A félév végén a kínai tőzsde zuhanni kezdett, a Shanghai Composite Index 5000 pont feletti értékekről augusztus végére 3000 pont közelébe esett, jelenleg 3600 ponton áll. A kínai hatóságok különféle adminisztratív intézkedésekkel tiltásokkal próbálták az árfolyamokat megtartani, többek között megtiltották az új részvénykibocsátásokat, az IPO-kat.
Tőkét vonhatnak el
Most a hatóságok bejelentették, hogy november 20-tól ismét engedélyezik a kibocsátásokat. Kezdetben tíz vállalat jöhet a tőzsdére. Ettől azonban nem mindenki boldog.
Kedden a Bloomberg azt írta, a kínai tőzsdeindexek most éppen ezért estek napon belül két százalékot, főleg a technológiai részvények és a kisebb méretű vállalatok papírjai. Szerda reggel is egy százalékkal süllyedt a Shanghai Composite. A friss részvények kínálata ugyanis tőkét vonhat el a már tőzsdén levő részvényektől, és áreséseket okozhat.
Kész főnyeremény jegyezni
A kínai részvénykibocsátásoknál ugyanis, annak érdekében, hogy a részvények elkeljenek, mesterségesen alacsonyan szokták tartani az árfolyamokat, az értékeltségeket. Így a jegyzők szinte biztos hasznot zsebelhetnek be – amint a kilencvenes évek legtöbb részvényjegyzésénél Magyarországon is –, következésképpen nemzeti sport a részvényjegyzés.
A Bloomberg 300 százalékra (!) becsüli a részvényjegyzések utáni áremelkedés várható profitját. (Bár valószínűleg a jegyzők csak töredékét kapják majd meg a jegyzett mennyiségnek, ahogy az Magyarországon is lenni szokott, ha túl kedvező az ajánlat.)
Alibaba az élen
Az említett tíz új részvénykibocsátás, mivel Kínáról van szó, hatalmas: 204 milliárd dollárra becsülik az összértéküket. További 28, kisebb kibocsátást még a nyári júliusi IPO-tilalom előtt megkezdtek, ezeket is lebonyolíthatják most, 1,8 milliárd dollár értékben.
A kínai részvénypiacon az idén egyébként a technológiai részvények teljesítettek a legjobban. Az Alibaba internetes áruház a szinglik napján nemrég óriási forgalmat bonyolított, és nem csak Kínába, a világ többi részébe is rengeteget szállít.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
