Folytathatja működését az IKR Kereskedelmi Zrt., amely a második csődegyezségi tárgyaláson megegyezett hitelezőivel. A megállapodás értelmében az agrárvállalatnak 2015. július 31-ig kell megtérítenie a követeléseket. A zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelezőknek (Raiffeisen Bank, K&H, Erste Bank) 82,5 százalékos, a nem biztosítottaknak (adóhatóság, szállítók, szolgáltatók) 3 százalékos megtérítést kínált tegnap az IKR Zrt. A Napi Gazdaság hírei szerint a bankok 58,4 százalékos szavazati aránnyal, a többi hitelező 56,3 százalékkal fogadta el a január 24-i sikertelen tárgyalás óta megemelt, átdolgozott ajánlatot – bár érdekes, hogy csak a bankok irányába történt emelés. Szaxon Attila, az IKR első embere a lapnak érthetetlennek minősítette, hogy a Raiffeisen Bank annak ellenére nemmel szavazott, hogy az eredeti 60 százalékról 82,5 százalékra emelték meg a megtérítési arányt, ami meglehetősen ritka mérték.
Eközben két nyertes ítélet után úgy fest futhat a pénze után az MKB Bank, mivel Budapest Főváros Önkormányzata a Kúria döntésével jogerősen pert nyert a Cet-perben – írja a Népszabadság. A bíróság kimondta: az MKB Bank nem bizonyította kellően, hogy az önkormányzatnak akkor is ki kell fizetnie a fennálló adósságot, ha a Közraktár utcában felépülő multifunkcionális központot (CET) építő Porto Investment Kft. mondja fel a szolgáltatási szerződést. A Kúria megsemmisítette a fentiekkel ellentétes korábbi két ítéletet. Mint ismert, a 2008 januárjában kötött közvetlen megállapodást a fővárosi önkormányzattal és a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. A furcsa megoldás azt szolgálta, hogy ne kerüljön jelzálogjog bejegyzés az ingatlanra, hogy a városvezetés a vagyonvesztést vádja alól menekülni tudjon. A hitelező MKB Bank viszont biztosítékot kért, ezt szolgálta volna a hitelező MKB, a Porto és a főváros által kötött különmegállapodás. A Porto 2011 októberében mondta fel a szolgáltatói szerződést, a bank ugyanakkor csak akkor érvényesítette jogait, amikor Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes - a Fővárosi Közgyűlés utólagos jóváhagyásával - lehívta a Porto csaknem négymillió eurós jól teljesítési bankgaranciáját, majd 95 százalékos diszkontáron megvásárolta a kivitelezők követelését, hiszen így csökkent a Porto és vele az MKB fedezete. A Pécsi Törvényszék tavaly márciusban kimondta: az MKB és a főváros között létrejött megállapodás érvényes, az önkormányzatnak a Porto tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll, hiszen a fővárosi önkormányzat tisztában volt a megállapodás tartalmával. A Pécsi Ítélőtábla szeptemberben hozott közbenső ítéletében néhány ponton ugyan módosította, de lényegét tekintve megerősítette a törvényszék döntését. A Népszabadság szerint a főváros az ítélőtábla döntése előtt különalkut ajánlott a pénzintézetnek, ám az MKB visszautasította a követelés összegének alig felére vonatkozó javaslatot. Ám most vesztett, de nem kizárt, hogy új perben indul harcba a pénzéért.
Aláírták a megállapodást, de ez még nem elég. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
