Rendkívül erős jogosítványokat kap a magyarországi bankszanálási hatóságként fellépő Magyar Nemzeti Bank, amennyiben a Parlament ma elfogadja az erre vonatkozó törvényt. A felügyeleti jogköröket is ellátó jegybank nem csak egyedi hazai banki ügyekben, hanem külföldi bankok magyarországi leánybankjai esetében is határozhat meg szanálási feltételeket: abban az esetben, ha az anyabank hatósága nem ért egyet az MNB álláspontjával – és nem az Európai Bankhatóság (EBH) által meghatározott csoportszintű szanálási tervről beszélünk – , a jegybank a törvény szerint jogot kap arra, hogy a magyarországi leánybankra vonatkozó, általa megalkotott szanálási tervet érvényre juttathassa.
A két macska esete
Érdekes helyzetet teremt az, hogy az MNB Karinthy-val szólva ("álmomban két macska voltam”) önmagával kell, hogy egyetértsen nagyon fontos kérdésekben meghozott döntésben. A szanálhatóság lehetőségének megteremtése érdekében a szanálási feladatokat ellátó jegybank ugyanis a felügyeleti tevékenységet ellátó MNB-vel történt előzetes egyeztetést követően, sőt egyes esetekben kifejezett engedélyének beszerzésével írhatja elő az adott pénzügyi intézménynek a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli, vagy harmadik féllel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását, módosítását, új szerződések megkötését. Ugyancsak előírható egyes eszközök elidegenítése, vagy komplett üzletágak bezárása, értékesítése.
|
Az OBA-ra bízzákA problémás intézmények megsegítésére szolgáló Szanálási Alap (SZA) az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) elkülönülten működik, a vele kapcsolatos munkát ugyanakkor az OBA intézményére testálja a jogszabály. Az SZA-hoz kötelező csatlakozni, a kezdő befizetés – amely tehát az OBA-díjon felül van – az adott intézmény jegyzett tőkéjének 0,05 százalékát teszi ki. Az SZA igazgatósága ezen felül dönt majd a mindenkori éves díj mértékéről. Az OBA összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettsége alá tartozó betétállomány 0,4 százalékának mértékéig ugyanakkor köteles lesz hozzájárulni a szanálás finanszírozásához - abban az esetben, ha a szanálási intézkedés biztosítja a betétesek hozzáférését megtakarításaikhoz. |
A szanálás megindításához nem csak a pénzügyi intézmény fizetésképtelensége szükséges, elég ehhez az is, ha a Felügyelet prognosztizálja a fizetésképtelenség várható beálltát. Arról, hogy elvben más lehetőség adódhatna az intézmény megmentésére, arról a szanálási jogkörben eljáró MNB határoz, mint ahogy a jegybank feladata annak kimondása is, hogy a szanálást közérdek indokolja.
Saját szabályok is dönthetnek bankot
A szanálási folyamat során a legfőbb elvárás, hogy közpénzbe lehetőleg ne kerüljön a bankmentés, az csak ezután következik, hogy a szanálás alatt álló bank vagyoni értéke ne sérüljön. A prognosztizálható fizetésképtelenség körében az objektív okok – nem teljesített kifizetések, stb. - mellett ott van a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés is, ám mivel a tőkekövetelmények meghatározása a jegybank feladata, az MNB lényegében saját maga „kergetheti” szanálásba a meggyengültnek látszó hitelintézeteket pl. úgy, hogy magasabb, számukra teljesíthetetlen tőkekövetelményeket ír elő.
A szanálási intézkedés meghozataláról ugyanakkor előzetesen egy független értékelő hoz döntést, az értékelők személyére az MNB legalább félévente pályázatot hirdet. A független értékelés önmagában nem, csak a szanálást elrendelő határozattal együtt támadható meg.
Harmatgyenge jogorvoslati lehetőségek
A szanálással kapcsolatos jogok is a szanáló szervezetet védik. Az eljárásról csak akkor kell minimum 15 nappal az eljárás indítása előtt tájékoztatni a szervezetet, ha az az eljárást nem veszélyezteti. A vizsgálat lefolytatására a törvény 9 hónapot ad, annak eredményeinek véleményezésére az adott intézménynek minimum 8, maximum 20 napja van. Jogorvoslati eljárás indítására a szanálási jogkörben hozott határozatok kézhezvételét követő 8 napon belül van lehetősége az érintett intézménynek. A törvény kiköti, hogy a szanálási határozatnak bíróság általi megváltoztatására nincs mód, tehát a határozat vagy semmis lesz a bíróság döntése után, vagy maradéktalanul végrehajtható.
Az ügyben a kijelölt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alapesetben tárgyalás nélkül dönt, tárgyalást csak a felek kérésére rendelhet el. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának halasztó hatálya nincs, annak végrehajtását csak a bíróság rendelheti el egyedi mérlegelés alapján.
Érdekes kitétel, mely szerint a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli. Arról, hogy ezeket a megállapításokat hol és milyen módon vitathatja az érintett pénzügyi intézmény, a vonatkozó törvénypont nem ad támpontot. Így viszont lényegében csak rendkívül korlátozott lehetősége lesz bármely pénzügyi intézménynek, hogy folyamatában vitassa a szanálási eljárás megindításának jogszerűségét.
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon. 
