|
| Naajaat, Grönland, fotó: Kim Hansen, Wikimedia Commons |
Meglepő párhuzamot talált a német sajtó, a brit népszavazás kísértetiesen hasonlít egy korábbira. A világ legnagyobb szigetének lakói 34 évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy hátat fordítanak az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK vagy Közös Piac), az EU elődjének. Meg is történt a Gröxit, de fájdalmas volt és hosszú, ami most is intő példa lehet.
Grönland még 1973-ban nem önállóan lépett be az EGK-ba, hanem Dánia részeként. Akkoriban Dánia népszavazást tartott, ahol a dánok többsége csatlakozni kívánt az EGK-hoz, a grönlandiak többsége viszont nem. Így a grönlandiak eleve vonakodva csatlakoztak, amin tovább rontott, hogy halászterületeiket meg kellett osztaniuk más európai országokkal.
Alkudozni a sajátjukért
A grönlandiaknak Brüsszelben megalázó módon a saját halászterületük jogaiért kellett alkudozniuk. Márpedig a fő, szinte egyetlen bevételi forrásuk a halászat, no meg Dánia anyagi támogatása volt. Az óriási, de hideg ország főként eszkimó, kisebb részt dán lakossága a Wikipedia szerint egyébként mintegy 56 ezer fő, valamivel több, mint Egeré, de valamivel kevesebb, mint Zalaegerszegé.
Ilyen előzmények között került sor 1982. február 23-án a népszavazásra, ahol 52 százalék a kilépés mellett döntött. Ez azonban nem volt egyszerű, mintegy három évig tartott. Különösen Németország volt kemény tárgyalópartner, amelynek nagyon jól jött a halászterület – idéznek akkori tárgyaló politikust.
Időhúzás nem ér
Az európai partnerek húzták az időt, szerették volna megakadályozni a kiválást, mígnem a grönlandi parlament egyoldalú döntést hozott, megállapodás nélkül. Ez után azonban mégiscsak létrehoztak egy egyezséget, amely Grönlandnak előnyös volt, azóta is fizetnek az európaiak a halászat jogáért a szigetországnak.
A grönlandi polgárokat ezen kívül nagyvonalúan európai uniós állampolgárokként kezelik, és Grönland hozzáfér az európai közös piachoz – az azonban valószínűtlen, hogy Nagy-Britannia is hasonló bánásmódban részesüljön – írja az N24.de.
Az akkori tárgyalásokon részt vevő Lars Vesterbrink szerint egyébként, a korábbi tapasztalatokból is okulva, nemhogy két év, de hét év alatt sem fognak lezárulni Nagy-Britannia kilépési tárgyalásai.
Alapjaiban formálná át a lengyel kormányt.
