Hirdetés
Hirdetés

Sokkal stabilabb a forint, mint gondolnánk, de vajon mi lesz vele jövőre?

Fellegi Tamás, 2016. december 27., 14:00

A forint euróhoz képesti árfolyamával viszonylag sokat foglalkozunk, nem véletlenül: sokakat azért érdekel, mert külföldön dolgoznak, mások utazás előtt szeretnék kitalálni, mikor válthatnak jó áron, végül ugyancsak gyakori kérdés, hogy mekkora kockázatot vállal, aki más valutában fekteti be megtakarításait.

Nagynak látjuk a kicsit

A forint árfolyamánál gyakran beszélünk nagy ugrásokról vagy éppen összeomlásról, noha más valutákkal összehasonlítva a hazai fizetőeszköz a szabadon lebegő devizák közül az egyik legstabilabb a világon, mégpedig amint a grafikon mutatja, immár három éve. Átlagosan 310 körül van, néha elballag 302-ig, néha 318-ig, és nagyon ritkán, mintegy érdekességképpen megérinti a 300-as vagy a 320-as szintet.

Euró/forint, 5 év
Euró/forint, 5 év

Ezzel gyakorlatilag a hazai valuta egy +/- 3 százalékos sávban mozog hosszú ideje, ami más valutákkal összevetve jelentéktelennek tekinthető, de még az említett, utazási, befektetési vagy külföldi munkavégzési szempontból is alig van jelentősége. Amiért mégis sokkal jobban odafigyelünk rá, és a kis mozgásokat nagynak érezzük, az egyrészt pszichológiai okokra vezethető vissza, másrészt sosem vagyunk biztosak benne, hogy nem az adott helyzet pont az, amikor majd elérkezik a nagy mozgás.

Hirdetés

Márpedig a nagy mozgás, mint látszik, most már teljes 3 éve elkerüli a hazai fizetőeszközt. Azt megelőzően viszont egy leértékelődési trend volt, mivel a múlt évtized nagyobb részében 250-260 körül tartózkodott az árfolyam, így ahhoz képest összességében nagyjából 20 százalékkal vagyunk lejjebb. Hozzá kell tenni, hogy a korábbi magasabb infláció miatt reálértékben ez nem minősült leértékelésnek.

Tényezők

Felmerül ezek után a kérdés, hogy vajon mi áll a stabilitás hátterében, és mi várható a továbbiakban? Először is nézzük meg, hogy fundamentálisan milyennek tekinthető az árfolyam. Mint minden szabadon kereskedhető termék, így a forint esetében is a kereslet-kínálat határozza meg az árfolyamot, azonban itt sokkal nagyobb a fundamentumok jelentősége, mint a részvényeknél vagy az árupiaci termékeknél. Vannak kivételek, amikor egy valutába beleszeretnek és a fél világ azt keresi, ilyen a svájci frank, melynek hosszú ideje irreálisan túlértékelt az árfolyama.

A forint azonban egy kis valuta, ilyen tényezők nem befolyásolják, az esetleges eufóriák vagy pánikok is rövid ideig tartanak benne, az utolsó három évben ilyenre nem is volt példa. Egy valuta alapvetően aszerint értékelhető, hogy az azt használó országnak milyen a külkereskedelmi mérlege, a fizetési mérlege, a költségvetési helyzete, az eladósodottsága, ezen belül is a devizaadósság aránya. Ami igen lényeges még, az a környező országokhoz viszonyított árszínvonal, hisz ha nagy az eltérés, szabad piaci viszonyok között kiegyenlítődés indul meg.

Alulértékelt, de...

A forint az adott szempontok szerint egyértelműen alulértékelt, hisz a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg egyaránt igen erős többletet mutat, a költségvetés hiánya alacsony, az államadósság szerkezete pedig átrendeződött: egyre alacsonyabb a devizaadósság aránya, és a korábbi lakossági devizahitelek is forintra lettek váltva. Ez utóbbi folyamatok persze önmagában is magyarázzak az alulértékeltség fennmaradását, hisz ha például a fizetési mérlegben megjelenő többletdeviza felfelé hajtotta volna az árfolyamot, ezt kompenzálta a devizahitelek átváltásából adódó óriási devizaigény.

Ez a hatás a továbbiakban már kevéssé fog jelentkezni, így a felértékelődési nyomás meg fog jeleni a forint esetében, és van is egy szempont, ami miatt nagyon lényeges lenne, hogy erősödjön a hazai valuta. Ez nem más, mint a hazai és a nyugat-európai bérek közti igen nagy különbség, ami részben a gazdasági fejlettség különbségéből adódik, részben viszont a forint alulértékeltsége okozza. Ez alapján a forint erősödését várhatnánk, viszont van egy szempont, ami miatt ezt a jegybank egyelőre nem látná szívesen. Az MNB szeretné, ha az infláció visszaemelkedne a 3 százalék körüli szintre, és amíg erre nem kerül sor, nem örülne az erősebb forintnak, hisz az az olcsóbb import révén inflációcsökkentő hatású.

Várakozások

Biztosan nem tudjuk, hogy a jegybank beavatkozik-e az árfolyam alakulásába, de nem tartjuk kizárnak, hogy a felértékelési nyomást kompenzálandó devizát vásárol. Ezt vélhetően legfeljebb addig teszi, amíg alacsonynak tartja az inflációt, és a jegybank várakozása szerint 2108-ban érhetjük el a kitűzött inflációs célt. Ha így van, arra számíthatunk, hogy a forint árfolyama jövőre is stabil lesz, folytatódik az elmúlt 3 év trendje, pontosabban trendnélkülisége. Később az infláció függvényében már megindulhat egy kisebb felértékelődés, sőt, ha az infláció esetleg túllövi a jegybanki célt, erős kamatemelés helyett a forint felértékelődése ideálisabb eszköz lehet a jegybank számára.

Dollár, font

Ami az eurón kívüli devizákat illeti, ott az adott devizák euróhoz képesti keresztárfolyama a meghatározó. A dollár nagyot erősödött idén a forinthoz képest, vagyis a forint leértékelődött dollárban, de ez kizárólag a dollár euróhoz mért erősödésének köszönhető. A font ugyanakkor leértékelődött a forinthoz képest a Nagy-Britanniában dolgozó honfitársaink bánatára, viszont ezt is kizárólag a fontnak az euróhoz képesti zuhanása okozta, az pedig a Brexit népszavazás eredménye miatt volt.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Bár a brit kormány nem hajlandó feltétel nélkül garantálni a náluk élő uniós állampolgárok meglévő jogosultságait a Brexit utáni időszakra, egyelőre úgy tűnik, ebből nem lesz gond: az EU is a legfontosabb prioritásként kezeli az ügyet, a tárgyalások során először erről fognak megállapodni, minden bizonnyal kölcsönösségi alapon.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?