|
| (Pixabay) |
A Coindesk átlagár-indexe szerint 9892 dollár volt ma a bitcoin árfolyamának maximuma, de mivel ez egy több tőzsde áraiból készített átlag, történhettek elszórt üzletek tízezer dollár felett is. Már napokkal korábban írtak arról a bitcoinnal foglalkozó weboldalak, hogy afrikai, ázsiai országokban, diktatúrákban, ahol a befektetési lehetőségek korlátozottak, és fontos pénzmenekítő eszköz a bitcoin, bőven tízezer felett is születtek üzletek.
Emellett a bitcoinból nyáron kivált bitcoin cash és ősszel leágaztatott bitcoin gold árfolyama is jól tartja magát, az előző 1650, az utóbbi 353 dollár körül jár. Következésképpen aki nem nyúlt az augusztus előtt vett bitcoinjaihoz, ma 9892+1650+353=11 895 dollárnak (mintegy 3,1 millió forintnak) örülhet. Ez az egy évvel ezelőtti 732 dollárnak mintegy 16-szorosa.
Nem csalás, csak ámítás
A médiát elárasztják a bitcoinnal foglalkozó cikkek, elemzések, videók, infografikák, híres emberek szólnak ellene vagy mellette. Ken Griffin milliárdos, hedge fund-menedzser a holland tulipánhagyma-mánia elemeit véli felfedezni a bitcoin emelkedésében. (Ő ebben egyébként már a sokadik.) Szerinte ez a mánia is nagy sírással fog végződni – írta a Bloomberg. De legalább nem tartja csalásnak, átverésnek, mint más kritikusok.
Mire kimondod, tovább szárnyal
Mike Novogratz, egy másik milliárdos, aki nemrég félmilliárd dolláros hedge fund-ot állított fel a bitcoinnal kapcsolatos befektetésekre, nemrég kijelentette, hogy a bitcoin áprilisra eléri majd a tízezer dollárt. Ám alig mondta ki, az árfolyam tovább szárnyalt, így gyorsan módosította ezt a dátumot 2017 végére. (Frissítés: Novogratz ismét nyilatkozott, azt mondta, a bitcoin négyszeresére, az ethereum háromszorosára drágulhat jövőre. Ez mintegy 40 ezer dolláros bitcoint jelentene.)
A legőrültebb új elméletek egyike szerint a bitcoin tulajdonképpen Elon Musk, a csodagyerek titkos találmánya. (Tesla, űrkutatás stb.) Nem tudni, ennek van-e bármi alapja vagy csak újabb városi legenda.
Újabb hússzorozódás jön?
A ValueWalk cikke szerint egy LendEDU nevű közvélemény-kutató, amikor még 6500 körül volt a bitcon, megkérdezett bitcoin-tulajdonosokat, hogy milyen áron adnák el befektetésüket. A válaszok átlaga 196 ezer dollár (!) volt, a jelenlegi árnak is a hússzorosa.
Egy másik írás összegyűjtötte, hogy a jelenleg létező 16,4 millió bitcoin egy jelentős része már elveszett örökre – nem lehet ugyanis hozzájuk férni, ha a tulajdonos elveszti a jelszót –, más része mélyen el van ásva, be van fagyasztva tulajdonosaik “pénztárcáiba” (deep cold wallet), hosszú távra el van téve. Így tulajdonképpen csak 2-4 millió darab forog, nagyon szűk a kínálat, ez is okozhatja a hatalmas drágulást.
Minden zuhanásra újabb felpattanás
Mindezek miatt sokan úgy vélik, az árfolyam még nyugodtan száguldhat tovább, mielőtt komolyabb visszaesés történne. Az idén már több 25-30 százalékos zuhanás is volt, de mindegyik csak újabb és újabb felpattanásoknak ágyazott meg. Azért volt korábban nagyobb visszaesés is: a bitcoin ára a 2013 végi, 1100 dollár körüli csúcsról 2015 elejére 190 dollárra esett, körülbelül hatodára, és évekig tartott, míg lassan magához tért. Csak az idén, több mint három év múlva érte el újra a 2013-as csúcsot.
