Úgy tűnik, Donald Trump komolyan gondolja a protekcionizmust, azaz a védővámokat, a kereskedelmi egyezmények és behozatali szabályok szigorítását. Márpedig ez recessziót, a vállalati eredmények csökkenését okozhatja, rossz esetben komolyabb válságot vagy csúnya politikai feszültségeket is.
Ma a mexikói, a kanadai elnök is megszólalt, de a németek is azt latolgatják, milyen ellenlépést kell majd tenniük, ha kapnak a nyakukba pár jó kis vámot. A Der Spiegel szerint például német-amerikai kereskedelmi háború esetén alaposan meg kéne bogarászni az Apple, a Google vagy a Facebook, az Amazon európai tevékenységét. Trump korábban a német autógyártókat fenyegette meg vámokkal.
Ma újra beszélni fog
Más Trump-ígéretekkel ellentétben a protekcionizmus már kevésbé tetszik a tőzsdéknek, amelyek az utóbbi pár hetet stagnálással, kivárással töltötték, főleg pont azért, hogy Trump szándékait megismerhessék. Lehet, hogy a Trump-ralinak itt a vége? Az USA-ban az elnök ma este ismét beszélni fog, magyar idő szerint 19.30-kor, ez újabb változásokat hozhat.
A német, francia és brit tőzsdeindexek ma 0,6-0,7 százalékot estek zárásban, az EuroStoxx 50 pedig 0,9 százalékot. Főleg a pénzügyi szektor, az olajcégek indexe és a technológia esett kontinensünkön. Az USA-ban az S&P 500, a Dow Jones Ipari és a Nasdaq Composite 0,4-0,6 százalékos mínuszban jártak este hat körül.
A Mol és az OTP emelkedett
A BUX index viszont a nap nagy részét kellemes, fél százalékot is elérő pluszban töltötte, és a nap végén is szerény, 0,1 százalékos emelkedéssel tudott zárni. A Mol 0,4 százalékkal 20 940, az OTP 0,5 százalékkal 8816 forintra ment fel. A Richter 0,8 százalékkal 6330-ra esett, a Magyar Telekom 0,2 százalékkal 508-ra süllyedt. Az euró/forint 40 fillérrel ment fel 310,0 forintra. Az MNB ülést tart holnap, amelytől azonban nem várnak új intézkedéseket a piacon.
Nem túl izmos az olaj
A dollár gyengülését szintén Trumpnak tulajdonítják, ez az aranynak és az ezüstnek jót tett, 0,5 százalékkal drágultak, a bányarészvények ennek többszörösével. Az olaj elvileg a hét végi OPEC-tárgyalások és a szervezet termeléscsökkentéséről szóló kedvező hírek miatt akár fel is mehetett volna ma, ám az USA olajkútjainak száma lendületesen emelkedik, állítólag ez írta felül a jó híreket.
Állítólag a long pozíciók száma is nagyon magas az olajpiacon, vagyis sokan játszanak emelkedésre, ez könnyen vezethet eséshez, ha elfogynak a vevők. Ma mindenesetre szerény, fél-egy százalékos mínuszban mozog a fekete arany, a WTI 52,70, a Brent 55,20.
Trump és Erdogan hatalma
Az Equilor reggeli hírlevele a Morgan Stanley elemzését idézi, amely szerint jelentős a "végrehajtási kockázat" Trump körül, mivel az új elnök beiktatása után szembesülhet akár a saját pártján belüli ellenállással is. A tervezett adóreform számos eleme tompíthatja a pozitív hatásokat. Elérhető lehet a 2%-os gazdasági növekedés, „azonban naivitás lenne azt gondolni, hogy a Trump-rali tovább folytatódik”.
Törökországban a parlament elfogadta az alkotmány-módosítást és kiírta a népszavazást az elnöki rendszerről. Holnap a török jegybank is ülést tart, kamatemelést várnak tőle, ma a líra várakozó állásponton volt, csak minimálisan gyengült. Pénteken pedig a harmadik hitelminősítőnél is bóvliba süllyedhet Törökország minősítése.
Nyugodt VIX és hebehurgya bitcoin
A KBC Equitas „Vihar előtti csend a piacokon?” címmel a VIX volatilitás-index meglepően stabil és alacsony értékét elemezte. „Szinte alig találunk ennél nyugodtabb periódust ez elmúlt közel három évtizedben. Ennél viszont szerintünk bonyolultabb a piaci helyzet, számos kockázat azonosítható, így nem lennénk meglepve, ha rövidesen véget érne ez az idilli állapot” – írják.
Az Aegon Alapkezelő blogja a bitcoin szárnyalásának okait kutatja, és meg is találja a kínai tőkemenekítésben. Ami viszont nem túl jó hír a világgazdaság szempontjából sem.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
