Demján Sándor bankja már idén nyereségbe fordulhat, ha megfelelő tőkeinjekcióhoz jut a pénzintézet, a menedzsment több befektetővel is tárgyal erről. Interjú Hegedüs Évával, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatójával.

- Az első sajtótájékoztatójukon elhangzott, hogy a Gránit Bank a magyar gazdaságpolitika támasza kíván lenni. Még mindig így gondolják?

- A Gránit Bank idén májusban lett kétéves. A két évvel ezelőtti tulajdonosváltáskor a bank  mérlegfőösszege alig haladta meg a 7 milliárd forintot, az idei áprilisi adatok szerint pedig ez az érték megközelítette a 40 milliárdot, s ez azt jelenti, hogy közel hatszoros növekedést tudtunk elérni. Mindez olyan mérlegszerkezetben valósult meg, ahol a  betétállomány 5 milliárd forintról 37 milliárdra növekedett, ami több mint hétszeres növekedés, a hitelállomány a kezdeti 300 millió forintról április végére közel 11 milliárdra bővült   és ráadásul nagyon jó minőségű portfóliót sikerült felépíteni.

Hegedüs Éva

Középiskolai tanulmányait követően felvételt nyert a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol jeles diplomát szerzett. 1981 és 1996 között több kormányzati hivatalban tevékenykedett, 1994-től a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként. Ennek során a gazdasági rendszerváltás több meghatározó szabályozás, illetve koncepció kidolgozását irányította (adós- és bankkonszolidáció,  csődtörvény, hitelintézeti és biztosítási törvény, Hitelgarancia Rt., Exporthitel Biztosító  Rt. létrehozása). 1997-től kezdve részt vett a Földhitel és Jelzálogbank megalakításában, és vezérigazgató-helyettesként irányította a bank  kockázatkezelési és ingatlanértékbecslési üzletágát. Nevéhez fűződik az első jelzáloglevél-kibocsátás megszervezése. 2000 és 2002 között a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként részt vett a gazdaságstratégia kialakításában és megvalósításában, valamint a magyarországi energetikai szektor átalakítását lehetővé tévő jogszabályok kidolgozását irányította. 2002 és 2006 között az OTP lakossági üzletágát vezette, 2006-tól  a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt.-t és a BG Magyarország Lízing Zrt-t irányította, majd 2010-ben lett a Gránit Bank vezérigazgatója. Házasságában két fia született, Péter és Máté. Hobbija a sport, rendszeresen jár futni, de színházba járni, olvasni is szeret szabadidejében. Saját magáról azt mondja, megnézni mire költi a pénzét, általában ár-érték arány alapján dönt, ha vásárol.

Gazdasági növekedés a hitelezés bővülése nélkül nem elképzelhető. Idézhetnék Széchenyit is ennek kapcsán, de én a Bankszövetség egy nemrégiben közreadott tanulmányában leírtakra hívnám fel a figyelmet. Az elmúlt 50 évben a világ 7 legfejlettebb országának különböző gazdasági mutatóit elemezve kimutatták, hogy az elmúlt 50 évben az évi átlagos GDP-növekedés duplájával nőtt a hitelállomány ezekben az országokban. Mindebből is az következik, hogy hitelezési dinamika nélkül a gazdaság növekedéséről elég nehéz beszélni.

A Gránit Bank üzleti stratégiája szerint a fókusz a kkv szektor, számukra kínálunk megtakarítási termékeket és természetesen hiteleket is és ebben az értelemben a bank valóban a gazdaságpolitika támasza.

A bank elsősorban olyan vállalkozásokat finanszíroz, akik más nagyobb cégek beszállítói, illetve az  EU támogatásokat elnyert vállalkozások elő- vagy önerő finanszírozását biztosítjuk.

- Mekkora szerepet játszanak a bank növekedésében a lakossági ügyfelek?

- A  Gránit Bank számára a lakossági ügyfelek kiszolgálása mind forrás, mind eszköz oldalon nagy jelentőséggel bír. A bank különböző számlacsomagokat és megtakarítási termékeket kínál és az internetbanki szolgáltatásokat, tranzakciókat, sárga csekkes befizetéseket, stb. ma már nem csak  laptopokon, vagy pc-ken keresztül, de okostelefonokon keresztül is lebonyolíthatnak a bank ügyfelei.

