Csúcstámadás előtt a svájci frank?
Mind az arany, mind pedig a svájci frank piacát izgalomban tartja egy november 30-i esemény. A helvéteknek arról kell véleményt mondaniuk egy népszavazás keretében, hogy a svájci központi bank növelje-e az arany részarányát tartalékain belül három év alatt 20 százalékra, a mostani 7,8 százalékról (ez 1040 tonnát jelent). Egyben az Egyesült Királyság és Kanada széfjeiben őrzött svájci aranyat is haza kell patriálni. Ha svájciak ezeket megszavazzák, az azonnali hatállyal bekerül az alkotmányba.
Bár a svájci kormány és jegybank (SNB) 2013 áprilisában visszautasította az aranytartalékok növelésének ötletét, az ultrakonzervatív Svájci Néppártnak sikerült több mint 100 ezer aláírást összegyűjtenie a népszavazás kiírásához. Amennyiben a népszavazáson többséget kapnának az igenek, akkor a svájci központi banknak a következő három évben 1500 tonna aranyat kellene vásárolnia, amely megegyezik a világ éves aranytermelésének a felével. Mivel azonban a teljes aranykészlet a világon eléri a 170 ezer tonnát, a népszavazás inkább hangulati alapon befolyásolja majd pozitívan a aranypiacot.
Hogy kerül a csizma az asztalra?
A konzervatívok rossz szemmel nézték, hogy az ország az elmúlt évtizedben fokozatosan leépítette az aranytartalékait, és inkább más devizákban képzett tartalékot (CAD, JPY, EUR). Svájc egyébként már most is a világ hetedig legnagyobb aranybirtokosa. Amennyiben megszavaznák a javaslatot, akkor pár éven belül a harmadik helyre léphetne elő.
A népszavazás egyfajta válaszreakciónak tekinthető arra az 1999-es döntésre, hogy Svájc része lett egy jegybankok közötti, aranyeladást serkentő washingtoni megállapodásnak. Akkor arról a lépésről nem volt népszavazás, pedig komoly kihatása volt a jegybanki politikájára: az SNB azt követően 2000 és 2004 között 1 300 tonna aranyat adott el. Ezt a politikát a vezető jegybankok fedezetlen pénznyomásának korszakában Svájcban sokan határozottan megkérdőjelezik.
A jegybank ellenzi az aranyvásárlást
Az SNB határozottan ellenzi a felvetést, nemcsak azért mert a szabad döntését érezné korlátozva, hanem mert egy igen fontos céljában is hátráltatná őket ez a kitétel. Mégpedig abban, hogy az SNB megakadályozza a frank túlzott erősödését a vezető devizákkal szemben, amit például egy küszöb is segíti az euró-frank keresztben. Ez úgy működik, hogy amikor az euró-frank árfolyama vészesen közelíti az 1,2-es szintet – veszélyeztetve az ország külkereskedelmének versenyképességét -, akkor a jegybank frankért eurót vesz a spot devizapiacon, túlkínálattal gyengítve a saját devizáját.
|
| EUR/CHF 2011-ben megfékezték a svájci frankot - bármi áron megvédik az 1,20-at (?) |
Ennek az eredője viszont az, hogy folyamatosan nő a mérlege, már-már kényelmetlenül magas szintekre. Ha arra lenne kötelezve, hogy aranyat is vásároljon minden egyes alkalommal, azzal ellene lépne ennek a tevékenységének. Ráadásul a javaslat azt is megtiltaná az SNB-nek, hogy a jövőben hozzányúlhasson az aranytartalékaihoz, vagyis az eszközeinek egy jelentős részét nem adhatná majd el, akkor sem, ha szüksége volna rá.
Thomas Jordan az SNB elnöke szerint a javaslat csökkenti a jegybank képességét arra, hogy az inflációs kihívásokkal megküzdjenek. Jordan szerint „túl kevés arany a gazdasági krízis alatt nem jelentett problémát, az erős frank viszont igen. Jelentős túlértékeltségi szintjeink voltak, amely komoly problémákat jelentett.”
Következmények IGEN esetén
A népszavazás sikerére komoly esély mutatkozik a Deutsche Bank friss jelentése szerint. Ha a javaslat átmenne, akkor bizonyosra vehető, hogy azonnal nyomás alá kerülne az 1,20-as EUR/CHF árfolyamgát. A jegybank egyelőre nem bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy milyen stratégiát követne a bank, ha fel kellene adni az árfolyamkorlátot.
Az euró egyébként is gyengülő trendben van május óta, mert a befektetők a nagyon lanyha növekedést látva arra spekulálnak, hogy az EKB további monetáris stimulusokkal próbálja majd újjáéleszteni a régió gazdaságának a keresleti oldalát.
Olcsóbb lehet a gáz. 
