Növekedés nélkül: a bankadó elkaszálhatja a nyugdíjemelést
Ha a költségvetési egyensúly érdekében kivetett bankadó miatt lassul a gazdaság, azt a nyugdíjasok is megsínylik, mivel elmaradhat a nagyobb nyugdíjemelés
Ha a költségvetési egyensúly érdekében kivetett bankadó miatt lassul a gazdaság, azt a nyugdíjasok is megsínylik, mivel elmaradhat a nagyobb nyugdíjemelés, így 25-31 milliárd forinttól esnek el jövőre - írta az index.hu pénteken.
A hírportál emlékeztet arra, hogy magasabb nyugdíjemelésre 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén lehet számítani. Ugyanakkor több elemzés szerint a bankadó lassítja a gazdasági fellendülést, így a GDP-növekedési ütem – ha csak néhány tizedponttal is – 3 százalék alá szorulhat jövőre.
Ez év januárjától módosult a nyugdíjszámítás módszere. Az emelés az inflációhoz igazodik, az alapképletből kikerült a nettó átlagkereset növekedése. Az idei költségvetés terv 4,1 százalékos drágulással számolt, így a nyugdíjak is ennyivel emelkedtek. (Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank most megjelent, 4,7 százalékos inflációs prognózisa jön be, akkor a nyugdíjasok kompenzációra számíthatnak.)
Az inflációnál magasabb nyugdíjemelésre akkor kerülhet sor (például 2011-ben), ha a költségvetés elfogadásakor a kormány három és négy százalék közé várja a GDP bővülését. Ebben az esetben a nyugdíjak emelésénél húsz százalékos súllyal érvényesíthető a nettó átlagkeresetek növekedésének mutatója. Négy-öt százalékos növekedés között már negyven százalékos súlya lehet a béremelkedésnek, a régi ötven-ötven százalékos arány pedig csak öt százalékos növekedéstől jöhet szóba.
Az MTI-nek arra az írásban feltett kérdésére, hogy elkészült-e a 2011. évi költségvetés GDP növekedésre vonatkozó mutatója, illetve milyen GDP növekedéssel tervezi a 2011. évi költségvetést a kormány - a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőre ígért választ.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kartellezésre hivatkozva minden korábbinál nagyobb összegű, több mint 700 millió eurónyi bírságot szabott ki a román versenytanács (CC) a tíz vezető bankra, amelyek állítólag kamatpolitikájuk összehangolásával befolyásolták a román bankközi kamatlábat (ROBOR) – közölte vasárnap a hatóság.
Rekordmagas szintre emelkedett a magyar háztartások banki hitelállománya: elérte a 13 497 milliárd forintot – derül ki a Bankmonitor elemzéséből. Ez azt jelenti, hogy elméletben minden magyarra nagyjából 1,4 millió forintnyi banki tartozás jutna.
Csak az első negyedévben több mint 1,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitel-törlesztésre a tagok, kétszer annyit, mint 2025 első három hónapjában – derül ki a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatokból. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba tízezrek léptek be egy év alatt, és jelentősen nőttek a befizetések is.
A Blochamps Capital szerint a 3 legnagyobb hitelminősítő rövid távon még kivárhat Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor egyre nehezebb olyan piaci érvet találni, amely tartósan a mostaninál erősebb forint mellett szólna. Bár a nominális árfolyam potenciális hatása a magyar gazdaságpolitikai vitákban sokszor jelentősen túlbecsült-, mégis fontos sarokpont a vállalkozásoknak, hogy az EU-pénzek megszerzésének kérdése, a költségvetési pálya és a kamatkülönbözet alakulása ősszel újra nyomás alá helyezhetik a hazai devizát. Ez pedig a vagyonosok mellett a nyaralásra készülő lakossági ügyfelek valutavásárlási kedvét erősíti.
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.