Hitel oldalon a bank felkészült arra, hogy jelzálog típusú hiteleket nyújtson és az elmúlt időszakban közel 2 milliárd forint nagyságrendben folyósítottunk jelzáloghitelt (a végtörlesztési hajrá jól jött a banknak - a szerk.).

Az üzleti filozófiánk szerves része, hogy beszéljünk egyszerűen, magyarul. Mi ezt elég erőteljesen kommunikáljuk, sok helyen közzétesszük, hogy kik azok az ügyfelek, akiknek érdemes a Gránit Banknál jelzáloghitelt igényelni. A bank olyan kockázat alapú árazást valósított meg, ahol a nyújtott hitel nagysága és a hitel kamata az ügyfél jövedelmi helyzetétől és a hitel összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányától függ. Abban az esetben, ha az ingatlan értékéhez képest a hitelösszeg aránya nem  túl magas, és ha az ügyfél rendelkezésre álló  jövedelme lényegesen magasabb az esedékes törlesztő részlethez képest, akkor a Gránit Bank által kínált kondíciók a legversenyképesebbek a forint alapú jelzáloghitelek piacán.

- Mennyire kellett szűrni azokat, akik forinthitelt akartak felvenni a végtörlesztéshez?

- A honlapunkon közzétettünk egy előszűrő felületet, amit az ügyfelek ha kitöltöttek, pontos képet kaphattak arról, milyen feltételek mellett juthatnak nálunk hitelhez és azt tapasztaltuk, hogy  ez elég jól megszűrte az ügyfeleket. Ez az előszűrés természetesen nem pótolta az alapos hitelbírálatot.
Hasonlóan járunk el egyébként a kis és középvállalati ügyfelek esetében is. A Gránit Bank mobilbankárai és értékesítési partnerei egy úgynevezett partner portálon keresztül szűrhetik meg előre a vállalkozásokat. Az előszűrés alapján eldől, hogy kik azok az ügyfelek, akiknek nem érdemes a hitelbírálati folyamatot megkezdeni a banknál, mert nagy valószínűséggel nem fogunk tudni hitelt nyújtani.  Azok az ügyfelek viszont, akik ezen az előszűrésen túljutnak, egy alapos  egyedi hitelbírálatot követően gyors döntés születik arról, kaphatnak-e végül hitelt.

Az üzleti filozófiánk lényeges eleme a kiszámíthatóság, amelynek fontos része, hogy segítsük az ügyfeleink pontos  tájékozódását.

- A bankokat érintő törvényi változások és különadók kapcsán sokszor előkerül, hogy a pénzintézetek többek között emiatt nem tudják hitelezni a hazai kkv-szektort. De mi a helyzet a másik oldallal? A kkv-vezetők sorban állnak a banknál, hogy hitel vehessenek fel?

- Amikor a növekedési kilátások nem túl jók (ezt látjuk az EU-ban és Magyarországon is), akkor érthető, hogy a vállalkozók is kerülik a kockázatokat, a beruházási aktivitás lecsökken és így a  hitelezés sem  bővül, amit sajnos az MNB áprilisban közzétett stabilitási jelentése ( a vállalati hitelállomány több mint 500 milliárd forinttal csökkent a múlt évben) részletesen bemutat. Az elemzés kiemeli azt is, hogy ma már  nem csak keresleti, hanem kínálati korlátok is jellemzik a  hazai hitelpiacot. Régiós összehasonlításban a hitállomány csökkenése  lényegesen erőteljesebb és kétségtelen tény továbbá az is, hogy a magyar bankrendszerből folyamatos a forráskiáramlás.

A globális és ezen belül a magyarországi makrogazdasági kilátások inkább óvatosságra késztetik a vállalkozókat is, az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság azonban egyúttal arra is kényszerít egyes vállalkozásokat, hogy új irányokat, kiaknázatlan részpiacokat keressenek. 

Én a Gránit Bank  vonatkozásában a hitel kereslet növekedését tapasztalom, de nem szabad szem elől téveszteni,  hogy a Gránit Bank  egy portfólióját most építő, növekedési fázisban az eszköz kitettséghez képest magas likviditással rendelkező, de mégis csak egy kisméretű bank,  amely érdemben nem tudja befolyásolni a magyar  hitelpiaci tendenciákat.

- Mennyire országspecifikus probléma az, ami ma a gazdaság finanszírozását jellemzi Európában?

