MNB-ügy: ellentmondásos nyilatkozatok, miközben mindenki egyetért

Zsiborás Gergő, 2012. június 16., 15:10

Nincs ellentmondás a között, amit Varga Mihály és Orbán Viktor mondott a héten a jegybanktörvényről, a jogszabályhoz beadni tervezett dokumentum csak a nevében lesz módosítóindítvány - a kormány a harmadik alelnök kinevezése és a monetáris tanács bővítése ügyében nem tervez változtatást. Hogy lesz akkor ebből őszre mégis megállapodás?

Miután az Európai Bizottság zöld jelzést adott Magyarország számára az IMF-tárgyalások megkezdésére, a dolgok mintha mégsem "pörögtek volna fel", azt leszámítva, hogy Fellegi Tamás helyett Varga Mihály utazhat majd Washingtonba a tényleges - nem informális - tárgyalásokra.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban Magyarország olyan ígéreteket tett, amit Brüsszel végül elfogadott, a Bizottság most amúgy is inkább Görögországgal és az eurózóna egyben tartásával van elfoglalva, nem beszélve a spanyol bankpánikról.

A problémák gyökere

Tranzakciós illeték: mi lehet a háttérben?
A kormány kommunikációs gépezete a héten a bankokat terhelő adók kérdésében szokatlanul bizonytalan volt. Orbán Viktor először a "brutális bankadó" idő előtti kivezetéséről beszélt kedden, csütörtökön gazdasági minisztere már az eddig 130 milliárdosra belőtt tranzakciós illeték 280 milliárdosra duzzasztásáról beszélt. A Bankszövetség már ezen kiakadt, a hideg zuhany valószínűleg számukra a költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozása volt, mely továbbra is számol a bankadóval, így a pénzügyi szektor jövőre 355 milliárddal járulhat hozzá ahhoz, hogy a költségvetés tartani tudja a 2,2%-ra belőtt deficitet.

A bankokat terhelő adókról azonban sem Orbán Viktor, sem pedig Matolcsy György nem tudott konkrétumokkal szolgálni, tegnap este egy televíziós interjúban Szijjártó Péter miniszterelnökségi államtitkár próbálta rendbe tenni a dolgokat.
A háttérben valójában arról van szó, hogy a költségvetés benyújtása előtt a kormány még "lázasan tárgyalt" a bankokkal az új illetékről, és nem született megállapodás. Az egyeztetések a jövő héten valószínűleg folytatódnak - a felek eddig úgy egyeztek meg, hogy hírzárlatot rendelnek el, Matolcsy György sajtótájékoztatója csütörtökön ezért is lepte meg a bankokat.

Szijjártó Péter a Selmeczi Gabriella által már ellőtt "alma-körte" magyarázattal próbálta meg illusztrálni, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték más-más téma. Nehezen elképzelhető, hogy a kettőt szétválasztják majd akkor, amikor a kormány újra tárgyalóasztalhoz ül a bankokkal, az egyelőre 355 milliárdra rúgó teher ugyanis együttesen érezteti majd a hatását, a Bankszövetség eddigi állásfoglalása szerint elsősorban a hitelezésben, ami rontja a növekedési kilátásokat és a versenyképességet, teret nyerhet a feketegazdaság és a tranzakciók "külföldre áramlásának esélye" is nőhet.

A héten Varga Mihály úgy nyilatkozott, a jegybanktörvény módosítása 2 héten belül a Parlament előtt lesz, míg Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy az MNB-törvény ügyében Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak. A két nyilatkozat csak látszólag mond ellent egymásnak, valójában nagy az egyetértés: Orbán és Varga is pontosan tudta, mit csinál.

Válasszuk külön a dolgokat: Magyarország a Bizottságnak értékelése szerint megnyugtató válaszokat tudott adni a vitás kérdésekben - ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a későbbiekben ne támaszthatna újabb feltételeket, mondjuk az IMF-megállapodás kész szövegének elfogadásakor.

A másik kritikus az EKB, mely a jegybanki függetlenséget félti, Frankfurtban két ügyet találtak aggályosnak. Az egyik az MNB függetlensége, a harmadik alelnök kinevezése és a monetáris tanács (mt) bővítése - ezzel nem önmagában az a baj, hogy több vezetője vagy mt-tagja lesz az MNB-nek, hanem hogy mindezt a kormány a most regnáló MNB-vezetés ciklusa közben akarta bevezetni. Az MNB-törvény módosítása ugyanakkor csak a bővítés lehetőségét adja meg, az új alelnök kinevezésével is ez a helyzet. A kormánynak ez adott eddig teret a tárgyalásokon. A nemzetközi partnerek ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a kormány,  háta mögött a kétharmados parlamenti támogatással, bármikor változtathat a jegybanki vezetés személyi összetételén, miközben a mostani MNB-elnöki ciklus még nem ért véget.

