Hirdetés
Hirdetés

Don’t like: egy hónapos a Facebook-részvény

2012. június 18., 15:34

Óriási várakozás, aztán sorozatos balhék, folyamatosan csökkenő részvényárfolyam. Röviden így nézett ki a Facebook-részvény első hónapja. Igaz, hogy közben jelentősen erősödött a turbulencia a piacokon, ez ellen pedig tehetetlen volt a papír. Korábban többen a részvény túlárazottságára, egyesek egyenesen újabb dotcom-lufira figyelmeztettek. Az eredetileg 38 dolláros papír ma 30 dollárt ér.

Az összes amerikai elsődleges kibocsátás között a Facebooké a bronzérem: az aranyérem a Visáé, amely 2008 márciusában 19,7 milliárdot kaszált, az ezüst a General Motorsé, amely 2010 novemberében 18,1 milliárdok kasszírozott. A Facebook a nagy érdeklődésre való tekintettel 25 százalékkal több részvényt dobott piacra, mint amennyit eredetileg tervezett. Összesen 421 milliót a korábban jelzett 337 millió helyett. A kibocsátás után Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató 503.6 millió részvényt tartott meg magának, ami 31 százalékos részesedés a cégben. Részvénycsomagjának értéke 19,1 milliárd dollár.

A világ legnépszerűbb közösségi oldalát működtető Facebook nagyjából 16 milliárdos bevételre számított részvényeinek piacra dobásától, ami minden idők legnagyobbika volt az internetes cégek elsődleges kibocsátásai közül. Az IPO-t óriási várakozás előzte meg világszerte, elemzők és részvényesek pro és kontra véleményétől volt hangos a gazdasági média. Voltak, akik szerint a részvényben és a cégben még hatalmas potenciál van, ugyanakkor sokan figyelmeztettek arra, hogy a szektortársakkal (Pandora, Linkedin, Groupon) kapcsolatos IPO-elvárások sorra dőltek meg az elmúlt években, a kezdeti eufóriát rendre kijózanodás és árfolyamcsökkenés követte. A kételkedők másik ellenérve az volt, hogy a felhasználók és az oldal lehetőségei végesek, így a Facebook előbb utóbb saját korlátaiba ütközik majd, ami miatt a részvényének árfolyama is korlátozott.

Hirdetés

A Facebook elsősorban a felhasználóiról birtokolt információkban bízik. Ez teszi lehetővé, hogy pontosan definiált célcsoportokat lehessen megcélozni hirdetésekkel. E reklámok hatékonyságával kapcsolatban azonban mindig is voltak kételyek, a General Motors például beszüntette hirdetéseit, mert elégedetlen volt a hatásfokukkal. A másik akadály az úgynevezett "mobilprobléma". A 900 millió felhasználó legalább fele okostelefonon vagy táblagépen csatlakozik a hálózathoz. Ezeken a Facebook jószerével semmit sem keres, mert a mobiltelefonos applikációkba egyelőre nem sikerült beépíteni a hirdetéseket. Adatvédelmi szakembereknek is vannak aggályaik. A Facebook üzleti modellje sokuk szerint sérti az európai személyiségi jogi szabályokat, és ha az európai hatóságok mozgásba lendülnek, ez az üzleti modell összeomolhat. Egyébként az, hogy személyiségi jogi problémák felmerülhetnek, a Facebook kibocsátási prospektusában is hangsúlyosan szerepel.

Nem szerepelt viszont az, ami később az első igazán nagy botrányt okozta, nevezetesen, hogy visszavett a Facebook várható eredményére vonatkozó előrejelzéséből a papír legnagyobb kibocsátás-szervezője, a Morgan Stanley elemzője, napokkal a részvény tőzsdére bocsátása előtt. A szokatlan időpont meglepte a piacot. Mint utólag kiderült, a kisrészvényeseket és a tágabb közvéleményt nem tájékoztatták a lépésről, kizárólag a bank legnagyobb ügyfeleinek mondták el az IPO előtt tartott road-show-n. Az eset nagy meglepetés volt az ügyletben érintetteknek, ugyanis az nagyon szokatlan a kibocsátáshoz ennyire közeli időpontban. A Reuters szerint a háttérben az állt, hogy a Facebook nem sokkal a részvények árusítása előtt közzétett egy aktualizált ismertetőt, amiből a szakértők arra következtettek, hogy gondok lehetnek a mobil-eszközökhöz kapcsolódó fejlesztésekkel. Az ügylethez közelálló források szerint a kibocsátás többi szervezőjének, a J.P. Morgannek és a Goldman Sachsnak az elemzői szintén visszavágták a várakozásokat ugyanerre az aktualizált tájékoztatóra hivatkozva.

A botrány odáig fajult, hogy tömegével fordultak kártérítésért a pórul járt részvényesek. A kibocsátáskor ugyan volt némi technikai zavar is a New York-i tőzsde Nasdaq indexében, viszont ahogy utólag bizonyossá vált, nem ez volt a fő oka a jelentős árfolyamveszteségnek, hanem inkább a háttérben terjedő kilátásrontások. Amikor erre fény derült a befektetők egyenesen Mark Zuckerberget vádolták azzal, hogy eltitkolta a cég valós értékét és a kétségeket a mobilalkalmazásokról. A Nasdaq később közölte, hogy kártalanítja a befektetőket, egyelőre úgy tudni, hogy a tranzakciós díj elengedésével fogják őket kompenzálni. A részvényesek egy része ugyanakkor kártérítés nélkül marad, emiatt várhatóan perek tömege indul a cég ellen.

Facebook
Forrás: Yahoo Finance

A Facebook-részvény kibocsátási ára egyébként végül 38 dollár volt. A hatalmas csinnadrattával beharangozott IPO már az első kereskedési napon elég csúnya képet festett. A május 18.-i kibocsátás első negyedórájában 13 százalékkal értékelődött fel a részvény, 42,5 dollárra. A későbbi csúcsa 45 dollár volt, aztán innen hamar jött a kijózanodás, a részvényárfolyam kisebb-nagyobb megszakításokkal, határozottan gyengült. Mélypontját június 5.-én érte el, amikor néhány centtel 26 dollár alá került az ár. Innen nagyon lapos, oldalazással elkezdett ugyan magához térni a papír, de mára is csak 30 dollárig tudott emelkedni. A gyengülésben a botrányokon kívül nagy szerepe volt, hogy éppen ebben a hónapban fordult élesbe a pánik az európai adósságválsággal kapcsolatban. A spanyol pénzügyi problémák, a görög eurótagság kétségei, illetve a nagy jegybankok (Fed, EKB) ellenállása az újabb pénznyomdákkal szemben masszív negatív korrekciót okoztak szinte minden szegmensben, így ez sem elhanyagolható a Facebook gyatra teljesítményének okaiban.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Amerika hazazavarná az iráni milíciákat Irakból

Amerika hazazavarná az iráni milíciákat Irakból

A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Végigharcolták az Iszlám Állam elleni háborút, sőt a kurdoknak is adtak egy nyaklevest, de már nincs rájuk szükség, legalábbis az amerikai külügyminiszter szerint. Amerika az iráni befolyás eszközeinek tekinti őket, de nem biztos, hogy az iraki kormány is hasonlóan gondolkozik.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?