- Az uniós országok eladósodottsága is nagyon magas, a forrásokért folyó harc nagyon erős, mind az állam, mind a különböző jövedelemtulajdonosok részéről, ez pedig a likviditáshoz jutás "árát" megemeli. Azt gondolom, hogy ha a kormány megállapodik az IMF-fel, akkor a magyar CDS-felár csökkenni fog, aminek következtében mind az állam, mint a bankrendszer alacsonyabb forrásköltségen tudja majd magát finanszírozni, ez pedig meg fog jelenni a hitelkamatokban is.

- A bank tulajdonosa, Demján Sándor többször is hangot adott már annak a véleményének, hogy Magyarországon a bankszektorban a magyar tulajdon jóval kisebb még ahhoz képest is, ami a régiós országokat jellemzi. Kevés befektető van, aki ebbe a szektorba most beszállna, úgy hírlik az egyik ilyen az állam.

- A magyar bankrendszerben a tőke-és eszközarányos profitabilitás jóval magasabb volt az uniós átlagnál 2008-at megelőzően. A globálisan működő bankok a devizaeszközöket ide allokálták, a hitel-betét arány Magyarországon messze magasabb volt az uniós átlaghoz képest. A magyar bankszektor profitabilitása azonban a válságot követően jócskán megcsappant, jelenleg az uniós átlag alatt van, amelynek az egyik leglényegesebb oka, hogy nagyon megnövekedett a nem termelő hitelállomány aránya. A lakossági szegmensben ezt túlnyomórészt  a devizahitelek magas aránya eredményezte. A vállalati hiteleknél a dolog szerintem egy kicsit összetettebb. A bankok egyre nagyobb arányban hiteleztek a múltban  eszköz alapon, nem pedig cash-flow alapon, továbbá  néhány nagy bank esetében nagyon magas volt az ingatlan projektek aránya.

A nem termelő hitelállomány mellett, a szektor profitabilitását, hitelezési aktivitási képességét és készségét kedvezőtlenül befolyásolták a válságadók és a végtörlesztés miatt keletkezett veszteség. Mindezek sajnos nem  kedveznek  a bankszektorban  befektetni kívánóknak.

Ilyen körülmények között különösen büszke vagyok arra, hogy az elmúlt két év alatt több hazai magánszemélyt és társaságot is üdvözölhetünk tulajdonosként  a Gránit Bankban, akik közel 1 milliárd forint értékben vásároltak, illetve emeltek tőkét a bankban. A megvalósult tranzakciók mellett jelenleg is tárgyalunk több  hazai és külföldi befektetővel, akik fantáziát, üzletet látnak a Gránit Bank által kidolgozott üzleti modellben.

Az üzleti világ egyik etikai alapszabálya, hogy csak megvalósult tranzakciókról és a felek előzetes egyetértésével illik nyilatkozni, amit a múltban is mindig betartottam és így szeretnék eljárni a jövőben is.

A konkrét kérdésére visszatérve kétségtelen tény, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonban lévő bankok aránya relatíve alacsony, de szeretném hangsúlyozni, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankok hazai piacon történő jelenléte nagyon is kívánatos és ezt Demján Sándor úr is mindig hangsúlyozza. Úgy gondolom azonban, Demján Sándorral egyetértve, hogy a versenyben tere lehet a hazai tulajdonban lévő bankoknak, takarékszövetkezeteknek, hitelszövetkezeteknek is.

- A Széll Kálmán Terv 2.0 újabb terhet ró a szektorra, a növekedési kilátások jóval rosszabbak, mint a bank indulásakor. Változtatott ez valamit a terveiken, mikor lesz nyereséges a bank?

- Jelenleg a bank azon a pályán halad, amit az igazgatóság elfogadott, sőt a terv  felett teljesít. Egy organikus növekedési pálya mellett a bank 2014-ben lesz nyereséges. Amennyiben  egy jelentős tőkeemelés megvalósul, akkor  az első rentábilis év hamarabb is eljöhet, akár még idén is.

- A Gránit Bank abban is egyedülálló, hogy fiókhálózattal nem rendelkezik. Hogyan találkozhat egy átlagember vagy például egy vidéki kkv a bankkal, milyen formában történik a kapcsolattartás?

- Vannak mobilbankáraink és értékesítő partnereink, akik felkeresik az ügyfeleket és a szükséges egyeztetéseket elindítják. Terveink között szerepel egy értékesítési pontokból álló hálózat elindítása is a nagyobb vidéki városokban.