Mibe szólhat bele az EKB és meddig mehet el?

Az EKB ugyan nem támaszthat feltételeket Magyarországgal szemben, de felhívhatja a figyelmet arra, hogy az uniós alapszerződés alapján minden tagállamnak, így nekünk is be kell tartani a jegybanki függetlenségre vonatkozó passzusokat. Frankfurt nem is tett eddig mást.

A másik problémakör már inkább politikai jellegű és szimbolikus jelentősége van, de összefügg az MNB függetlenségével: ez pedig a monetáris tanácstagok esküjének szövege és a jegybanki vezetők fizetése. Utóbbival szintén az a probléma, hogy ciklus közben vágták vissza a 2 milliós köztisztviselői plafonra (más kérdés, hogy jegybank vezetői jogállásukat tekintve nem köztisztviselők). Ez utóbbi témában engedékenységet mutat az EKB, ha csak ezen múlna az IMF-tárgyalások megindulása, a felek már a kerekasztal körül ülnének. Az EKB kritikáinak az IMF szóvivője adott hangsúlyt, Gerry Rice üzenetértékű nyilatkozatot fogalmazott meg Budapestnek: a független jegybank a tárgyalások kiindulási pontja.

A köztársasági elnök tárca nélküli miniszternek nevezi ki Varga Mihályt (fotó:kormany.hu)
A köztársasági elnök tárca nélküli miniszternek nevezi ki Varga Mihályt (fotó:kormany.hu)



Nincs itt semmilyen ellentmondás

A visszavont módosítóindítványba így valószínűleg olyan jogi garanciák kerülhetnek, melyek kikötik, hogy a jegybanki vezetést nem változtatják meg a mostani elnöki ciklus végéig. Utána erre lehetősége lesz a kormánynak, mint bármelyik másik európai uniós tagállam kormányának és parlamentjének. Magyarországon a helyzet azért is különleges, mert a kormány eddigi 2 éve azt mutatja, hogy döntéseit igen hamar át tudja vinni a parlamenten (elég csak az Ab jogköreinek megcsorbítására, a stabilitási törvény vagy az MNB-törvény tavaly decemberi gyors elfogadtatására gondolni).

Vagyis, az MNB törvényhez két héten belül beadják a módosítóindítványt (tehát lesz új módosító, ez biztos), de a lényegi kérdéseket tekintve abban nem lesz változás. Így tehát Varga Mihály nyilatkozata és Orbán Viktor rádióinterjúja nem mond egymásnak ellent. Ha a kormány által kínált garanciákat az EKB és az IMF elfogadja, akkor úgy is megkezdődhetnek a tárgyalások, hogy Magyarország csak részben enged a nemzetközi nyomásnak: lényegében jövő március utánra (ekkor jár le Simor András mandátuma az MNB élén) odázza a jegybanki vezetés átalakítását. Hogy milyen garanciákat kínál majd a jogszabálytervezetben a kormány, azt pontosan nem tudni. Az NGM egyelőre nem beszélt erről, még a távirati iroda kérdéseire is csak diplomatikusan semmitmondóan nyilatkozott a szaktárca.

Kérdés, hogy a nemzetközi partnerek elfogadják-e majd a kormány által kínált garanciákat, Varga Mihály jó washingtoni kapcsolatokkal rendelkezik, a kérdés az, mutat-e majd az EKB olyan rugalmasságot, mint a Bizottság korábban (az európai válság megint a kormány malmára hajthatja a vizet: Mario Draghit most valószínűleg az európai bankok feltőkésítése jobban izgatja).

Jegybanki függetlenség: nevezzük nevén a gyereket

Fotó: Soós Lajos/MTI
Jövő márciusban távozik Simor András
jegybankelnök. Fotó: Soós Lajos/MTI

Nem árt azonban megjegyezni, amiről korábban az elemzők is említést tettek. A második Orbán-kormány alatt már cserélődött a monetáris tanács 2 tagja - tavaly tavasszal. Így a tanácsban most 4:3-hoz a "kormánypárti többség" - ez a fajta törésvonal azonban csak igen haloványan látszik meg a kamatdöntő ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint.
A tanács leginkább januárban volt megosztott, amikor a piacok nyomás alá helyezték a magyar eszközöket és ennek következtében a forint árfolyama és a kötvényhozamok is jócskán elszálltak, ekkor a tartás mellett emelésre és kamatcsökkentésre is volt javaslat. A tagok azonban általában nagy többséggel hozzák meg döntésüket, legutóbb, a kamat szinten tartásakor például nagy volt az egyetértés (6:1 arányban szavaztak).

