Hirdetés
Hirdetés

Megnehezíti a bankok életét a Kúria döntése

2017. január 12., 10:51

Kiesik az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítéka.

A Kúria egy ingatlanfinanszírozással kapcsolatos jogvitát vizsgált, amely során kimondta: ha a bank egy kölcsönszerződés biztosítékaként egy jövőbeni követelésre köt ki magának zálogjogot és közben a kölcsönfelvevő, felszámolás alá kerül, úgy a felszámolás kezdetekor még nem esedékes követelések tekintetében a bank nem élhet kielégítési elsőbbségével. Ezzel az ítéletével a Kúria egy évek óta húzódó, ellentmondásos bírósági gyakorlat végére tett pontot – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az ügy

A Kúria döntése egy irodaház beruházásának finanszírozásával volt kapcsolatos, amely során a finanszírozó bank a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelően az irodaház bérbeadásából származó, jövőbeni bérleti díjbevételekre kikötötte a zálogjogát. A hitel felvevője felszámolás alá került, és a felszámolási eljárás során a bank, a zálogjog jogánál fogva igényelte, hogy a bérlők által fizetett bérleti díjak a részére kerüljenek megfizetésre.

Hirdetés

A Kúria azonban úgy döntött, hogy a bank ezen igénye jogszerűtlen. A bíróság szerint a zálogjoggal rendelkező bank a felszámolás elrendelése után csak azon bérleti díjakkal kapcsolatosan hivatkozhat a kielégítési elsőbbségére (azaz arra a jogára, hogy a bérleti díjbevételből minden más hitelezőt megelőzve részesedjen), amelyek a felszámolás megkezdését megelőzően váltak fizetendővé. A Kúria megállapította, hogy egy bérleti szerződésből eredő követelések fokozatosan, a bérleti díj esedékességének megfelelően jönnek létre. Azaz azon bérleti díjakra, amelyek a felszámolás kezdetét követően válnak fizetendővé, a zálogjogosult bank elsőbbsége nem terjed ki. Így a felszámolás elrendelését követően esedékes bérleti díjak a felszámolási vagyon általános részét képezik és azokból a bank csakaz általános csődjogi szabályok szerint részesülhet.

A határozat hatásai

dr. Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a határozat alapjaiban rendítheti meg az ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási tranzakciókat. Az ilyen tranzakciókban ugyanis a bankok egyik legfőbb biztosítékának éppen az számított, hogy a bérleti díjakból kielégítést nyerhettek – különösen akkor, ha a kölcsönvevő felszámolás alá került. Ez a biztosíték lényegében kiesik, hiszen a bank pont akkor nem tudja majd rátenni a kezét a bérleti díjakra, amikor arra várhatóan igazán szüksége lesz (amikoris a kötelezett felszámolás kerül, azaz a hitel visszafizetése bizonytalanná válik).

Bár a Kúria döntésének szakmai megalapozottsága jogászi körökben vitatott, azt (annak ún. „elvi jellege” miatt) a továbbiakban az alsóbb szintű bíróságok is kötelesek figyelembe venni. A finanszírozó bankok ezért nem tehetik meg, hogy a határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyják hitelezési ügyleteik során.

Mi várható?

Az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítékának kiesése várhatóan a továbbiakban meg fog jelenni az ilyen ügyletek árazásában. A közgazdasági elvek alapján magasabb kockázat magasabb haszonnal kell, hogy együtt járjon.

A Kúria döntése továbbá a biztosítéki rendszerek újragondolására késztetheti a bankokat. Valószínűsíthető, hogy egyéb biztosítéki formák kerülnek ismét előtérbe – ide értve a Ptk. által tavaly július óta újból elérhetővé tett biztosítéki engedményezést[vagy biztosítéki célú vételi jog nyújtását].

A történet talán legaggasztóbb pontja a stabilitás hiánya: az új Ptk. 2014 márciusi hatályba lépése, valamint a zálogszabályok tavaly júliusi módosítása már mind-mind jelentősen érintették a bankok által alkalmazott biztosíték-rendszereket. A Kúria mostani döntése három éven belül immár harmadszor kényszeríti a bankokat a biztosítéki struktúráik újragondolására.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kiakasztanál egy részvényt a falra? Nem árt, ha tudsz ezekről is

Kiakasztanál egy részvényt a falra? Nem árt, ha tudsz ezekről is

Bár sok értékpapír már csak számítógépes jelek formájában, értékpapír-számlákon létezik, ma is sok részvényt nyomtatnak ki, igényes esztétikai és biztonsági nyomdai elemekkel. Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Tudta, hogy a Keler-nél is lehet saját számlája, amelyen megjelenik, milyen értékpapírjai vannak?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?