Hirdetés
Hirdetés

Nem kapsz kamatot? Pótolhatod magyar osztalékkal

Eidenpenz József, 2017. április 13., 17:12

A részvény-befektetésektől sok kisbefektető ódzkodik, pedig a mai kamatszegény időkben még egészen óvatos feltételezésekkel élve is jobban járnánk magas osztalékot fizető részvényekkel, mint a kapható állampapírokkal. A Magyar Telekomnál akkor lennénk pont a mostani állampapírok szintjén, ha a következő években egy fillérrel sem tudná a cég osztalékát növelni.

A fix kamatozású hazai kockázatmentes befektetések hozama várhatóan jóval elmarad majd az évi három százalék környékére emelkedő inflációtól. Azaz a megtakarítók, akik a biztonságot részesítik előnyben, szinte biztosan veszíteni fognak, pénzük értéke csökkenni fog. A pozitív reálhozamért, jól látszik, ma már kockáztatni kell.

Ennek egy módja a részvények vásárlása, a lakosság nagy része azonban nem szereti a kockázatot, nem akar akkora rizikót vállalni. A magas osztalékot fizető részvények azonban szolgálhatnak egyfajta köztes megoldásként, kockázatuk, árfolyamuk ingadozása ugyanis a rendszeres kifizetések miatt alacsonyabb, mint a többi részvényé. Ha nem is minden pénzünket, de egy részét érdemes lehet ilyesmibe fektetni.

Hirdetés

Az öt százalék így is meglenne

A Magyar Telekom úgynevezett osztalékhozama most 5,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy ha most befizetnénk ezer forintot, majd minden évben visszakapnánk belőle 51-et (5,1 százalékot), akkor ugyanúgy járnánk, mint ha vennénk 490 forintért Magyar Telekom-részvényt, és minden évben megkapnánk rá 25 forint osztalékot. Az osztalékhozam számítása egyszerű, az egy részvényre jutó osztalékot elosztjuk az árfolyammal, de csak egy elvi mutató, mert az osztalék és a részvényárfolyam egyaránt változhat.

Ha beleírjuk a táblázatba a mostani részvényvételt, és tíz éven keresztül minden május végén 25 forint osztalékbevételt (11 alkalommal), majd bő tíz év múlva ugyanúgy 490 forinton eladnánk a részvényt, akkor ennél magasabb, 5,7 százalékos hozam jönne ki. Ez azért magasabb, mint az osztalékhozam, mert az első, 2016-ra járó osztalékot nem egy év múlva, hanem pár hét múlva, május 23-tól fizetik, és így a többi kifizetés is közelebb van, mint valamely kerek év. Másrészt az első osztalék közelsége miatt 11 kifizetéssel számoltunk, nem tízzel. (Táblázat a cikk végén.)

Itt tartanak az állampapírok

A részleteken sok múlik, ha például 2027-ben nem osztalékfizetés után, hanem előtte adjuk el 490 forinton a részvényt, tehát nem 11, csak 10 osztalékot tudnánk felvenni, akkor a hozam évi 5,3 százalékra csökken. Mindenesetre az látszik, hogy ha a részvény ára sem változik lényegesen, és az osztalék sem, akkor évi öt százalék feletti hozam várható.

Összehasonlításképpen, a tíz éves magyar állampapírokat ma kisbefektetőknek csak 3,03 százalékos hozammal kínálták, az egy és két éves lakossági államkötvények hozama pedig 2,0, illetve 2,5 százalék. Az öt éves Prémium inflációkövető államkötvény évi három százalékos infláció mellett évi 5,25 százalékot fizet majd a jövőben, de induló kamata több mint egy éven keresztül „csak” 4,05 százalék.

Jön az infláció

Magyar Telekom-osztalékok
Gazdálkodási Osztalék
év (forint)
2010 50
2011 50
2012 50
2013 0
2014 0
2015 15
2016 25

Az árfolyam és az osztalék változatlanságát feltételezni azonban eléggé pesszimista nézőpont. A Magyar Telekommal foglalkozó elemzők általában az osztalék emelkedésére számítanak, és ezért a részvény célárát vagy fair értékét is magasabbra teszik. (Például Erste Befektetési: 560 forint, Equilor: 537, HSBC: 580, KBC Equitas: 500).

Már csak azért is furcsa lenne, ha nem emelkedne a cég osztaléka, mert jön az infláció. Az elmúlt pár év nulla közeli, sőt negatív pénzromlása után nemsokára évi három százalék közelébe emelkedhet, de a további emelkedés sincsen kizárva. (Például az emelkedő bérek miatt.) Az infláció rendszerint a vállalati eredményeket is inflálja – azaz folyó áron növeli.