A jegybanktörvény tavaly decemberi módosítása után kimondva-kimondatlanul is attól tartottak a nemzetközi szervezetek, hogy a kormány saját embereit ültetve a tanácsba a gazdasági szempontokat a kamat meghatározásakor majd felülírják a "delegáló" kormánypárt politikai szempontjai (például lehet lazítani a monetáris feltételeken) és egy új alelnök kinevezésével a kormány közelebb kerülhet a jegybank devizatartalékaihoz is.

A monetáris tanácsban eddig bekövetkezett változások eddig nem igazolják ezt a félelmet. Érdekes lesz ugyanakkor az MNB nyár közepén publikálandó inflációs jelentése után a helyzet, miként működik majd a tanács. A jegybank elsődleges feladata ugyanis az árstabilitás fenntartása, Simor András a legutóbbi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján pedig először célzott rá, a bejelentett adóemelések miatt tolódhat az inflációs cél elérése (2013 tavasza volt eddig a céldátum). Az inflációs kockázatok növekedése kamatemelést jelez előre, ez ugyanakkor a gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét, miközben a bankok amúgy is visszafogják a hitelezést. A kormány - ha eszköztára szűkös is ebben - ugyanakkor minden igyekezetével azon van, hogy beindítsa a gazdaságot és az idei stagnálás után jövőre 1,6%-kal tudjon bővülni a gazdaság.

A függetlenséget a nemzetközi partnereknek is tiszteletben kell tartania

A tanács összetételével kapcsolatos félelmek tehát eddig nem látszanak igazoltnak, azon pedig egyáltalán nem kell meglepődni, hogy a kormány a saját gazdaságpolitikai holdudvarához közeli szakembereket ültet a tanácsba, nincs ez másként más országokban sem. És azt se felejtsük el, hogy mégis csak gazdasági szakemberekről van szó, a monetáris tanács tagjának lenni nagy felelősség.

Ez azonban már nyilván olyan politikai terület, ahova jogkörénél fogva sem az Európai Bizottság, sem pedig az EKB nem merészkedhet, mert az már valóban a belügyekbe való beavatkozás lenne. Ha a cél a jegybanki függetlenség szavatolása, akkor azt a nemzetközi partnereknek is tiszteletben kell tartania.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megállt az olajár-emelkedés, gyengélkedik a német börze

Megállt az olajár-emelkedés, gyengélkedik a német börze

Sok volt az olajnak az 50 dollárhoz közelítő ár, visszatért 45 környékére. A német tőzsdeindexnek pedig 10 ezer pont fölött ritka a levegő. Az Apple még mindig eladói nyomás alatt, a Google és a Microsoft viszont összeszedte magát. A dollár esik, mind a jenhez, mind az euróhoz képest.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX26853.73-0.06%
    DAX9823.5-2.96%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 2
    Richter - 2016 Q1
    Feldolgozóipari BMI (végleges) - április
    Feldolgozóipari BMI (végleges) - április
    Feldolgozóipari BMI - április
    AIG - 2016 Q1
    május 3
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) - február
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Magyar Telekom - 2016 Q1
    Lufthansa - 2016 Q1
    BMW - 2016 Q1
    Commerzbank - 2016 Q1
    BNP Paribas - 2016 Q1
    Pfizer- 2016 Q1
    Fidelity - 2016 Q1
    május 4
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés) - március
    Szolgáltatóipari BMI (végleges) - április
    Szolgáltatóipari BMI (végleges) - április
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - március
    Siemens - 2016 Q2
    Air France KLM - 2016 Q1
    Shell - 2016 Q1
    Tesla - 2016 Q1
    május 5
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek - I. negyedév
    Bloomberg fogyasztói elégedettség - május
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét, április)
    Alibaba - 2016 Q4
    GoPro - 2016 Q1
    Merck - 2016 Q1
    május 6
    KSH: Ipar (első becslés) - március;
    Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - március
    MNB: Nemzetközi tartalékok (előzetes/végleges) - április/március
    MOL - 2016 Q1
    Arcelormittal - 2016 Q1
    Munkanélküliségi ráta - április
    Tisztított munkanélküliségi ráta - április
    Átlagos órabérek - április

Szavazás

Újra kinyithatnak a nagyobb üzletek is vasárnap - ön vásárol a hét utolsó napján?