A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára a múlt hét igazán sűrűnek bizonyult: az intézmény fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott tanácskozást ez alkalommal a tagállamok továbbra is növekvő adósságállománya és az évek óta uralkodó laza monetáris politika körüli viták uralták.
Megágyaztak a következő válságnak
A résztvevők megállapították, hogy a kormányzatok világszerte komoly nyomást gyakorolnak a jegybankokra, hogy azok folytassák kereslet-növelő, páratlanul laza monetáris politikájukat. Ez viszont mostanra a jelek szerint megágyazott a következő válságnak.
Elképesztően alacsony szintre estek az EU perifériás kötvényhozamok, rekordszintre ugrott ugyanakkor a kínai adósságállomány – amely 60 százalékkal haladja meg a 2008-as szintet – és továbbra is csúcsközelben vannak a Wall Street részvény indexei - ez mind óvatosságra kell, hogy intsen.
Zárt ajtók mögött
Komoly nyomás nehezedett Németországra – amelynek kereskedelmi többlete immár meghaladja Kínáét -, hogy élénkítse belső keresletét. A francia-olasz tengely emellett továbbra is erősen lobbizik azért, hogy az euróövezet merev deficit-szabályait lazítsák.
Zárt ajtók mögött pedig ha lehet, még kényesebb téma került terítékre: az Európai Központi Bank tervezett nagy tételű olasz, spanyol és görög államkötvény-vásárlásai. Ez igazi politikai aknamező a németek számára, ahol az euroszkeptikus AfD párt jelentősen erősíteni tudta pozícióit a közelmúltbeli regionális választásokon és a német jegybank (Bundesbank) is egyelőre mereven elzárkózik az ilyen irányú törekvésektől.
Draghi és Weidmann nem beszélnek egymással
Német sajtóértesülések szerint már odáig fajult a feszültség az Európai Központi Bank feje, Mario Draghi, és a Bundesbank kormányzója, Jens Weidmann között, hogy idén július óta nincsenek beszélő viszonyban, csupán a havi egy alkalommal összeülő igazgatósági ülésen találkoznak.
Ehhez járul, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a legfrissebb hírek szerint elzárkózik a brüsszeli Bizottság által tervezett nagyszabású és költséges összeurópai infrastruktúrális befektetési terveitől. Ez bizony rossz ómen, az IMF ugyanis jövő évre recesszióval számol az eurózónában, hacsak nem történnek további stimulusok. Az euró-övezet újabb recessziójának valószínűségét jelen felállás szerint 35-40 százalékra taksálja az IMF, míg a defláció esélyét 30 százalékra.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
