Hirdetés
Hirdetés

Don’t like: egy hónapos a Facebook-részvény

2012. június 18., 15:34

Óriási várakozás, aztán sorozatos balhék, folyamatosan csökkenő részvényárfolyam. Röviden így nézett ki a Facebook-részvény első hónapja. Igaz, hogy közben jelentősen erősödött a turbulencia a piacokon, ez ellen pedig tehetetlen volt a papír. Korábban többen a részvény túlárazottságára, egyesek egyenesen újabb dotcom-lufira figyelmeztettek. Az eredetileg 38 dolláros papír ma 30 dollárt ér.

Az összes amerikai elsődleges kibocsátás között a Facebooké a bronzérem: az aranyérem a Visáé, amely 2008 márciusában 19,7 milliárdot kaszált, az ezüst a General Motorsé, amely 2010 novemberében 18,1 milliárdok kasszírozott. A Facebook a nagy érdeklődésre való tekintettel 25 százalékkal több részvényt dobott piacra, mint amennyit eredetileg tervezett. Összesen 421 milliót a korábban jelzett 337 millió helyett. A kibocsátás után Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató 503.6 millió részvényt tartott meg magának, ami 31 százalékos részesedés a cégben. Részvénycsomagjának értéke 19,1 milliárd dollár.

A világ legnépszerűbb közösségi oldalát működtető Facebook nagyjából 16 milliárdos bevételre számított részvényeinek piacra dobásától, ami minden idők legnagyobbika volt az internetes cégek elsődleges kibocsátásai közül. Az IPO-t óriási várakozás előzte meg világszerte, elemzők és részvényesek pro és kontra véleményétől volt hangos a gazdasági média. Voltak, akik szerint a részvényben és a cégben még hatalmas potenciál van, ugyanakkor sokan figyelmeztettek arra, hogy a szektortársakkal (Pandora, Linkedin, Groupon) kapcsolatos IPO-elvárások sorra dőltek meg az elmúlt években, a kezdeti eufóriát rendre kijózanodás és árfolyamcsökkenés követte. A kételkedők másik ellenérve az volt, hogy a felhasználók és az oldal lehetőségei végesek, így a Facebook előbb utóbb saját korlátaiba ütközik majd, ami miatt a részvényének árfolyama is korlátozott.

Hirdetés

A Facebook elsősorban a felhasználóiról birtokolt információkban bízik. Ez teszi lehetővé, hogy pontosan definiált célcsoportokat lehessen megcélozni hirdetésekkel. E reklámok hatékonyságával kapcsolatban azonban mindig is voltak kételyek, a General Motors például beszüntette hirdetéseit, mert elégedetlen volt a hatásfokukkal. A másik akadály az úgynevezett "mobilprobléma". A 900 millió felhasználó legalább fele okostelefonon vagy táblagépen csatlakozik a hálózathoz. Ezeken a Facebook jószerével semmit sem keres, mert a mobiltelefonos applikációkba egyelőre nem sikerült beépíteni a hirdetéseket. Adatvédelmi szakembereknek is vannak aggályaik. A Facebook üzleti modellje sokuk szerint sérti az európai személyiségi jogi szabályokat, és ha az európai hatóságok mozgásba lendülnek, ez az üzleti modell összeomolhat. Egyébként az, hogy személyiségi jogi problémák felmerülhetnek, a Facebook kibocsátási prospektusában is hangsúlyosan szerepel.

Nem szerepelt viszont az, ami később az első igazán nagy botrányt okozta, nevezetesen, hogy visszavett a Facebook várható eredményére vonatkozó előrejelzéséből a papír legnagyobb kibocsátás-szervezője, a Morgan Stanley elemzője, napokkal a részvény tőzsdére bocsátása előtt. A szokatlan időpont meglepte a piacot. Mint utólag kiderült, a kisrészvényeseket és a tágabb közvéleményt nem tájékoztatták a lépésről, kizárólag a bank legnagyobb ügyfeleinek mondták el az IPO előtt tartott road-show-n. Az eset nagy meglepetés volt az ügyletben érintetteknek, ugyanis az nagyon szokatlan a kibocsátáshoz ennyire közeli időpontban. A Reuters szerint a háttérben az állt, hogy a Facebook nem sokkal a részvények árusítása előtt közzétett egy aktualizált ismertetőt, amiből a szakértők arra következtettek, hogy gondok lehetnek a mobil-eszközökhöz kapcsolódó fejlesztésekkel. Az ügylethez közelálló források szerint a kibocsátás többi szervezőjének, a J.P. Morgannek és a Goldman Sachsnak az elemzői szintén visszavágták a várakozásokat ugyanerre az aktualizált tájékoztatóra hivatkozva.

A botrány odáig fajult, hogy tömegével fordultak kártérítésért a pórul járt részvényesek. A kibocsátáskor ugyan volt némi technikai zavar is a New York-i tőzsde Nasdaq indexében, viszont ahogy utólag bizonyossá vált, nem ez volt a fő oka a jelentős árfolyamveszteségnek, hanem inkább a háttérben terjedő kilátásrontások. Amikor erre fény derült a befektetők egyenesen Mark Zuckerberget vádolták azzal, hogy eltitkolta a cég valós értékét és a kétségeket a mobilalkalmazásokról. A Nasdaq később közölte, hogy kártalanítja a befektetőket, egyelőre úgy tudni, hogy a tranzakciós díj elengedésével fogják őket kompenzálni. A részvényesek egy része ugyanakkor kártérítés nélkül marad, emiatt várhatóan perek tömege indul a cég ellen.

Facebook
Forrás: Yahoo Finance

A Facebook-részvény kibocsátási ára egyébként végül 38 dollár volt. A hatalmas csinnadrattával beharangozott IPO már az első kereskedési napon elég csúnya képet festett. A május 18.-i kibocsátás első negyedórájában 13 százalékkal értékelődött fel a részvény, 42,5 dollárra. A későbbi csúcsa 45 dollár volt, aztán innen hamar jött a kijózanodás, a részvényárfolyam kisebb-nagyobb megszakításokkal, határozottan gyengült. Mélypontját június 5.-én érte el, amikor néhány centtel 26 dollár alá került az ár. Innen nagyon lapos, oldalazással elkezdett ugyan magához térni a papír, de mára is csak 30 dollárig tudott emelkedni. A gyengülésben a botrányokon kívül nagy szerepe volt, hogy éppen ebben a hónapban fordult élesbe a pánik az európai adósságválsággal kapcsolatban. A spanyol pénzügyi problémák, a görög eurótagság kétségei, illetve a nagy jegybankok (Fed, EKB) ellenállása az újabb pénznyomdákkal szemben masszív negatív korrekciót okoztak szinte minden szegmensben, így ez sem elhanyagolható a Facebook gyatra teljesítményének okaiban.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Visszafojtott befektetői lélegzet után hatalmas megkönnyebbülés érte az európai piacokat a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye után. Szőcs Gábor szerint szinte biztosra vehető, hogy Európa egyik legfontosabb tagállamának elnökét Emmanuel Macronnak fogják hívni, ám a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere óva int: ne búcsúzzunk még a politikai kockázatoktól.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?