10p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Azzal, hogy a Parlament elfogadta a "devizahiteles elszámolási" törvényt, megteremtette a lehetőségét, hogy a bankok a jogtalanul elvett pénzek minden fillérjével visszamenőlegesen elszámoljanak. Így viszont eltűnik az "extraprofit", amely miatt a bankadót kivetették a tisztességtelennek bélyegzett szektorra.

Hatszáznyolcvanezer devizahitel- és hatszázötvenezer forintalapú hitelszerződést érint a tegnap este elfogadott elszámolási jogszabály. A kormány számítási szerint egy átlagos lakáshiteles több mint egymillió forintot kap vissza, egy autóhiteles pedig akár 300-400 ezer forintot, ezzel átlagosan 25 vagy akár 30 százalékkal is csökkenhetnek az átlagos adósok havi törlesztőrészlete.

Elszámolási szabályok

A szentesített szabályok szerint elsőként, január 15. és 29. között azon pénzintézetek devizaalapú hitelt törlesztő ügyfeleivel számolnak el a bankok, akiknek bankja meg sem próbálta bíróságon bizonyítani, hogy tisztességesen járt el a szerződések egyoldalú módosítása során. A bíróság előtt igazát kereső bankoknál az elszámolás február 14. és 28. között zajlik, kivéve, ha a peres eljárás csak jövőre zárul, mert akkor az ítélet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell értesíteni az érintetteket arról, hogy mikor és hogyan számolnak el velük. (A bíróságokon a jövő hétfőn kezdődnek a másodfokú eljárások, azok lezárulta után vélhetően a Kúria is érdekelt lesz az ügyben.)

A forinthiteleseknél, illetve a klasszikus devizakölcsönt törlesztők esetében a határidő április 16-30 – a perek itt is kicsúszhatnak az esetleges perek esetén – akár a bankok, akár a 2010. november 26. után alkalmazott általános szerződési feltételek esetében a jegybank is perelhet. Ebben az esetben az elszámolás augusztus 15. és 29. között bonyolódik le, a nyári bírósági szünetig le nem zárt ügyeknél pedig szeptember végére.

A törvény azt is egyértelműsíti, hogy a még élő hitelszerződések esetében az adósok nem készpénzt kapnak vissza, hanem a még fennálló tartozásukat csökkenti a bank, pénzbeli elszámolást csak a már lezárt megállapodásoknál lehet alkalmazni.

Már a Parlamentben látszott: nem lesz elég

A második devizahiteles-törvényt a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP, valamint a szocialisták jelenlévő képviselői megszavazták. Az Együtt-PM képviselői tartózkodtak, mert úgy vélték, a bankok elszámoltatásáról szóló törvény nem oldja meg a devizahitelesek problémáját. Az egyetlen ellenszavazatot a liberális Fodor Gábor adta. Az LMP ugyan megszavazta a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot, de kockázatosnak tartja a kormány által választott megoldást.

Azt, hogy nem lesz a mostani törvény után sem „nyugalom”, azt mindennél jobban mutatja, hogy Staudt Gábor, a Jobbik főpolgármester-jelöltje szerint erélytelen a kormány, csupán egy részét akarja visszavenni az uzsorakamatnak, azt is csak virtuálisan. Szerinte a PSZÁF, a GVH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Bank sem végezte jól a dolgát. Elmarad a felelősségre vonás is. "A bankoknak vannak vezetőik, akik a devizacsalásokat véghezvitték. A jogok egy részének visszatérítése az nem büntetés. Ha egy tolvaj tévét lop akkor nincs elintézve azzal, hogy visszahozza a boltnak" – mondta Staudt, aki szerint büntetőeljárásoknak kéne indulniuk az üzletszerűen elkövetett csalások ügyében. Ezek megindítására felszólította a legfőbb ügyészt.

Forintosítás – elnapolva?

A Jobbik főpolgármester-jelöltje szerint mielőbb forintosítani kéne a devizahiteleket, ám jól látszik, hogy a kormányzati oldalon ez most (még) nem olyan komoly akarat, jóllehet – miként arról cikkünkben is írtunk – a most elfogadott határidőkbe beleférne a forintosítás és összességében költséghatékonyabb is lenne, mint a külön elszámolás és az azt követő újabb, a teljes devizahiteles portfóliót érintő újabb munka.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap arról beszélt, hogy a Fidesz nem tett le a forintosításról, de most az elszámoltatás élvez elsőbbséget, így a devizahitelek konvertálása nem várható a nagyon közeli jövőben, arra az elkövetkező egykét évben kerülhet sor. Ez annak fényében is csalódás, hogy a Magyar Nemzeti Bank – amely korábban kizárta, hogy forrást biztosítana a devizahitelek kivezetéséhez – ma már kész javaslatokkal bír arra, hogy miként tudja a jegybanki devizatartalék terhére kisegíteni az adósokat. Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint két eszközzel segítenék a forintra váltást.