Mi lenne, ha...?

Ha a Telekom eredménye is évi három százalékkal emelkedne – de az osztalékhozam maradna 5,1 százalék –, az azt eredményezné, hogy tíz év múlva a részvény osztaléka 34, árfolyama 659 forintra, a befektetés hozama pedig évi 8,8 százalékra emelkedne. Ez sem nevezhető merész becslésnek.

Még sokféle verziót lehet számolni, például ha az infláció és a kamatok nagyon meglódulnának, évi tíz százalékkal emelkedő osztalék és évi öt százalékkal emelkedő osztalékhozam esetén 12 százalékra emelkedne a befektetés hozama. De ezek persze csak gondolatkísérletek, sem a Nemzeti Bank, sem az elemzők nemigen tudnak 1-2 évnél távolabbra jósolni.

Kockázatok és mellékhatások bőven vannak

Ráadásul a tapasztalatok alapján ebben az országban bármikor jöhet valami különadó, ha az állam megint megszorulna, tíz év alatt beüthet újabb recesszió, megerősödhet a konkurencia is. Ez tehát mindenképpen egy veszélyes részvénybefektetés marad, de jó esély van rá, hogy a minikamatokat azért túl tudja szárnyalni.

(A Mol osztalékkilátásairól lásd: Mutatjuk, mennyire jó dolog magyar osztalékrészvényt venni)

Variációk Magyar Telekom-osztalékra
Változatlan árfolyam és osztalék mellett Évi 3 százalékkal emelkedő osztalék mellett
Dátum Pénzá- Árfolyam Osztalék- Dátum Pénzá- Árfolyam Osztalék-
ramlás (forint) hozam ramlás (forint) hozam
2017.04.13 -490 490 - 2017.04.13 -490 -
2017.05.23 25 490 5,10% 2017.05.23 25 490 5,10%
2018.05.23 25 490 5,10% 2018.05.23 26 505 5,10%
2019.05.23 25 490 5,10% 2019.05.23 27 520 5,10%
2020.05.22 25 490 5,10% 2020.05.22 27 536 5,10%
2021.05.22 25 490 5,10% 2021.05.22 28 552 5,10%
2022.05.22 25 490 5,10% 2022.05.22 29 568 5,10%
2023.05.22 25 490 5,10% 2023.05.22 30 585 5,10%
2024.05.21 25 490 5,10% 2024.05.21 31 603 5,10%
2025.05.21 25 490 5,10% 2025.05.21 32 621 5,10%
2026.05.21 25 490 5,10% 2026.05.21 33 640 5,10%
2027.05.21 25 490 5,10% 2027.05.21 34 659 5,10%
2027.05.21 490 490 - 2027.05.21 659 -
Hozam (XIRR): 5,7% Hozam (XIRR): 8,8%
Kissé emelkedő osztalék mellett Növekvő osztalék (évi 10%) és növekvő osztalékhozam
2017.04.13 -490 - 2017.04.13 -490 -
2017.05.23 25 490 5,10% 2017.05.23 25 490 5,10%
2018.05.23 30 588 5,10% 2018.05.23 28 514 5,36%
2019.05.23 30 588 5,10% 2019.05.23 30 538 5,62%
2020.05.22 30 588 5,10% 2020.05.22 33 564 5,90%
2021.05.22 30 588 5,10% 2021.05.22 37 590 6,20%
2022.05.22 30 588 5,10% 2022.05.22 40 619 6,51%
2023.05.22 35 686 5,10% 2023.05.22 44 648 6,83%
2024.05.21 35 686 5,10% 2024.05.21 49 679 7,18%
2025.05.21 35 686 5,10% 2025.05.21 54 711 7,54%
2026.05.21 35 686 5,10% 2026.05.21 59 745 7,91%
2027.05.21 35 686 5,10% 2027.05.21 65 781 8,31%
2027.05.21 686 - 2027.05.21 781 -
Hozam (XIRR): 9,7% Hozam (XIRR): 12,2%
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A pénztártól való távozás után – te mersz reklamálni a boltban?

A pénztártól való távozás után – te mersz reklamálni a boltban?

Bár egy friss felmérés szerint valamivel jobb lett a magyarok fogyasztói tudatossága, nemcsak a vásárlók, de a kereskedők se tudják mindig, hogy mi a teendő a reklámació során. A szabályozás évek óta nem változott, mégis kevesen vannak, akik tudják, meddig élhetnek jogaikkal. Az élelmiszerekkel, ruhákkal és cipőkkel van a legtöbb baj.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?