Az értékesítési pontok elindítása mellett továbbra is hiszünk abban, hogy a XXI. században az elektronikus megoldások növekvő mértékben fognak elterjedni, Az interneten keresztüli bankolás során az ügyfél megspórolhatja a fiókba járás és sorban állás költségét és kényelmes körülmények között intézheti pénzügyeit. A Gránit Bank ezt a kényelmet nyújtja ügyfeleinek a banki ügyeket ugyanis el lehet intézni egy laptop segítségével, ráadásul már okostelefonra gyártott applikációnk is van. Ez a jövő, Észak-Európában például a tranzakciók több mint 90%-a már most is elektronikus úton történik és az értékesítés 30%-a is interneten keresztül valósul meg.

- Az újfajta csatornákról mik tapasztalatok, kihasználják az ügyfelek az ebben rejlő lehetőségeket?

- Az okostelefonra fejlesztett applikációnk kimondottan sikeres, de érdekes módon a ügyfeleink mobilbankon keresztül inkább csak az egyenleglekérdezési funkciót használják, átutalni inkább laptopon szoktak. A banknál van arra is lehetőség, hogy a számlanyitáshoz nem kell bejönni a fiókba, az értékesítési partnereink bizonyos feltételek teljesülése  esetén az ügyfél azonosítást és a szerződéskötést az ügyfeleink által megadott helyszínen és időpontban  végzik el. Az újfajta csatornák sikerét jelzi, hogy a  lakossági  számlanyitások 40%-át az ügyfeleink interneten keresztül kezdeményezték..

- Azért is kérdeztem mindezt, mert az internetes megoldások miatt igen alacsonyan tudják tartani a számlavezetés költségeit, a legtöbb csomagjukban ingyenes a számlavezetés, de van ahol az utalás és egyéb banki műveletek is. Csakhogy jön a tranzakciós adó...

- Meg fogjuk ezt a kérdést vizsgálni akkor, ha a parlamenti szavazás megtörténik, de  biztos vagyok abban,  hogy mind a lakossági, mind pedig a kkv-ügyfeleknek továbbra is igen "attraktív" csomagokat fogunk ajánlani.

- Mit gondol az újabb Széll-tervről?

- Azt gondolom, hogy a kormány helyzete nagyon nehéz. Ha Brüsszel, az IMF és a nemzetközi befektetők is elvárják a 2,5 százalékos hiányt, a kormány pedig ígéretet tett ennek betartására, akkor nincsenek csodák, ennek a fő célnak az elérése érdekében kell a szükséges intézkedéseket meghozni, amely a kormány legutóbbi dokumentumában is így szerepel. Vagy a kiadásokat kell csökkenteni vagy a bevételeket növelni. Nyilvánvalóan minden kiadáscsökkentés és bevételnövelés fájdalmas.
Örültem  a napokban megjelent  Christine Lagarde-nyilatkozatnak és remélem, ez befolyásolni fogja Brüsszel gondolkodását is, mert szerintem sem lehet csak fiskális szigorral kezelni ezt a helyzetet. Én abban hiszek, hogy egy nagyon finom elegyre van szükség, egy ésszerű egyensúlyra a költségvetési fegyelem és a hosszú távú növekedés feltételeinek megteremtése között. A kormánynak az a dolga, hogy patikamérlegre téve a lehetséges eszközöket és mérlegelve azok hatásait, a legjobb megoldás mellett döntsön.

- A külső nyomás is nagy Magyarországon, de a kormánynak volt egy megegyezése a Bankszövetséggel, amit úgy tűnik, felrúg...

- Tartom magam ahhoz, hogy a Gránit Bank a Bankszövetség tagja és nagyon remélem, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokon kompromisszumra jutnak a felek.

- Többször szó volt már a bank főtulajdonosáról. Mennyire folyik bele Demján Sándor a bank ügyeibe, milyen időközönként egyeztetnek?

- Demján Sándor nem tagja sem a bank  Igazgatóságának, sem pedig a Felügyelő Bizottságnak és nem vesz részt a bank operatív irányításába sem.  A bankot érintő stratégiai kérdésekben természetesen egyeztetünk, hiszen szükség van Demján Sándor  tapasztalatára, tudására, nemzetközi kapcsolatrendszerére, javaslataira. Számomra megtiszteltetés, hogy  tulajdonostársa lehetek és vezethetem a bankot. Igyekszem nagyon sokat tanulni tőle és mindent megtenni annak érdekében, hogy a Gránit Bank az elfogadott üzleti tervet teljesítse és ezáltal a hazai piac egyik kiszámítható, megbízható szereplője legyen.