Az iraki hadsereg parancsnokai arról számoltak be, hogy miközben délkeletről haladnak Moszul felé, alig kapnak légitámogatást. Az amerikaiak által kiképzett iraki eliterő, amely a legnehezebb feladatokat végzi a hadműveletben, a Washington Post szerint panaszkodott, hogy már a támadás első napján a megszokottnál jóval szerényebb volt a légitevékenység. A kurdok ugyanezt tapasztalták, hozzátéve, hogy emiatt nagy veszteségek érték őket, amikor új frontot nyitottak múlt csütörtökön.
Bonyolultabb
Az amerikai illetékesek reagálták a panaszokra, és azt mondták, azért nehezebb a légi műveletek megszervezése, mert viszonylag távolról indították az ostromot, így több front van, mint eddig bármelyik hadműveletnél, és az erők megoszlanak, illetve bonyolultabb összehangolni a tevékenységüket. Több tízezer iraki katona közelíti minden irányból a várost, és a közeli szíriai célpontokat is támadni kell, hisz onnan tudnak a dzsihádisták utánpótlást szerezni.
Hozzászoktak
Az előző nagy offenzíváknál, mint például Fallúdzsa vagy Ramadi ostroma, az iraki erők hozzászoktak a folyamatos légitámogatáshoz, melynek során a koalíciós légierő szinte teljesen megtisztította előttük az utat, kilőve az ellenséges ágyúkat, gránátvetőket és géppuskafészkeket, és megsemmisítve az autóba rejtett bombákat. Az erős légitámogatás megnövelte az irakiak és a kurdok önbizalmát és harci morálját, ugyanakkor függővé is váltak tőle.
Nem is olyan kevés
A kurdok csütörtöki panasza után pénteken az ő szakaszukon megjelent a légierő és masszívan megtisztította előttük a területet. Ugyanakkor egy másik probléma is felmerült abban a körzetben: a régebben arabok, most már többségében kurdok ellenőrizte Kirkuk városába beszivárogtak a dzsihádisták és ott zavart keltettek, ezzel vélhetőleg megpróbálták a frontról elvonni az erőket. Végül kurd helikopterek és koalíciós repülőgépek jelentek meg és megtisztították a várost a bajkeverőktől.
A koalíció bejelentette, hogy nem keveset végzett a légierő: csak csütörtökön Moszulban és a környező Ninive tartományban kilőttek 23 harci állást, 9 autóbombát, 6 épületet, köztük egy parancsnoki bázist, és az Iszlám Állam 5 taktikai egységét. Ez nem kevés, de a viszonylag nagy területen, ami még az ellenség uralma alatt áll, annak tűnik. Ráadásul a légierő sem lőhet anélkül, hogy a célpontot nagy biztonsággal ne azonosították volna, hisz el akarják kerülni, hogy tévedésből civileket vagy saját erőket lőjenek.
Kerülnék a civil áldozatokat
A Washington Post beszámol egy korábbi esetről, amikor a légierő bemért egy Iszlám Államhoz tartozó ellenőrző pontot, de amikor támadni akartak, két autó állt ott meg. További autók jöttek-mentek, átkeltek az ellenőrzőponton, de ez a kettő nem mozdult. Eltelt 40 perc, a repülő üzemanyaga fogyni kezdett, így engedélyt kért a tüzelésre, vélelmezve, hogy az autókban az ellenséghez tartózók lehetnek.
Utólag kiderült, hogy az autókban Moszulból menekülő civilek voltak, és vélhetően az ellenőrzőpontnál hosszasan feltartották őket. Az Iszlám Állam köztudomásúan élő pajzsot is alkalmaz, így esetenként roppant nehéz az azonosítás. A civil áldozatok elkerülése ugyanakkor elsődleges a jelenlegi hadműveletben.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
