Ültünk a márkán
Általában is kérdés, hogy egy adott valutából milyen címleteket célszerű nyomtatni, különösen a nagyobbak esetében. A világ legnépszerűbb valutája, az amerikai dollár ebből a szempontból ésszerűnek tűnik: a legnagyobb ténylegesen használt címlet a 100-as (összemérhető a mi 20 ezresünkkel), de a gyakorlatban még az 50-est is alig használják, 20-as fölött a kártyás fizetés a jellemző.
Európában az euró bevezetését megelőzően a németeknél voltak gigantikus bankjegyek: 500 és 1000 márkás. A hétköznapi forgalomban ezeket is kevéssé használták, forgalomban tartásuk fő oka az lehetett, hogy az NSZK márka Európa elsőszámú tartalékvalutája lett. Így sokat tartottak belőle külföldön készpénzben, különösen a kelet-európai kommunista országokban. A nagy címletek által csökkenthető volt a költség, kevesebb bankjegyet kellett nyomtatni.
Másoknak mekkora?
Feltehetően ugyanezért döntöttek az 500 eurós mellett (közel 1000 márka értéke), miután az euró értelemszerűen átvette a márka helyét, mint világvaluta. A kelet-európai készpénztartás közben visszaesett, és amúgy is egyre kevesebb érv szól a készpénz párnacihába tétele mellett. Ugyanakkor a feketegazdaság és a bűnözés előszeretettel használja a nagy címletű készpénzt.
Európában még Svájcban van gigantikus bankjegy (ezerfrankos), feltehetően hasonló meggondolásból, mint a márka és az euró esetében, hisz a svájci frank, amint az utóbbi időben is láttuk, abszolút menedékvaluta, és abból is tartanak készpénzben, nem is keveset. Az angol jegybank ugyanakkor csak ésszerű mértekkel operál: legnagyobb címlet az 50 fontos (épp a mi húszezresünknek felel meg), de azzal sem találkozni a mindennapi fizetések során, automaták is csak 20-ast adnak, inkább csak bankok és külföldi váltók forgalmazzák.
A bűnözők eszköze
A tapasztalat szerint tehát az 50 vagy 100 eurós lenne az ésszerű legnagyobb bankjegy, ehhez képest van 200-as és 500-as is. De talán nem sokáig: ez utóbbi rövidesen megszűnhet. A Marketwatch szerint Benoit Coeuré, az EKB igazgatósági tanácsának tagja azt nyilatkozta, hogy egyre kevesebb érv szól az 500-as forgalomban tartása mellett. Hozzátette, hogy valószínűleg rövidesen döntés születik, miután a hatóságok tapasztalatai szerint a nagy címletet egyre inkább pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására használják.
Az EKB, sőt maga Mario Draghi korábban erősen védelmébe vette a nagy címletet, mondván, az fontos értékőrző eszköz, sőt végső menedék az eurózónán belül is kívül egyaránt. Valójában azonban erre a funkcióra csak olyan szélsőséges esetekben van szükség, mint a görög tőkekorlátozások voltak, amikor kényszerűségből tartottak készpénzt.
Még egy ok
És végül még egy szempont, ami mostanában latba eshet az 500-as kivonása körüli vitában. Ha megszűnik ez a bankjegy, sokan euró helyett más valutát fognak tartalékolásra használni. Ez csökkentheti az euró iránti keresletet, így az EKB új eszközzel szállhat be a leértékelési versenybe. Persze erre mások is reagálhatnak hasonlóképp: Amerikában is felmerül időnként a 100 dolláros beszüntetésének gondolata.
Az orosz agresszió Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban. Káncz Csaba jegyzete. 
