7p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Bár a köztudatban a tőzsde elsősorban a részvények, kötvények folyamatos adásvételéről és a látványos áringadozásokról szól, de valójában ennél sokkal több van benne. A tőzsde, a tőkepiac ugyanis alapvetően vállalatfinanszírozásról szól, így azoknak a cégeknek jelent hatékony megoldást, akiknek pénzre van szükségük, amit aztán a vállalat bővítésére, fejlesztésére fordíthat.

Egy cégnek persze sok más alternatívája is lehet a finanszírozásra. Miben nyújt többet a tőzsdei tőkebevonás más finanszírozási alternatívákhoz képest? Valóban csak a nagyvállalkozások számára elérhető ez a lehetőség? Mik a jellemzői a tőzsdei finanszírozásnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi összefoglaló.

Gyakori tévhit, hogy tőzsdére csak a nagyon nagy cégek mennek. A tőzsdei cégek mind tevékenységüket, mind méretüket tekintve széles skálán mozognak. Meglepő lehet azonban az a számadat, hogy a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett kibocsátók közel kétharmada KKV . Így tehát elmondhatjuk, hogy elsődlegesen nem a cégméret a legfontosabb szempont amikor a tőzsdei finanszírozást fontolgatjuk, hanem a finanszírozási igény mértéke, típusa (hitelre vagy tőkére van szükségünk), a tulajdonosi jogok megtartásának fontossága, és egyéb lényeges kérdések. Az alábbiakban e főbb szempontokat szeretnénk felsorolni és kicsit megvilágítani.

Egy vállalat számára számos forrásbevonási lehetőség áll rendelkezésre, amelyek közül kiválasztható az optimális finanszírozási konstrukció. A lehetőségek között válogatva azonban az alábbi fontos kérdéseket kell elsőként tisztázni:

- Mekkora összegre van szükségem? Alapjaiban határozza meg a finanszírozási módot az, hogy mekkora összegre van szüksége a vállalkozásnak. Amennyiben csak néhány millió, esetleg 10-20 millió forint körüli összegre van szükség, úgy elsősorban a hitelfelvétel lehet a megoldás. Szóba kerülhetnek még az induló vállalatokba befektető üzleti angyalok, vagy akár az állami tőkebefektető társaságok is mint forrásbevonási alternatíva. Amennyiben már jelentősebb összegű finanszírozási igény lép fel, úgy szóba jöhet a kötvénykibocsátás, a kockázati-, majd későbbi fázisban a magántőke-bevonás, illetve a tőzsdei részvénykibocsátás is.

- Tőke vagy adósság (hitel) típusú finanszírozásra van szükségem? A bankhitel és a kötvénykibocsátás adósság típusú finanszírozási forma, amely a mérlegen a követelés oldalt fogja erősíteni. Adott saját tőke mellett azonban a hitelfinanszírozás nem nőhet az égig. A hitelfelvételi korlátok miatt előbb-utóbb a saját tőkét is meg kell erősíteni vagy belső, vagy külső forrásból. Egy társaság ugyanakkor nem, vagy csak nagyon lassan tud növekedni kizárólag belső forrásokból (a nyereség visszaforgatásából), így a dinamikus növekedés finanszírozásához külső saját forrást kell találnia, amely lehet kockázati- vagy magántőke-bevonás, vagy tőzsdére lépésen keresztüli nyilvános tőkebevonás.

- Milyen befektetői hozamelvárást hajlandó a vállalkozás (és a tulajdonosok) elviselni? Régi közgazdaságtani szállóige, hogy „Nincs ingyen ebéd!”. Minden befektető vár valamit a pénzéért cserébe. E várakozások leginkább az előre látható kockázat mértékéhez igazodnak. A bankhitel – tekintettel arra, hogy a hitelfelvétel általában egyéb mellékkötelezettségekkel is támogatott (kezesség, ingatlanfedezet), illetve a hitelbírálat során is szigorú szűrőn mennek keresztül a vállalkozások – a többi finanszírozási módhoz képest kevésbé minősül kockázatosnak, így hozamelvárás szintjén az alsóbb kategóriába tartozik.