Az egyik a rövid távú deviza kinnlevőségek fedezetéül adna devizát a bankoknak, itt a felvett összeg felét kell a bank rövid távú adósságainak rendezésére használni, míg a másik esetben a hosszú lejáratú követelések mögé állna a jegybanki devizafedezet. Ez ugyanakkor kvázi opcióként működne, azaz, amíg a banknak nem kellene megfizetnie a külső forrást, a deviza a jegybanknál maradna, így porlasztódna a devizaállomány csökkenése akár 2 évre is. A megoldás biztosíték arra, hogy a bankok semmiképpen se a piacról akarjanak devizához jutni, amivel gyengítenék a forintot. Az MNB az induláskor hárommilliárd eurós limitet határozott meg.

Aki él a jogával az pökhendi és agresszív?

Az elszámoltatási törvénnyel szembeni bankszövetségi aggályokat Rogán Antal "pökhendi és agresszív" megnyilatkozásként aposztrofálta, arról ugyanakkor nem szólt, hogy a kormányzat tette tele az országot a bankok elszámoltatását ígérő óriásplakátokkal és olyan reklámkampánnyal, amely a bankok egészét – hasonlóan a korábbi törvényhez – generálisan tisztességtelennek nyilvánítja. A pénzintézetek, amelyek élnek a bírói úttal és igyekeznek kihasználni a számukra a kormányzat által biztosított jogorvoslati lehetőségeket Rogán Antal érvei szerint „támadásba lendültek" és „időhúzó taktikába kezdtek", „azért ostromolják a bírákat, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz”.

A frakcióvezető szerint az elszámoltatást a kormányzat mindenképp végigviszi, sőt a jövőre nézve is vannak ígéretek. A frakcióvezető szerint az Országgyűlés még az idén elfogadná a „fair bankrendszerről”, a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, „apró betűk nélküli” árazási rendszeréről szóló törvényt. Ezek alapján nem lehetne a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem egyértelműek.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a bankok az elszámolásra előzetesen megképezték és megképzik a céltartalékot, s amennyiben a jogorvoslati lehetőségeit kimerülnek (illetve már addig is) a jogszabályoknak megfelelően elszámolnak majd az ügyfelekkel – arról nem lehet szó, hogy a bankok ne hajtsák végre az előírásokat – még akkor is, ha történetesen méltánytalannak tartják azokat.

---- Ha a bankok utolsó fillérig elszámolnak, hol lesz extraprofit? ----

Elmúlt a bankadó jogalapja

Érdekes aspektusa ugyanakkor a kérdésnek, hogy mi lesz a bankadóval a jövőben. Ha ugyanis a Fidesz – ígéretéhez híven – „az utolsó fillérig” elszámoltatja a bankokkal a tisztességtelenül elvett pénzekkel, s azokat a jogos tulajdonosoknak visszaadja, nem sok érv marad a bankadó mellett, amely ugyebár a (tisztességtelen) extraprofittal működő szektort hangsúlyosabb közteherviselését célozta. Megjegyzendő, hogy a hazai bankrendszer épp azóta veszteséges, amióta elvben extraprofitot szed(ett) be a devizahitelesek tömegén – ez is érdekes paradoxon.

Elnézték az EU Bíróság ítéletét?

Ami a bírósági jogorvoslatot illeti. A Magyar Narancs szerint a banki keresetek elutasítását jellemzően két elv, a szimmetria és az átláthatóság sérelmével indokolta a bíróság; a többi elvnek való megfelelést ezután már nem is vizsgálta érdemben. A szimmetria elvét a lap forrásai szerint több esetben kifejezetten jogszabály-ellenesen értelmezte az eljáró bíró. A törvény azt mondja ki, hogy a szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha kizárja a fogyasztó számára kedvező változást - ezzel szemben több ítélet azt várta volna el, hogy ez a kedvező változás a körülmények bizonyos módosulásaiból következő automatizmus legyen. Ez meglehet, hogy összhangban van a jogalkotó szándékával is, ám a jogszabály szövege mást mond – márpedig a bíróságnak a jogszabály szövegét kell néznie.

