Hirdetés

Megvan, melyik ország fog legközelebb összeomlani

Eidenpenz József, 2017. január 09., 14:40

Aggasztó hírek jönnek Törökországból, az elnöki rendszer bevezetésének első vitanapján még önmagához képest is szokatlanul nagy mértékben gyengül a líra. Az eladósodott, gyengélkedő gazdaságú ország politikailag azonban nagyon fontos, és a kormányzat is adta már korábban jelét kompromisszumkészségének, így lehetséges, hogy készen vannak már a mentő ötletek.

„Törökország, a krízisjelölt” - írja a Financial Times egyik mai cikke, egy másikban pedig azt ecsetelik, hogy a „törékeny ötök” (Brazília, Dél-Afrika, Indonézia, India és Törökország) közül mára egyértelműen az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő muzulmán ország van a legrosszabb helyzetben. Ezen országok, devizák összeomlására hedge fund-ok is előszeretettel spekulálnak, sokuknál azonban az ötből már csak egy célpont maradt.

A török deviza ma ugyanis több mint két százalékkal gyengül az euróhoz és a dollárhoz képest egyaránt, ami még ennek a törékeny devizának az életében is szokatlan. Tavaly már zuhant mintegy 16 százalékot az euróhoz és majdnem 21 százalékot a dollárhoz képest (a devizák tavalyi toplistája itt látható). A gyengülés új lendületet vett 2015-ben az Erdogan által elvesztett egyik választás után, majd pedig 2016-ban a júliusi puccskísérlet nyomán.

Hirdetés

Képzelj el egy 381 forintos eurót

Ha a magyar forint azt csinálta volna 2015 végétől mostanáig, mint a török líra, körülbelül 381 forint lenne az euró (22 százalékos emelkedés). A líra többet esett tavaly, mint a Donald Trump által többször csúnyán megfenyegetett Mexikó valutája.

(Forrás: Stooq.com)
(Forrás: Stooq.com)

A Bloomberg szűkszavú tudósítása szerint a török líra azért zuhan, mert a befektetők próbára teszik a török döntéshozók elszántságát devizájuk védelmére. Van egyébként mit próbára tenni, mert bár a török kamatok így sem alacsonyak, a tavaly év végén érkezett 8,5 százalékos inflációs adat is meglepően nagy volt. Az ország pedig politikai feszültségek középpontjában van.

Erdogan, a gazdaság géniusza

A török jegybank olyan, mintha azért mondogatná, hátha akkor maga is elhiszi: az árstabilitás biztosítása számára a legfontosabb. Ez a bank weboldalának tetején mindjárt kétszer is szerepel, ám a cselekedetei nem ezt mutatják. Tavaly például sorozatban csökkentette a kamatot, amit Erdogan elnök meg is ideologizált: szerinte minél alacsonyabb a kamatszint, annál magasabb lesz az infláció. Ilyen alternatív közgazdasági elmélet valóban létezik, de eddig a világ jegybankjai ezzel ellentétesen szoktak cselekedni. Nem meglepő módon a jegybanknak mindenesetre elvileg nincsen árfolyamcélja.

Jön a szultáni rendszer?

A török politikai életben nagy nap a mai, mert megkezdődött az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítás vitája. Erdogan elnöknek ehhez a döntéshez még nincsen elég parlamenti szavazata, de a nacionalista ellenzéktől remél pár támogatót szerezni.

Eközben Szíriával kapcsolatos béketárgyalások kezdődnek, a görög és török ciprióták is összeülnek szigetük egyesítésének megvitatására, miközben a török lapok bejelentették, hogy Törökország és Irak együtt lép majd fel a kurd PKK ellen.

A menekültválság kulcsa nem mehet csődbe?

Törökországban szinte minden naposak az erőszakos cselekmények, ha a keleti kurd területen lelőnek vagy felrobbantanak egy-két embert, az el sem mindig jut a nyugati sajtóba, csak ha a nagyvárosokba vagy üdülőhelyekre is elér az erőszak. Eközben az európai menekültkérdés kulcsa is jórészt a törököknél van.

