A jelenlegi kamatszintek mellett az ügyfél már az éves banki lekötésen is alig keres, ha a betét elhelyezése után hozzá akar férni a pénzéhez - derült ki a Privátbankár.hu számításaiból. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a bankok az éven belül lekötött betétekre 2015. májusában már csak 1,15 százalékos átlagos kamatot fizettek, ám példánkban ennél "hízelgőbb", a jelenlegi alapkamattal megegyező, 1,5 százalékos kamatszinttel számoltunk.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábban, a tranzakciós illeték bevezetésekor - az akkori kamatszintekkel számolva - még 4 és 6 hónap közötti időpontban volt a fordulópont, amikortól egy 1 millió forintos betétlekötésen lehetett valamit "keresni", azonban mára - miként a fenti táblázatból kiviláglik - már akkor sem tudjuk egy buszjegy árát sem megkeresni, ha 9 hónapig fialtatjuk a pénzt a bankunkban.
Pedig mindent megpróbáltunk: 150 ezer forintos kifizetésig lehetővé tettük az ingyenes készpénzfelvételt, s a maradék összegre is csak "jutányos", a 6 ezrelékes tranzakciós illetéket alig meghaladó, 1 százalékos fióki készpénzfelvételi költséggel számoltunk. Olyan "apróságoktól" pedig, mint a havi számlafenntartási költség vagy épp a bankkártya díj arányos részének ráterhelésétől azért tekintettünk el, mert ugyebár számlát mindenkinek fenn kell tartania. A számok jól mutatják, hogy ezeket bekalkulálva drámai lenne a veszteség.
|
Kisebb kamatnál már nincs nettó hozam Ha számításunkat a fent már jelzett jegybanki kamatszinttel újraszámoljuk, akkor már az éves megtakarításoknál rezeg a léc: aszerint a számítás szerint 1,15 százalékos kamat mellett az éves megtakarításon képződő nettó nyereség 380 forint. Az állam ugyanakkor ekkor is tetemes, 8354 forintos bevételt zsebel be. |
Veszteségcsökkentő lépések
Persze, az ügyfél védekezhet. Például nem választja a rendkívül költséges készpénzfelvételt, hanem utalja az ingyenesen felvehető összegen felül pénzt. (Persze ekkor az átutalás költsége terhelődik, de itt ugye csak 3 ezrelékes illeték nyomja a díjat.) Az még jobbá teszi az egyenleget, ha a pénzt kártyás vásárlással "dorbézolja" el a megtakarító, hiszen annak az ügyfélre nézve a legtöbb bank esetében nincs semmilyen költségvonzata. S persze, mód van arra is, hogy az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével élve az ügyfél potom 7 hónap alatt költségmentesen visszakapja az 1 millió forintját - de ez persze nem életszerű.
Az állam jó "befektető"
Ugyanakkor a számsor más szempontból is beszédes: ha az ügyfél (és a bank) nem is jár jól, az állam azért szépen keres. Miközben az éves lekötés felvétele után az ügyfél egyéb költségeket nem számítva 3083 forintot azért kap azért, hogy 1 millió forintot nem költött el egy éven keresztül, addig az állam "sápja" ezen a tranzaKción ennek az összegnek több, mint háromszorosa 9370 forint.
Vagyis míg betétesünk 0,3 százalékos éves hozamra tesz szert, addig a költségvetés az ügyfél pénzén közel 1 százalékos nettó kamatbevételhez jut. És ez persze az a példa, amikor elvben win-win a szituáció. Hiszen negyedévi megtakarítás esetén míg a betétes az elveszett 5600 forintját siratja, addig az állam zsebébe 6842 forint érkezik...
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