Az átláthatóság elvét ugyanakkor jogi vélemények szerint már a Kúria is alkotmányellenesen határozta meg, hiszen nem lehet elvárni, hogy a fogyasztó előre lássa, milyen okokból és milyen mértékben kerül sor a terhek áthárítására, ha ezt a mértéket még a bankok sem láthatták előre. Az okokkal tisztában kell lenni, de mértékkel nem. A lapnak nyilatkozó jogi szakértő szerint az EU bíróságának a Kúria döntését alátámasztó ítéletéből is ez és nem a Kúria véleménye köszön vissza: ott az árfolyamrésre mondta ki a bíróság, hogy annak mértékét előre kell látni, amely objektíven meghatározható. Mindez azonban nem alkalmazható az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozó kikötésekre, amelyek körében ezt így gyakorlatilag értelmezni sem lehet.

A bíróságokat is sérti a törvény?

Ráadásul az Alkotmánybírósághoz forduló három bíró a jogszabály más elemeit is alkotmányellenesnek ítélte meg. Szerintük sérti a jogbiztonságot a törvény visszaható hatálya, az elévülési szabályok figyelmen kívül hagyása (ezeket részben orvosolja a mostani elszámolási törvény szűkítő hatálya – alighanem az illetékesek is rájöttek, hogy itt komoly alkotmányossági aggályok vannak.) Ugyancsak problémás a kellő felkészülési idő hiánya - az abszurd eljárási szabályok miatt sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és a bírói függetlenség is. Az első beadvány beérkezte után négy munkanappal már perre került sor, s az is érdekes, hogy az alperes államnak a törvény arra is lehetőséget ad, hogy akár a tárgyalás napján is benyújthatja ellenkérelmét.

A szerződéskori szabályokat nem is vizsgálhatják

Rendkívül komoly aggály, hogy nincs arra mód, hogy a bíró a szerződések megkötésekor hatályos jogszabályokat figyelembe vegyen, a jogalkotó utólag teszi tisztességtelenné a szerződések egyoldalú módosítását, és ezzel lényegében maga módosítja a szerződéseket.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a visszaható hatályú jogalkotás azért nem valósul meg, mert egy a hazai jog részévé vált EGK irányelv már korábban értelmezte a tisztességtelenség fogalmát, ám sokak szerint ez az analógia hibás, ráadásul maga a miniszter írja anyagában, hogy „önmagában az a tény, hogy a pénzintézetek a törvény által meghatározott időszakban adott esetben nem mentek szembe tételes normatív szabállyal, nem jelenti azt, hogy bizonyítottan tisztességesek is lettek volna szerződéses kikötéseik".

A miniszter megelőlegezi a döntést is „Az ilyen kikötések tisztességtelenek. Ezt a professzionálisan működő, jogi tanácsadókkal felvértezett pénzintézeteknek önmagában, a Ptk. vonatkozó generálklauzulái alapján fel kellett volna ismerniük, függetlenül attól, hogy ezen rendelkezések adott esetkörre irányadó értelmezését a Kúria az adott időszakban még nem alakította ki, és a pénzintézeteknek maguknak kellett volna olyan önkorlátozó szabályozást kidolgozniuk általános szerződési feltételeikben, ami kizárja joguk visszaélésszerű gyakorlását.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Hol tart a készpénz és a bankkártyák magyarországi versengése?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 08:58
Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének. A hazai kibocsátású bankkártyák száma meghaladta a tízmilliót, miközben egyre kisebb a hitelkártyák aránya.
Pénzügyi szektor Megrohamozták az ATM-eket, be kellett fagyasztani a számlákat egy hiba miatt Etiópiában
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:15
Rengeteg pénzt utaltak át máshova a rendszerhibát kihasználó ügyfelek. 
Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
Pénzügyi szektor Kutatás érkezett, erre számítanak a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 12:51
Inkább csak hosszabb távon derűláótak a magyar nagyvállalatok. 
Pénzügyi szektor Az euró korán kelt, de minek? Nézzen csak rá a forint árára!
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 07:30
A forint erősödni tudott a főbb devizákkal szemben a péntek reggeli bankközi kereskedésben - csütörtök estéhez képest.
Pénzügyi szektor Nagy sikerről számolt be az Erste Group
Privátbankár.hu | 2024. február 29. 11:35
Az Erste Csoport tavalyi működési eredménye 38 százalékkal, nettó nyeresége 37,8 százalékkal múlja felül a 2022-est.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG