Különadó versus társasági adó


Közvetlen hatások

Módosító javaslatok pénzügyi vonzatai

Szavazzon! Ön mit szól a folyamatos személycserékhez?

A takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak - az egyik módosító javaslat szerint  - kis településeken lévő fiókjaik után. A különadó a hitelintézet 2009. dec. 31-én legfeljebb 4000 lakossal rendelkező településeken lévő fiókjainak a hitelintézet összes fiókjához viszonyított, két tizedesjegy pontossággal meghatározott arányában csökken. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartott 139 takarékszövetkezetből 123 vállalat fiókjainak területi megoszlása áll rendelkezésünkre. Vagyis a hiányzó 16 cég adókedvezményének mértéke megegyezik azon takarékszövetkezetek adókedvezményével, ahol a szükséges adatok rendelkezésre álltak, így a takarékszövetkezetektől várható adóbefizetés 2,51 milliárd forint lesz. Ráadásul a tanács előző jelentése szerint várhatóan a takarékszövetkezetek - a bankokkal együtt - az adó egy részét biztosan áthárítják az ügyfelekre.

Kevesebbet fizetnek a biztosítók

Egy másik módosítás 0,95 milliárd forint csökkenést okoz a biztosítókat érintő adóteherben, hiszen a 2007 után engedélyt szerző társaságok kikerülnek az adózók köréből. Ezen kívül az adókulcs 5,2 %-ról 5,8 %-ra emelkedik és változik az adóalap is, ami a korábbi „megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül” eredménykategória helyett a korrigált díjjal5 egyenértékű. Utóbbi két hatás együttesen 0,92 milliárd Ft-tal tovább csökkenti a fizetendő adót, ezért a korábbi tervek szerinti 36,08 milliárd forint adófizetési kötelezettségből 34,20 milliárd forintra  csökkent a biztosítókat terhelő különadó.

A T/581/43. sz. módosító javaslat szerint a befektetési vállalkozásoknál változik az adóalap, a korrigált nettó árbevétel6 csökken a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival, ami az ebből a körből érkező adóbevételt is mérsékli 2,42 milliárd forinttal.

A kivétel nem erősíti...

Csökken az árutőzsdei szolgáltatók adóalapja is, az értékesítés nettó árbevételéről a kizárólag árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételre. Ezen kívül a pénzügyi közvetítői tevékenységet is folytató Magyar Posta Zrt. pénzügyi szolgáltatásból származó eredménye nem lesz a bankadó alapja. A Magyar Posta pénzügyi szolgáltatásból keletkező árbevétele 2009-ben 54,8 milliárd Ft volt,  így a módosító javaslatnak köszönhetően, az 5,6 %-os adókulcsot használva 3,1 milliárd Ft adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.

A módosító javaslatok tehát 2010-ben összességében 10,5 milliárd forinttal csökkentik a közvetlen hatásokat.

A magatartás kódex nem véd meg az adó áthárításától

Átírják-e a bizonytalant? A közgazdaságtan egyik fontos megállapítása, hogy az adók gazdasági terhét nem mindig az viseli, aki az adót formálisan befizeti, ezt nevezi a szakirodalom az adók áthárításának. A pénzügyi szervezetek különadójának vizsgálatakor így feltehetjük a kérdést: vajon megváltoztatják-e döntéseiket a pénzügyi szervezetek az adó hatására? Ha nem, akkor az adó csak a szervezetek nyereségességét befolyásolja (azt is csak az adó kivetésének éveiben), más szereplőkre és így a gazdaság egészének teljesítményére nincs hatása. Ha azonban a bankok képesek vagy kénytelenek az adóteher egy részét ügyfeleikre áthárítani, akkor az adó hatása továbbgyűrűzik a gazdaságban, és a gazdaság többi szereplőjének döntéseit és jólétét is befolyásolja. Az elemzést nehezíti egyrészt, hogy a mérlegfőösszegre kivetett adó nemzetközileg nem elterjedt, és így kevés a rendelkezésre álló elemzés és tapasztalat, másrészt pedig az, hogy az adót a törvénytervezet csak három évre vetné ki, a részleteit pedig csak 2010-re határozza meg. A MKKT részletes külföldi példákat bemutató elemzése azt mutatja, hogy több tényező szól az adó átírása mellett, mint ellene - bár módszertanilag és a viszonylag kevés információ miatt nehéz előre kalkulálni.

A benyújtott javaslatról készült MKKT-elemzésben közölt érvrendszeren túlmenően is fontos érvek szólnak amellett, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának egy részét áthárítják a fogyasztókra. Erre ráadásul a hazai bankok döntő többsége által aláírt Magatartási kódex szerint is lehetőségük is van: „a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása” esetén a bankok jogosultak a hitelkamatok egyoldalú módosítására. Mivel az adóalapot a törvényjavaslat a banki mérleg eszközoldalából vezeti le, ahol a hitelek is megtalálhatóak, ezért a bankrendszer a kódex szellemiségével összhangban is megkísérelheti a kivetett különadó áthárítását az ügyfeleire.

"Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hitelintézeti szektort érintő mintegy 130 milliárd forint különadónak a növekedést fékező – és ennek révén a közvetlen költségvetési bevételeket csökkentő – hatásai akkor is érdemiek lehetnek, ha az áthárítás nem lehetséges, és a kereskedelmi bankok eredményét rontja a befizetendő adó" - teszi hozzá a Költségvetési Tanács.