A Budapesti Értéktőzsde a napokban kinevezett üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, Máté-Tóth István szerint a kkv-k számára a tőkepiaci finanszírozás fontossága Európában viszonylag alacsony, legalábbis alacsonyabb, mint az angolszász országokban. A finanszírozás kontinensünkön inkább banki forrásokra támaszkodik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tőkepiacok nem fontosak - hangzott el a Privátbankár.hu kkv-finanszírozási konferencáján.
A tőkepiaci finanszírozás ma is egy az alternatívák közül, fontos kiegészítő szerepe van a banki források mellett. Az EU is ezért hirdette meg tőkepiac-fejlesztő programját. Bár jelenleg az olcsó kamatok idejét éljük, ez nem feltétlenül lesz mindig így. Lehet, hogy a jövőben a tőkepiaci finanszírozás, ahol nem kell fix kamatot fizetnünk a források után, nagyon fontos lesz a piaci szereplők számára.
Jön az Xtend
Jelentős állami és uniós támogatások is várhatók, a tőkepiac szerepe Magyarországon a szakember szerint a jövőben nőni fog. Külföldi példák alapján a Budapesti Értéktőzsde is úgy döntött, hogy középvállalati platformot indít Xtend néven. (Erről és a 20 milliárd forintos állami tőzsdefejlesztési alapról nemrég itt írtunk.)
Miben különbözik majd az új platform a tőzsde fő piacaitól? Könnyebb a piacra való belépés, ötmillió alatti kapitalizáció alatt elég lesz egy információs memorandumot készíteni – mondta a szakember. Kijelölt tanácsadók fogják a tőzsdére lépést segíteni. A nyilvános ajánlattétel (IPO) helyett lehetséges lesz egyszerű technikai bevezetést csinálni.
Jók a finanszírozási lehetőségek
A piacra lépés költségeit európai uniós forrásból, egy egymilliárd forintos keretből, cégenként 25 millió forint erejéig fogják tudni támogatni. A negyedik negyedévben várják egy 20 milliárd forintos tőkealap elindulását.
Jelen pillanatban a banki finanszírozás kielégítő – mondták el vállalkozók a konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ez egy nagyon kedvező időszak a cégek számára, amikor a kedvező konjunktúra alacsony kamatkörnyezettel és számos támogatási forrással párosul. Számos vállalkozást ez az olcsó pénz mágnesként vonz is.
Az érzelmeken túl
A tőzsdei bevetésnél számolni kell a családi vállalkozás tulajdonosainak érzelmi kötődésével is. A vállalkozóknak „el kell tudni engedni a céget” – hangzott el. Igaz, a banki hitelezők is beavatkozhatnak probléma esetén, bizonyos értelemben tulajdonosi szerepbe kerülnek, de a tőzsdei jelenlét esetén sokkal merevebbek a szabályok. Teljesen más irányítási struktúrára kell felkészülni, érzelmileg és szakmailag egyaránt.
A tőzsdei bevezetésnél az előző tulajdonosok rendszerint nem hagyják el a fedélzetet, csak részesedésük egy részétől válnak meg. Ezért sokak számára ez egy ideális exit – hangzott el.
Robotok jönnek, vagy londoni magyarok?
Sokat panaszkodtak a vállalkozók a munkaerő-hiányra, Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa ezt a problémát például részben robotizációval próbálja megoldani. A vállalkozó szerint 5-7 éven belül megduplázódhatnak a fizikai dolgozók és szakmunkások bérei Magyarországon. Ez jó hír, mert sok magyar munkavállaló ilyen bérekért már hazajöhet külföldről, például Angliából a Brexit miatt. „Az első Brexit-fecske már megérkezett hozzánk” – mondta.
3-6 forintos olcsóbbodást jelentettek be, de ha a kormány szerdai ülésén rábólint Nagy Márton javaslatára, akkor jóval nagyobb árzuhanás jöhet. 