Drága mulatság bitcoint kölcsönkérni
Az új csúcsok közepette feléledt az igény, hogy esésre játsszunk (shortoljunk), ennek lehetőségeit foglalja össze a Bloomberg. (Bár ez ilyen emelkedés és volatilitás közepette őrültségnek látszik – a szerk.) A cikk szerint mindent lehet shortolni, csak a hagyományos részvényeknél sokkal nagyobb volatilitás miatt a bitcoint sokkal drágább.
Sokkal többet fognak kérni azért, hogy kölcsön adják. A shortolás ugyanis általában úgy történik, hogy kölcsön veszünk valamit, majd eladjuk, és később – szerencsés esetben olcsóbban – visszavásárolva megadjuk a kölcsönadónak.
Nyomulnak az FX-cégek
Már vannak cégek, amelyek CFD-ken (contract for difference) keresztül kínálnak ilyen shortolási lehetőséget. Ilyen a londoni TF Global Markets a Bloomberg cikkében, de ha a “bitoin CFD” kifejezésre guglizunk, rengeteg további találatot lelünk.
Ezek egy része azonban gyanús, alighanem abból a körből kerülnek ki, amelyek előszeretettel rángatják bele túl kockázatos, hatalmas tőkeáttétellel működő devizaügyletekbe a kisbefektetőket, és teszik őket tönkre.
Magyar nyelven az Admiral Markets ajánlatait is kidobta a kereső, mintjárt négyféle “kriptodevizára” van CFD-jük augusztus óta. (Bitcoin, ehereum, litecoin, ripple.)
CFD és margin
A CFD-kről tudni kell, hogy biztosítékot (fedezetet) kell letenni a szerencsétlen irányú árelmozdulások, azaz veszteségek esetére, és ha az elmozdulás túl nagy, pótbefizetésre is lehet szükség (margin call). Tehát könnyen előfordulhat, hogy a befektetett pénzünknél is többet veszítünk el. Valójában nem tipikus kisbefektetőknek való eszközök, mégis sokan használják. (És veszítenek rengeteget rajtuk.)
A Bloomberg szerint a Bitfinex nevű bitcoin-tőzsde (helyesebben inkább kereskedési platform) is lehetőséget ad a shortolásra, és ehhez a bitcoinok kölcsönvételére. Ehhez az értékük 30 százalékát kell letenni biztosítékként. (Ez normál határidős tőzsdei termékeknél 4-6 százalék, erről itt írtunk.) Hétfőn 19 188 bitcoinra volt short és 23 931 darabra long pozíció a Bfxdata szerint.
A svédek beelőztek
Elvileg léteznek már bitcoinba fektető alapok is, ha csak tőzsdén kívül is, mint a Bitcoin Tracker One (Svédország) vagy a Grayscale Investments “Bitcoin Investment Trust”-ja. Elvileg ezeket is lehet shortolni, a svédek certifikátokat is kibocsátottak az alap értékpapírjaira.
Jelenleg a CME amerikai tőzsdeholding dolgozik azon, hogy még az idén bitcoin-kontraktusokat vezessen be. Ennek is a fő indoka az, hogy a bitcoinra történő shortolás lehetőségét is megteremtsék.
Napok alatt háromszázezer új rajongó
A bitcoin száguldása új és új érdeklődőket vonzz, a Bloomberg szerint a Coinbase nevű szolgáltatónál vezetett számlák száma a Hálaadás ünnepe körül mindössze pár nap alatt háromszázezerrel, 13,0 millióról 13,3 millióra nőtt.
A szakértők különösen attól óvnak, hogy valaki hitelre vásároljon bitcoint vagy más kriptodevizát. Sőt, inkább azt javasolják, hogy ha van digitális pénzünk és hitelünk, inkább adjuk el egy részét ennyi emelkedés után, és fizessük vissza a hitelt vagy egy részét.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
