Az elsőn jól látszik: 2012-ig emelkedett a külföldi tulajdon aránya, majd 2014 végére a trend megfordult, és a belföldi tulajdon aránya megközelítette a külföldiét.
A másik charton pedig jól látszik, hogy nem a magyar magánbefektetők kezdtek eszeveszett bankvásárlásba: a hitelintézeti szektorban a belföldi magántulajdon aránya éveken át 10-15 százalék körül ingadozott, 2014 végén kereken 10 százalékon állt - az állami tulajdon 20 százalékról csökkent 15 százalék alá az évek során, hogy aztán 2014 végére 35 százalék fölé ugorjon.
Idén lezárul a Budapest Bank megvásárlása és az Erste Bankban történő állami tulajdonszerzés, így a belföldi-külföldi arány a korábbi évek fordítottja lesz, a köztulajdon aránya pedig tovább emelkedik - egészen addig, amíg legkésőbb 3 év múlva ki nem száll az állam a mostanában vásárolt bankokból, ahogy azt az EBRD-vel aláírt egyezségben is megígértük. Kérdés, hogy kinek adja majd el az állam a bankjait, honnan sikerül - szándékai szerint magyar - vevőt találnia.
Kínát nem igazán érdeklik az amerikai szankciók.
