahova jogkörénél fogva sem az Európai Bizottság, sem pedig az EKB nem merészkedhet, mert az már valóban a belügyekbe való beavatkozás lenne. Ha a cél a jegybanki függetlenség szavatolása, akkor azt a nemzetközi partnereknek is tiszteletben kell tartania.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Ilyen lesz a Puskás Ferenc Stadion - mutatjuk a terveket (fotó, videó)

2014. július 31., 20:55
Ilyen lesz a Puskás Ferenc Stadion - mutatjuk a terveket (fotó, videó)

A futball mellett több mint húsz másik olimpiai sportágat is kiszolgál majd, valamint nagyszabású koncertek és egyéb rendezvények helyszíne lesz az újjáépített Puskás Ferenc Stadion, amelynek látványterveit csütörtökön mutatták be.

Hirdetés

Ajánlatunk

Ingatlanbefektetések külföldön – a lehetőségek reális bűvöletében

Az amerikai ingatlanbefektetés általában véve is vonzó lehetőség - mutatunk néhány konkrét példát egy ingatlanpiacon aktív építő- és forgalmazó cég aktuális projektjei közül! (x)

mi történt az elmúlt órákban ?

Utánajártunk

  • BUX17521.84-1.69%
    DOW16583-1.76%
    EUR/HUF314.24+0.86%
    EUR/USD1.339-0.05%
    Arany1284.25-0.85%
    BUX
    DOW
    EUR/HUF
    EUR/USD
    Arany

Facebook

Szavazás

Ön egyetért azzal, hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot a devizahiteleseknek?

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: