Az euró forintárfolyamában a 307-es komoly szintnek bizonyult, az árfolyam többször is átlépte, de egyelőre nem szállt el jobban, ha újabb gyengülési hullám jön, akkor viszont a 312-315-ig nem nagyon lesz megállás.
Már megint velünk foglalkozik mindenki
Magyarország az elmúlt 24 órában újra a világsajtó kedvence volt, a jogállamiság kereteit feszegető alkotmánymódosítást több nemzetközi szereplő is bírálta (Barroso, Merkel), nem beszélve a sajtóról. A különadók áthárítása is reflektorfényt kapott, a kormány ugyanis ezt egy bírósági ítélet ellenére jogalkotással próbálja kivédeni. A pontot az i-re a CIB-tulajdonos tegnapi nyilatkozata tette fel, miszerint Magyarország rémálom a pénzpiaci szereplőknek.
|
| Varga Mihály és Orbán Viktor az MKIK rendezvényén: kettős beszéd |
Az euró mindezek következtében 307 forint felett, a csődkockázati felárunk több havi csúcson, a BUX mínuszban 2 napja, ezekben a mutatókban leszakadtunk a régiótól. Az egyetlen pozitívum, hogy nem kezdődött eladási hullám az állampapírpiacon. priv
|
| A zloty (zöld) és a forint (fekete) árfolyama az euróval szemben. További árfolyamok >>> |
A hangulatot továbbra is az MNB lehetséges szerepfelfogása mérgezi, egyre nagyobb a bizonytalanság amiatt is, hogy a piaci szereplők megítélése szerint az új jegybanki stáb kevésbé felkészült, mint a korábbi, az MNB-vel kapcsolatos átszervezéseket a befektetők aggodalommal figyelik. Konkrét információk híján csak a találgatások maradnak, ami a bizonytalanságot tovább növeli, az a következő:
- a devizahiteleseknek nyújtandó újabb mentőcsomag
- a vállalati devizahitelek lehetséges forintra váltása (ez több kérdés is felvet)
- a mentőcsomagokba miként kapcsolódhat be az MNB, és hogyan érinti mindez a jegybanki devizatartalékot
- él-e az MNB unortodox eszközökkel a jövőben a gazdaság élénkítésére.
| A Dankse Bank elemzői szerint Orbán Viktor tulajdonképpen "államosítással fenyegette meg a pénzpiaci szereplőket", amikor tegnap arról beszélt, hogy a magyar bankszektor felének magyar kézbe kellene kerülnie, mert "egészségtelen" az, hogy a szektor túlnyomó része külföldi kézben van. Lars Christensen szerint a kormány és a jegybanki unortodoxia könnyen a szektor államosításával folytatódhat, aminek előhírnöke lehet a takarékszövetkezetek helyzetbehozása is. A Bloombergnek nyilatkozó John Milton, az Ipopema Securities SA pedig azt mondta, a kormányfő "ki akarja kényszeríteni, hogy a külföldi bankok távozzanak Magyarországról" ami egy demokráciában elfogadhatatlan. |
307,49-es szinten is születtek üzletek ma a forintpiacon, Pálffy Gergely, a Buda-Cash elemzője szerint a befektetők szerint a tegnap kijött kedvező inflációs adat meg agresszívabb kamatvágásra sarkallhatja a Monetáris Tanácsot (ahol amúgy is a lazításra hajlamos galambok vannak többségben), ezt ellensúlyozhatja a forint volatilis mozgása.
Nagyon gyorsan jutottunk el a 307-es szintig, innen egy nagyobb korrekció is elképzelhető - mondta Pálffy a Privátbankárnak.
Felbátorodnak-e a galambok?
A piac megítélése szerint egyelőre koránt sem biztos, hogy az infláció célszint (3%) alatt tartható, de az is kérdés, hogy a jegybank tartja-e magát - legalább a "papírforma szintjén" - az inflációs célkövetéshez.
Pálffy szerint a piac a 3-6 havi távon azt árazza, hogy 1 százalékponttal csökken a forintkamat (négy 25 bázispontos vágás), a pénzromlás ütemének lassulása - hála a kormányzati beavatkozásnak - azonban akár egy bátrabb, 50 bázispontos vágást is hozhat a március 26-i kamatdöntő ülésen. Ez lesz Matolcsy György első kamatmeghatározó ülése, és ekkor fog először sajtótájékoztatót tartani, mint az MNB és a Monetáris Tanács elnöke. A piac egyelőre 25 bázispontos vágásra számít, de képbe került az agresszívabb vágás - főleg, hogy a piac nagyon bizonytalan az MNB új vezetésével szemben. A galambokat a volatilis forintmozgás mellett az ország kockázati felár emelkedése foghatja vissza.
A nagyok sem terveznek előre
Komoly rendszerkockázati tényező, hogy az MNB miként segíthet a devizahitelesek megsegítésére a devizatartalékkal - a mostani, közel 36 milliárdos tartalékok közel egynegyedét, egyharmadát is kiteheti a lakossági devizahitel-állomány, a piaci szereplők körében komolya félelem, hogy ehhez miként nyúl hozzá az MNB - ha hozzányúl (pedig a jegybank korábban is használta a devizatartalékot erre a célra, például a végtörlesztésnél).
Komoly veszély: menekülhet innen a működőtőke
Hosszabb távon az okoz ugyanakkor hatalmas problémát, hogy a magyarországi telephellyel rendelkező multi cégek, intézményi szereplők félévnél hosszabb időre egyszerűen nem tudnak tervezni, a jogalkotói, adózási és piaci környezet ugyanis annyira hektikusan változik Magyarországon, hogy nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki 6 hónapnál hosszabb időtávra jósoljon. Pálffy szerint emiatt nem csak a portfóliótőke, hanem a működő tőke is elkezdheti elhagyni az országot, ami hatalmas veszélyt rejt magában. "A portfólió jellegű tőke forró pénz, amilyen gyorsan megy, olyan gyorsan jön, de a működő tőke kivonulás nagyon súlyos veszélyt jelent. Kiváló példa erre a CIB-tulajdonos tegnapi nyilatkozata, ezt még akkor is nagyon komolyan kell venni, ha egy ilyen folyamat 2.3 évig is elhúzódhat" - mondta Pálffy a Privátbankár kérdésére, aki szerint közép- és hosszú távon komoly probléma, hogy egy "megbicsaklott bizalom" Magyarországgal szemben.
Mi lesz a forinttal?
Az elemző szerint túl markáns és gyors volt a forintgyengülés az elmúlt 3 napban, így valószínűleg korrekció következhet, kevés rá a valószínűség, hogy az árfolyam meginduljon a 312-315 forintos szintek irányába. Ez akkor következhet be, ha a hónap végén a jegybank a várt 25 bázispontnál nagyobb mértékben csökkenti a kamatot. Pálffy szerint a 307-es azért sem lehet tartós szint, mert 304 és 305-nél komoly stop állomány lehetett a euró/forint-shortosoknál.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
