Nincs jogi kiskapu a devizahiteleseknek: érvényesek a szerződések

2012. július 24., 08:00
Cimkék
devizahitel
, Kúria

A Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Úgy tűnik, a devizahitelesek hiába támadnák meg a velük kötött szerződéseket - a bankok 100 milliárdos nagyságrendű fenyegetéstől szabadulhattak meg.

Cégvezetők, pénzügyi döntéshozók, marketing & sales szakemberek, technológiai döntéshozók, figyelem!
2016. február 16-án először rendezik meg Magyarországon a Microsoft Future Decoded rendezvényét, amely felkészíti a résztvevőket egy olyan jövőre, amiről csak egy dolgot tudunk: nyomokban sem fog hasonlítani a mára! Vegyen részt Ön is az ingyenes rendezvényen!
Regisztráció >>

Nem csak kamatot lehet szedni

A Napi Gazdaság keddi számában megjelent írás szerint a Kúria közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.

A határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol - ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását - az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

Mehet az egyoldalú szerződésbontás

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa - kizárólag a kamat és a költségelem esetében - előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.

A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út - írta a lap.

Ptk. vagy hpt.?

Korábban a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria "elődje") részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Ezután a Szegedi Törvényszék a Partiscum Takarékszövetkezet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre.

Míg az ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.

Egy másik ügyben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa tisztességtelennek ítélte, hogy az OTP a devizahitelek folyósításánál vételi, míg a törlesztésénél eladási árfolyamon számol. A bíróság ezért jogerős döntésében visszamenőleges hatállyal a törlesztésnél is a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el.

A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB (illetve ma már Kúria) elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.

Online hirdetésszervező, értékesítés-támogató munkatársat keresünk - gyere és csatlakozz a Privátbankár.hu ambiciózus csapatához!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mennyiért adnak egy csokos lakást? Ezért kellett enyhíteni a feltételeket

Mennyiért adnak egy csokos lakást? Ezért kellett enyhíteni a feltételeket

A kormány enyhítette a Családi Otthonteremtési Kedvezményének szabályait, ennek eredményeként eltűntek a regionális limitek, és egységessé vált a gyermekek után járó támogatás. Előrejelzések szerint a módosított csok-szabályok további élénkülést generálhatnak a használt lakások piacán.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22536.03-1.54%
    DAX9823.5+8.94%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 8
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - 2015. december
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. január havi helyzetéről
    február 9
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Richter - 2015 Q3
    Ipari termelés - december
    Folyó fizetési mérleg - december
    Külkereskedelmi mérleg - december
    Külkereskedelmi egyenleg - december
    Coca-Cola Co. - 2015 Q4
    Fidelity - 2015 Q4
    február 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2015. december
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukció, 2017/A - 20 mrdFt; 2025/B államkötvény csereaukció, 2018/B - 20 mrdFt
    Heineken - 2015 Q4
    Time Warner - 2015 Q4
    Tesla - 2015 Q4
    Twitter - 2015 Q4
    február 11
    KSH: Fogyasztói árak - január
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Nokia - 2015 Q4
    L'oreal - 2015 Q4
    Coca-Cola Enterprises - 2015 Q4
    PepsiCo - 2015 Q4
    február 12
    KSH: GDP (első becslés) - 2015. IV. negyedév
    KSH: Ipar (második becslés) - 2015. december
    KSH: Építőipar - 2015. december+2015. évi
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - január
    GDP év/év - 2015. IV. negyedév
    Ipari termelés - december
    Kiskereskedelmi forgalom - január

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?