Lehet, hogy a beláthatatlan politikai jelentőségük miatt a bóvliba vágott ország kormányzata valamiféle külső segítségre számít, EU-hitelre, IMF-hitelre, orosz hitelre? Vagy tényleg lesz kamatemelés, egyéb reformok, ahogy a lírát vásároló spekulánsok rendszerint remélik? Korábban, 2013 végén erre is volt példa, akkor a törökök olyan drasztikusan emelték a kamatokat, hogy a líra egy évig szinte csak erősödni tudott. (A 2014-es év nagy részében, lásd a grafikont feljebb.)

A hatalom beleszól

A török Hürriyet Daily News a líra gyengülését egyrészt a dollár erősödésével, az amerikai kamatemelési várakozások emelkedésével magyarázza. (Pedig a dollár most egészen nyugodt és az euróhoz képest is majdnem ugyanannyit gyengül a török deviza.) Másrészt azonban megemlítik azt, hogy a török jegybank behódolni látszik a politikai nyomásnak, és nem emel kamatot, hogy a gazdasági növekedést segítse.

A török jegybank függetlenségét már sok kritika érte, tavaly év vége felé volt ugyan egy kisebb kamatemelés, de inkább csak jelképes. A török politikai vezetés pedig eközben hatalmi szóval presszionálni kezdte a bankokat, hogy ennek ellenére csökkentsék hitelkamataikat.

Megkattant az elnök?

Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon december elején azt írta, a puccs után végképp fenntarthatatlanná vált a helyzet. „Mivel az országnak komoly folyó fizetési mérleg hiánya van, ez azt jelenti, hogy folyamatosan külső finanszírozásra szorul, azonban az autoriter rendszerből egyre inkább diktatúrába csúszó buborékot senki sem akarja finanszírozni, hiszen ki tudja, hogy a puccs hatására láthatóan kissé megkattant Erdogan mit tesz?”

A logikus megoldás a szakember szerint a kamatemelés és a kormányzati költekezés visszafogása lenne, de ez szinte azonnal recesszióba döntené a gazdaságot. „A probléma akkor is nagy lenne, ha Törökország (fél)demokrácia maradt volna, de így, teljes diktatúra felé haladva jó esélyük van a teljes elvenezuelásodásra, egy ilyen országba épeszű befektető nem fektet be” – írta.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Tévúton járnak a világ fejesei? Trump szelleme kísért a svájci hegyek közt

Tévúton járnak a világ fejesei? Trump szelleme kísért a svájci hegyek közt

A 2008-as pénzügyi válság óta a davosi elit varázsfegyverei nem működnek. Valóban, Trump az élő antitézise annak a davosi konszenzusnak, amely mélyen megveti a protekcionizmust és az izolacionizmust. A fórum idén megvitatja a negyedik ipari forradalom – például önjáró autók és kamionok – és az ezzel járó milliós munkahely-veszteség kihatását a társadalmi kohézióra és a populista pártok felemelkedésére.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • január 16
    KSH: Építőipar - 2016. november
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2016. november;
    MNB: Havi fizetési mérleg - 2016. november
    január 17
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    ZEW index - január
    ZEW index - január
    Morgan Stanley - 2016 Q4
    január 18
    Bézs könyv
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - december
    Fogyasztói árindex (végleges) - december
    Maginfláció (év/év) - december
    Fogyasztói árindex (év/év) - december
    Goldman Sachs - 2016 Q4
    Netflix - 2016 Q4
    január 19
    Európai Központi Bank kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - december
    IBM - 2016 Q4
    American Express - 2016 Q4
    január 20
    KSH: KSH: Keresetek - 2016. január–november
    GDP (év/év) - 2016 Q4
    GDP /negyedév/negyedév) - 2016 Q4
    General Electric - 2016 Q4

Szavazás

Újabb élelmiszerek áfája csökkent - Ön már érzi a pénztárcáján?