Tegnap az amerikai börzéken előmerészkedtek az eladók, a Nasdaqon pedig be is vadultak. Valószínűleg az eddig csodacégként kezelt Tesla kiábrándító negyedéve játszhatott szerepet, melynek hatására 9 százalékot szakadt a részvény. Több más technológiai papírt is adtak, a Twitter pedig nagyon rossz állapotban van: nap mint nap új mélypontra süllyed.
|
| Twitter, a tőzsdére vezetés óta. Abszolút mélypont |
Az esés ellenére az amerikai indexek továbbra is a már hosszú ideje kialakult sávban mozognak: az S&P 500 a 200 napos mozgóátlag és az eddigi csúcs közti szűk csatornát járja be, míg a Nasdaq is 5000 fölött van, de nem tud tőle eltávolodni, a 15 éves kitörés tehát továbbra sem valósult meg.
Ázsiában többnyire estek az indexek, de Kína stabilan 2 százalékot emelkedett. Mostanában kicsi mozgások vannak hol erre, hol arra, azt gyanítjuk, hogy a nagy erőkkel beavatkozó állam próbálja elaltatni a piacot, hisz ha sokan távoznak és kicsi a forgalom, kisebb pénzekkel lehet az árakat is tartani.
Az Ázsiához sorolt, de tulajdonképpen tőzsdeileg is önálló földrésznek tekinthető Ausztrália és Új-Zéland piacai több, mint 2 százalékot zakóztak, feltehetőleg Amerikát követve.
|
| Friss árfolyamok >>> |
Európában is kisebb mínuszok észlelhetők délelőtt, de a görög börze magára talált. Az index 1-2 százalék pluszban van, a tegnap hatalmasat felpattanó bankok tovább erődösnek: a görög piacon ETE kóddal forgó National Bank of Greece 5 százalékos emelkedéssel 61 eurócentig emelkedett, miközben mélypontja szerdán 48 cent volt, az 5 hetes tőzsdeszünet előtt pedig 1 euró 20 cent volt az ár.
Ugyanez a papír tegnap New Yorkban 75 dollárcenten nyitott és 85-ig emelkedett. A különbség tehát továbbra is óriási a deviza keresztárfolyamot figyelembe véve is, Amerikában ugyanaz a papír sokkal drágábban forog, ami felfoghatatlan. Csak találgatni lehet, hogy mi serkent valakit arra, hogy Amerikában 40-50 százalékkal drágábban vegye meg a papírt, mint amennyiért Athénban megkaphatná. Az egyik ok az lehet, hogy retteg a görög tőzsdére merészkedni, mert fél az újabb tőzsdebezárástól vagy tőkekorlátozástól. Na de ha ettől fél, akkor miért vesz egyáltalán görög bankot?
A másik magyarázat pusztán lustaság lehet: a kedves befektető csak otthoni tőzsdén hajlandó kereskedni és csak dollárban. Ennek meg van a logikája ugyancsak, na de akkor is miért ad ezért 50 százalék prémiumot? Nem gondol arra, hogy ha Athénban szárnyal a részvény, akkor Amerikában csak békésen bevárja az ottani árat, és stagnál? Az ilyenek ugyanis idővel még akkor is ki szoktak egyenlítődni, ha nincs a két piac között átjárási lehetőség.
Ha olvasóinknak van ötlete a jelenség magyarázatára, netalán konkrét információja, nyugodtan írják meg a fellegi.tamas@privatbankar.hu címre, vagy szóljanak hozzá a cikkhez a Facebookon.
Itthon egy szerény kis pluszt láthatunk a BÉT-en: a Mol, az OTP és a Richter fél százalékot emelkednek, a Telekom stagnál. A forint továbbra is gyenge, 310 és 311 közt jegyzik az eurót.
Nem fizet osztalékot az MBH Jelzálogbank. De ez nem feltétlenül rossz hír. 