A kockázati- és magántőke-befektetők már jóval nagyobb rizikót vállalnak. A kockázatitőke-társaságok a vállalkozások korai stádiumában, a magántőke-társaságok általában későbbi fázisban, nagymértékű részesedéssel szállnak be a vállalkozásba, egy olyan ponton, amikor annak sikere még nem látható előre. Így hozamelvárásuk lényegesen magasabb, éves szinten akár 25-40% között is mozoghat.

A tőzsdére lépés esetében általános hozamelvárásról nem beszélhetünk. A befektetők egyrészt a részvények értéknövekedésére számítanak, azonban ennek mértéke igen széles skálán mozog a tőzsdén jegyzett társaság életkorától, tevékenységétől, a piaci környezettől függően. Másrészt a befektető jövőbeli osztalékfizetésre számít, ami azonban nem jelent olyan fix kötelezettséget a cég számára, mint a hitelek utáni kamatfizetés.

- Milyen mértékben vagyok hajlandó feladni tulajdonosi jogaimat? Rendkívül fontos kérdés, hogy az eredeti tulajdonosok mennyire szeretnék megtartani az irányítást a vállalkozásban. A hitel típusú finanszírozási formák nem járnak a tulajdonosi jogosultságok átadásával, a tulajdonosi kontroll feladásával. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ez csak addig igaz, amíg a hitelek törlesztése az ütemezés szerint valósul meg. Amennyiben a hiteltörlesztés valamilyen ok miatt (pl. piaci, egyéb üzleti nehézségek) akadozik vagy meghiúsul, úgy a hitelezők is komoly kontrolljogokkal avatkozhatnak bele a társaság életébe (ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a hitelszerződések vonatkozó pontjait).

A tulajdonosi irányításba legjelentősebb mértékben a kockázati- és magántőke-befektetők szólnak bele. Ők arra törekszenek, hogy a vállalatot a legrövidebb időn belül a leghatékonyabbá tegyék és jelentős értéknövekedést érjenek el. Ezt azonban azért teszik, hogy a végső cél, a társaság értékesítése minél magasabb áron történjen meg. Az e cél eléréséhez használt eszközrendszer és cselekvési terv nem feltétlenül esik egybe azzal, amit a társaság eredeti tulajdonosai elképzeltek.

Annak érdekében, hogy emiatt lehetőleg ne kerüljön sor ütközésekre a befektetők és a tulajdonosok között, amely a cél elérését hátráltatná, a kockázatitőke-társaságok általában többségi tulajdont szereznek a befektetésük idejére a társaságban (de még abban az esetben is mindenképpen a befektető – és nem az eredeti tulajdonos – dönt a befolyás mértékéről, amikor nem ragaszkodik a többségi befolyás megszerzéséhez). Ezen túlmenően az eladásnál is profitmaximalizálásra törekednek, ami szintén nem feltétlenül esik egybe a tulajdonosi elképzelésekkel (pl. a vállalkozás – akár egészének – szakmai befektető számára történő értékesítése) éppen ezért gyakran kötik ki az eredeti tulajdonosok számára az együttértékesítési kötelezettséget is és más hasonló, tulajdonost korlátozó jogokat.

A tulajdonosi kontroll vonatkozásában a tőzsdei bevezetés jóval nagyobb rugalmasságot ad a tulajdonosok számára, ugyanis ott az eredeti tulajdonosok maguk döntik el, hogy milyen mértékben tartják meg befolyásukat a társaság irányításában. Ennek nyilvánvalóan korlátot szab az, hogy mekkora maga a finanszírozási igény, mekkora összeget kell bevonni a kitűzött cél eléréséhez, és ez mekkora hányadát képviseli a vállalkozás jelenlegi értékének. Ezen túlmenően azonban nincs olyan kötelezettség, hogy az új befektetőknek feltétlenül többségi részesedést kellene átengedni. Sőt, megfelelő értékesítési stratégiával kellően porlasztani lehet a tulajdonosi szerkezetet, így az eredeti tulajdonosok akár 25%-os részesedés megtartásával is gyakorolhatják továbbra is a vállalat feletti kontrollt. Ráadásul a pénzügyi befektetők – és a tőzsdei bevezetéssel jellemzően ez a befektetői csoport szerez tulajdont a társaságban – nem is kívánnak beleszólni a cég szakmai irányításába.

 

A fent említett finanszírozási lehetőségek sokszor nem is feltétlenül alternatívák, hanem egymást kiegészítő kombinációként is alkalmazhatók (nem zárja ki pl. a tőzsdei bevezetés a banki finanszírozást), vagy egymást logikusan követő lépések is lehetnek. Így pl. egy kockázatitőke-befektető a tervezett befektetési időtáv végén dönthet úgy, hogy tőzsdére viszi a társaságot, és így biztosítja saját részesedésének értékesítését (azaz az exitet), vagy éppen fordítva, egy szakmai befektető vásárol ki egy tőzsdén jegyzett társaságot. A tőzsdei társaságok nagyon sokszor élnek a bevezetést követően is a tőzsde adta lehetőségekkel, és nyilvánosan bocsátanak ki újabb részvényeket vagy kötvénysorozatokat.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16895 16710 16945 +0,66% 0 0 8 213 882 770 HUF 2024-03-18 17:06:50
MOL 2972 2912 2976 +1,50% 0 0 1 609 766 630 HUF 2024-03-18 17:05:25
MTELEKOM 898 888 900 +0,56% 0 0 369 490 884 HUF 2024-03-18 17:05:23
RICHTER 9295 9295 9420 -0,21% 0 0 3 045 374 650 HUF 2024-03-18 17:05:12
OPUS 398 391 398 +1,79% 0 0 88 894 259 HUF 2024-03-18 17:05:07
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru A Dunának megy, ha meglátja, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:33
Átmenetinek bizonyult a forint magához térése, hétfőn már megint lefelé vette az irányt az árfolyama, az euróval szemben például majdnem 2 egységet veszített.
Részvény / Deviza / Áru Meghatódva nyugtázhatta Csányi Sándor és Hernádi Zsolt e történéseket
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:39
A Mol részvényei 1,5, az OTP Bankéi 0,66 százalékos erősödéssel járult hozzá a Budapesti Értéktőzsde indexének 0,71 százalékos emelkedéséhez.
Részvény / Deviza / Áru Merre tovább, földgáz? Merre tovább, forint?
Eidenpenz József | 2024. március 18. 12:07
Újra a kamatokra, a jegybankokra figyelnek a befektetők, először az USA-ban, majd Magyarországon is lesz ülés. Az Eurózónában júniusban jöhet a csökkentés, ami segítheti az európai tőzsdéket. A bitcoin tíz százalékos korrekciója megállni látszik, tízmilliárd dollárt ér a Binace Labs. Ezért drágulnak az energiahordozók.
Részvény / Deviza / Áru Itt van, hogyan kezdte a forint a hetet - mi lesz ebből?
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 07:32
Így teljesít hétfő reggel a forint.
Részvény / Deviza / Áru Garantáltan jókedve lesz, ha meglátja, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2024. március 16. 07:53
Az uniós pénz szombat reggel csaknem 3 forinttal állt alacsonyabb szinten, mint egy nappal korábban.
Részvény / Deviza / Áru Lehet ok az ünneplésre, ha meglátja, mennyibe kerül az euró
Privátbankár.hu | 2024. március 15. 08:11
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Idegtépő kötéltáncot járt a forint a szakadék felett
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 18:41
A 400-as szintet szerencsére ma sem kóstolta meg, de azért nem dőlünk hátra.
Részvény / Deviza / Áru Rejtélyes ok miatt zuhant a Richter
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 18:11
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 612,3 pontos, 0,93 százalékos csökkenéssel, 64 988,33 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Megemberelte magát a forint, sok Tesla készülhet Európában
Eidenpenz József | 2024. március 14. 12:18
A tőzsdék fel-le mozgása tovább tart, ma az optimisták vannak túlsúlyban. Az euró/forint eltávolodott a 400-as határtól, az olaj pedig viszonylag drága. A Richter a biotechnológia felé fordul, a Mol komoly osztalékokat fizethet. Szárnyalnak a magyar kötvényalapok, sikeres volt az Ethereum újabb reformja.
Részvény / Deviza / Áru Reggel elindult a forint, a dollár és az euró - eddig jutott
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 08:01
Vegyesen alakult, de kevéssé változott a forint árfolyama csütörtök reggelre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG