Privátbankár Híradó
Hirdetés
A politikai retorikában egyre gyakrabban merülnek fel a „spekuláns” és a „spekulálás” szavak, mint az országot támadó gonosz erők, nyerészkedő tőkések szinonimái. A közgazdaságtanban, a pénzpiacokon ugyanakkor ez messze nem negatív fogalom. Gyakorlatilag mindenki spekulál, aki valamilyen jövőbeni esemény bekövetkezésére fogad. Más kérdés, hogy annak bekövetkeztét gerjeszteni is lehet és az is tény, hogy a szabályozói környezet sokszor hibás és hiányos.
Hirdetés
Mottó: „És monda József a Fáraónak: …
A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.
A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.
Ez az a mit mondék a Fáraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Fáraónak.
Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Egyiptomban.
Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.”
/Mózes I. könyve 41. fejezet/
A spekuláló fáraó
A cikk mottójában olvasható történetrészlet eleje, hogy az egyiptomi fáraó többször is álmodik, először hét kövér majd hét sovány tehénről, aztán hét duzzadó búzakalászról, majd hét elsorvadt kalászról. Az álmok minden esetben ugyanúgy végződnek: a soványak, a satnyák felfalják a kövéreket, az erőtől duzzadókat. A fáraó nem érti az álmot, összehívja a bölcseket, hogy fejtsék meg azt, ők azonban tanácstalanok. Ekkor hívatják az Egyiptomban fogságban levő Józsefet, aki megfejti az álmot: hét bő évet, majd hét szűket jósol, rossz terméssel, éhínséggel, szűkölködéssel. A fáraó az okos tanácsra hatalmas gabonaraktárakat épített, a hét jó évben ötödöt szedett, adót emelt, felhalmozott, ugyanis arra „spekulált”, hogy a hatalmas készletek megmentik az országot abban a hét évben, amikor éhínség és aszály lesz.
A jóslat, azaz a spekuláció be is jött, annyira, hogy a szűk esztendőkben híre ment az egyiptomi gazdagságnak és a környező országok is oda járultak gabonáért, amit a fáraó busás haszonnal tudott eladni. Sarkadi-Szabó Kornél a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója szerint ez a bibliai történet az egyik első írásbeli emlékünk egy nagyszabású történelmi spekulációról, amiben semmi más nem történt, mint hogy valaki egy várható eseményre készülve előkészületeket tett, ha úgy tetszik pozíciókat vett fel. Ebben a spekulációban természetesen keveredik a misztikum (pl. 7-es szám) a legendavilág és a hit, ugyanakkor ékes példája és bizonyítéka annak a ma is élő gyakorlatnak, ami a raktározást, illetve a hiány időszakában a nagy haszonnal értékesítést jellemzi.
Ördög a Házban
"Ott van a kísértet a ganénál!"
- Regős Bendegúz
A következő szavakat Orbán Viktor mondta a tranzakciós adóról: „…azok a pénzügyi spekulánsok, nagyban játszó svihákok, akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. Ez a rendszer az embereknek előnyös, a spekulánsok számára hátrányos…” Ugyancsak a miniszterelnök szavai egy másik interjúban: „A pénzünk árfolyamának alakulása rövid távon azonban nem áll összefüggésben az ország valós gazdasági teljesítményével. Ez egy spekulációs szélhámosság, ami rángatja az európai valutákat, köztük Magyarországot is. Beetetnek bennünket az államcsőd veszélyével, amiről egyébként butaság beszélni is, miközben a külföldiek veszik a magyar állampapírt, mert nagyon jó üzlet...”
A fenti retorikát természetesen nem csak a kormányfő használja és természetesen nem csak Magyarországon divat. A globális politikai beszédstílus része, amikor a hatalom valamilyen külső erőt, rendszerint valamilyen megfoghatatlan ellenséget okol bizonyos események bekövetkeztéért. A bűnbakképzés a magyar gazdaság esetében ugyanakkor abból a szempontból jogos, hogy a forintot valóban érték spekulatív támadások. Mindössze egyetlen nem elhanyagolható momentum marad ki általában a „karvalytőkét” okoló politikai beszédekből, mégpedig az, hogy az elmúlt évek aktuális kormányai folyamatos ziccerhelyzeteket biztosítottak a spekulációknak. A rendszerváltás óta regnáló kormányok sorra elmulasztották kezelni a magyar gazdasági fundamentumok legnagyobb problémáit. Hosszasan lehetne sorolni a téves és hiányzó intézkedéseket, ezt nem fogjuk megtenni, de a legfontosabbakat érdemes megemlíteni.
A mai napig nem sikerült megállítani a központi költségvetés túlköltekezését, miközben nem sikerült megfelelően ösztönözni a magánszektor termelését. Nem sikerült átalakítani a vízfejű, pénznyelő, nem hatékony oktatási és egészségügyi rendszert. A hozzánk irányuló befektetésekkel többnyire nem sikerült magas hozzáadott értéket teremteni, összeszerelő üzemeket annál inkább. Ráadásul a bonyolult és több ponton igazságtalan adórendszerrel átláthatatlanná és riasztóvá tették az országot a külföld számára. A magas államadósságszint és a központi költségvetés folyamatos hiánya rendszeres hitelt igényel, amit – tekintettel az ország nem biztonságos voltára – csak magas hozammal tudunk beszerezni, ez pedig hatványozottan növeli az ország támadhatóságát. A rövid távon népszerű és látványos intézkedések pedig a legtöbbször szembemennek azzal az iránnyal, amit az országnak követnie kéne. Azonban nem csak a kormányok hibáztak. A pénzügyi rendszer egészségéért felelős szervezetek, az MNB és a PSZÁF végignézték, ahogy a lakossági és az állami devizaeladósodás állambiztonsági kockázattá burjánzik. Ráadásul eközben a sérülékeny Magyarország belesodródott a gazdasági világválságba.
Sarkadi-Szabó Kornél az egyes országok devizáit és országot ért pénzpiaci támadásokkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy az országkockázatot jelző CDS-ek (credit default swap) piaca a mai napig nincsen szabályozva, több nagybefektető, köztük Soros György is többször felhívta már a figyelmet erre a hiányosságra. Sarkadi-Szabó megjegyezte, hogy a CDS-eket a nagy piaci szereplők összejátszása egyértelműen manipulálni tudja, ezen keresztül pedig eladási hullámot tud generálni vagy kikényszeríteni egy-egy CDS forrásországához kapcsolódó állampapír vagy deviza piacán, de persze ehhez a gyenge fundamentumok is szükségesek.
Amikor a piac tényleg nekiment a forintnak
Az egyik legnagyobb, forintot ért spekulációs támadássorozat 2003 – 2005-ben volt. Röviden összefoglalva ekkor az történt, hogy a forint korábbi – 2001-ben bevezetett – árfolyamsávját 2003 nyarán felfelé tolták. Ettől kezdve a forint ugyanúgy +/- 15 százalékkal ingadozhatott az euróval szemben, csak a korábbi 276,1 forintos sávközép 282,36 forintra módosult. A védett sáv így 240,01 és 324,71 forint közé került. A jegybank szándéka annak kifejezése volt, hogy gyengébb forintárfolyamot tartana szükségesnek, hiszen az azt megelőző nagyjából hat évben az EUR/HUF szűk és erős sávban, 245 – 255 között ingadozott.
A jelenlegi helyzet ismeretében már furcsa visszaemlékezni az eseményekre, ugyanis 2003-ban, aztán 2005-ben nem a gyenge, hanem az erős sávszél ellen indult összehangolt pénzpiaci támadás. Nagy (elsősorban londoni) pénzintézetek hatalmas mértékben kezdték venni a forintot, többször is egészen a sávszélig erősítve azt az euróval szemben. Tudva, hogy az akkori kormánynak feszültségei vannak a jegybankkal a forintárfolyamról arra számítottak, hogy a kitartó próbálkozás eredményeként az MNB eltörli majd a sávszélt, amivel a forint jelentősen tovább erősödhetett volna. A spekulánsok így jó eséllyel nagy haszonra tehettek volna szert ebből a mozgásból, illetve utána az árfolyam visszagyengüléséből is. A sávszél támadásának önmagában nem lett volna értelme, ugyanis azt az MNB korlátlan mennyiségű forinteladással tudta védeni. Egyébként ha már itt tartunk, napjainkban valami hasonló kezd kirajzolódni a svájci frank piacán. Az alpesi ország jegybankja kijelölt egy ingadozási szintet az euróval szemben, amit egyre keservesebben tud tartani. A frank nagyon hosszú ideje az erős sávszélen mozog.
1992 szeptember 22: Soros György hazavágja az angol jegybankot
A modern pénzpiaci történelem egyik legismertebb és legnagyobb szabású spekulációs támadását Soros György magyar származású nagybefektető indította az angol font ellen. Olyan mértékű és olyan kockázatos akciót vezényelt le, ami már talán nem is spekuláció volt, inkább pénzpiaci hadművelet. Lássuk mi történt:
A mai napig emlegetett eset 1992-ben történt, amikor még nem volt sem eurózóna, sem euró, ugyanakkor már létrejött a közös európai árfolyammechanizmus (ERM), amibe hasonlóan szigorú feltételekkel lehetett bekerülni. Ebbe bekerült Nagy-Britannia is a fonttal, amiről nem sokkal a csatlakozása után egyre egyértelműbbé vált, hogy túlértékelték, a brit gazdaság teljesítménye nem tükrözi az angol font hivatalosan megállapított erejét. Soros György befektetési alapjainak vezetői kiszúrták, hogy több európai vezető is feltűnő vehemenciával igyekszik védeni a rendszert. Abban az időben zajlott a német újraegyesítés, ami feltételezte, hogy a németek nem fognak kockáztatni, viszont éppen német részről hangzott el a legtöbb védőnyilatkozat. Nemcsak Soroséknak tűnt fel a helyzet, feltevésüket alátámasztotta az is, hogy a nagy jegybankok elkezdték feltűnően kerülni a fontot, inkább márkával töltötték fel a tartalékokat.
Soros alapjai abból indultak ki, hogy ha kellően nagymértékben támadják a fontot (a deviza tömeges piacra öntésével), akkor a Bank of Englandnek le kell értékelnie a devizát az azt megillető helyre. Nem tévedtek. Az alapok több hullámban hatalmas mennyiségű font-hitelt váltottak német márkára, miközben a devizapiacon a gyengülésre játszó, short-pozíciót vettek fel a brit és erősödésre játszót (long) a német devizára. Az angol font hamar esésnek indult. Soros György ráadásul a tranzakció nagy részét komoly fonthitelből finanszírozta, így a gyengülő árfolyam miatt annak a visszafizetésekor már busás hasznot tudott realizálni. Az angol jegybankra akkor szakadt rá a tető, amikor a német Bundesbank akkori elnöke azt mondta: az árfolyamrendszert valószínűleg ki kell igazítani. A kijelentés tornádóvá fokozta az orkánt a font piacán. Egy nappal a német nyilatkozat után – 1992 szeptember 16.-án - a Bank of England kétszer 200 bázispontos kamatemelésre kényszerült, majd néhány nap múlva, szeptember 22.-én kapitulált, leértékelte a fontot. Az angol pénzügyminiszter megbukott, a jegybank tartalékai vészesen megcsappantak, Soros egymilliárd dollárt tehetett zsebre.
De akkor most a spekuláció jó, vagy rossz?
Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója szerint a spekuláció negatív értelmű emlegetése helytelen és elsősorban a politikai retorikát jellemzi. A szakértő szerint mindenki spekulál aki a pénzéről dönt, aki azt számolja, hogy milyen befektetési formát válasszon a vagyonának. Ekkor az ember eldönti, felméri, elemzi, hogy milyen eséllyel tudhatja biztonságban a pénzét, illetve milyen feltételek mellett tud hasznot elérni vele. A spekuláció tehát motiváció a nyereség elérésére. Ezt az attitűdöt pedig nehéz lenne negatív színben feltüntetni. Az elemző szerint a spekulációnak egy bizonyos mérték feletti szintje lehet káros. Sarkadi-Szabó úgy véli, hogy a spekulációknak nagyon nagy teret biztosít az egyre terjedő derivatív, nagy tőkeáttételes kereskedés, aminek korlátozására ugyan rendszeresen vannak próbálkozások, de egyelőre sikertelenül. Az amerikai nem elsőrendű jelzálogpiacon kirobbant krízis a Lehman-csőd 2008-as robbanása után nem csak a piacokat, hanem a szabályozókat is arcul csapta. Az azóta tett kísérletek egy része még nincsen hatályban, a legtöbb javaslat azt sem éri meg, hogy az amerikai kongresszus elé kerüljön. A két legfontosabb szabályozási kísérlet a Dood-Frank törvény és a Volcker-szabály.
|
Barack Obama, elnökké választása után azonnal ígéretet tett a pénzpiaci szabályok szigorítására. Ennek első látványos eredménye volt a Dodd-Frank törvény2010-es elfogadása, ami a származékos piacokon folyó kereskedés szigorítását célozta meg. A törvény szigorította az elszámoló-, és kereskedőházak beszámolási kötelezettségét, egységes sztenderdeket vezetett be, és egyebek között szigorúan előírta, hogy a származtatott ügyletek szereplőinek bizonyíthatóan rendelkezniük kell a szükséges fedezettel. A Volcker-szabály azon pénzintézetek működését szabályozná, amelyek kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytatnak. Volcker javaslata szerint ezeket szét kéne választani, hogy a kockázatos befektetések ne veszélyeztessék az ügyfelek pénztartalékait, ahogy az a J.P. Morgan esetében történt. A Volcker-szabályt a mai napig nem sikerült hatékonyan bevezetni, köszönhetően a kiterjedt ellenlobbinak, amiből egyébként a Dodd-Frank törvény esetében sem volt hiány. |
Sarkadi-Szabó Kornél szerint amíg az emberi gondolatot nem lehet felügyelni, addig a spekulációt sem lehet, mert ugyan ki dönt el, hogy egy-egy nagy szereplő célja csak nyereségszerzés volt vagy esetleg politikai, stratégiai céllal „támadta be” egy-egy ország fizetőeszközét. Az elemző szerint a szabályozói környezet szigorítása az egyetlen módszer arra, hogy a nagyobb károkat meg lehessen előzni, ehhez viszont globális megoldásra volna szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyrészt az erre irányuló törekvések rendre megbuknak, másrészt, hogy a derivatív kereskedés, amivel hatalmas tőkeáttételekkel mozdulnak meg pénzek, eleve gerjesztik a spekuláció egészségtelen mértékét. Sarkadi-Szabó emlékeztetett arra, hogy a Lehman-csőd idején már régóta hatalmas derivatív pozíciók uralták a parketteket, így a globális piaci zuhanás is hatványozottan hatott, és ez gerjesztette a példátlan piaci turbulenciát. Sarkadi-Szabó Kornél megjegyezte, hogy az elmúlt években főleg az árupiacokon és az agrártermékek piacán söpört végig a spekulációs hullám. 2007-ben a búza, 2008-ban a kukorica és az olaj piacán fújódott 5-6-szoros buborék, de nem maradt ki a szója, a rizs, a gyapot és a cukor sem. A derivatív kereskedésnek köszönhetően szinte korlátlanul lehetett fújni a lufit, mindamellett, hogy egy idő után egyértelmű volt, hogy az árfolyamokat csak a spekuláció és a mohóság és nem a reális kereslet-kínálati viszonyok emelik. Az agrár-, és nyersanyaglufi azóta kidurrant, viszont többször is újrafújták azokat. Sarkadi-Szabó Kornél szerint amíg a piacra „mindenkit beengednek, addig nem is lehet megállítani a spekulatív kereskedés egészségtelen volumenének növekedését." Az új szereplők – akár intézményi, akár magánbefektetők – mindig újra gerjesztik a buborékok fújását, hiszen mindegyiküknek ugyanaz a motivációja: a minél nagyobb haszon elérése minél rövidebb idő alatt minél nagyobb tőkeáttéttel.
Privatbankar Friss Hirado
Kapcsolódó cikkek
-
Makro
Még idén látunk kamatemelést?
2013. június 14., 14:35
Az MNB egyelőre tovább csökkentheti az alapkamatot, hiszen az infláció alacsony, ha azonban a közelmúltban a világban lezajlott hozamemelkedés tartós lesz, az a hazai kamatcsökkentési ciklus végét hozhatja a Quaestor Zrt. vezető elemzője szerint.
-
Bank
A jegybank is besegít: könnyebb lesz a vizes bankók cseréje
2013. június 06., 14:50
A zökkenőmentes készpénzellátás biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank az árvíz miatt kialakult helyzetben szükség esetén meghosszabbított nyitva tartással, illetve az elázott forint bankjegyek cseréjével segít.
-
KKV
Holnap a sajtó elé áll Orbán és a Hankook - mire készülnek?
2013. május 28., 15:10
Holnap megbeszélést tart Orbán Viktor a Hankook vezetőivel, majd sajtónyilatkozatot is tesznek.
Hirdetés
Legfrissebb bejegyzés
Címlapon
Szász Károly: államcsőd is lehet a devizahitelek forintosításából
2013. június 18., 07:28
A devizahitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Kúria tanácselnökének írt levelében, azt közölve, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása sok veszélyt rejt.
Utánajártunk
-
Nemcsak stadionokra futja majd a megszorításokból
3116 megtekintés 2013-06-17 14:56:00
Kultúrára, vízre és sztrádaépítésre is mehet pénz, hiába a költségvetési szigor. A kormány most bejelentett megszorítása mellett sem feledkezik meg a fociról és a presztízsberuházásokról. Így rejtik el, hogy választási költségvetés készül a háttérben?
Legfrissebb
- Tovább nőttek a reálbérek: mutatjuk, kik viszik haza a legtöbbet
- Van egy jó vállalkozásod? Van 6 milliárdunk - itt a Jeremie IV
- Varga: akár 120 milliárdot is hozhat az újabb csomag
- A bankok nem bólintottak rá az adóemelésre
- Még mindig van a német szemétből
- Ma kiderül mennyit kerestünk az év első hónapjaiban
- A rendőrség is kapott kétmilliárdot az e-útdíj indulásához
- Szász Károly: államcsőd is lehet a devizahitelek forintosításából
- Kandallógyár és tehenészet: mi lesz most a Phylaxiából? Interjú
- Az ár nem számít, így vesznek lakást a gazdagok - képek
Hirdetés
Szavazás
Edward Snowden talán minden idők legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki. Önt zavarná, ha nemzetbiztonsági okból lehallgatnák telefonját, olvasnák levelezését?
- Szász Károly: államcsőd is lehet a devizahitelek forintosításából
- Az ár nem számít, így vesznek lakást a gazdagok - képek
- Kandallógyár és tehenészet: mi lesz most a Phylaxiából? Interjú
- Milliárdos üzlet lett a görög joghurt - íme, az év üzletembere
- Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
- Vihart kavart Varga Mihály a szélcsendben
- Nemcsak stadionokra futja majd a megszorításokból
- Orbán: ebben a formájában vége van a fejlesztési ügynökségnek
- A bankok nem bólintottak rá az adóemelésre
Hirdetés
Még több Deviza / Áru
- Titokban megint megadóztatják a bankokat
- Nemcsak stadionokra futja majd a megszorításokból
- Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
- Meghökkentő számok: százból 98 embernek vannak anyagi problémái
- Így védik a tőkédet a befektetési alapokban
- Adóamnesztia? Ötmilliót már tisztára lehetne mosni az új állami számlán
- Egyéni nyugdíjszámlák: beletörik a kétharmad bicskája
- Most a gazdag gyermektelenek nyernének az új szja-val
- Így próbálnak a betétesek védekezni az alacsony kamatok ellen
- Pénzért új hazát: nem csak Magyarország várja a gazdagokat
- Gyorsan újrapályáztatott az állam, trafikügytől tartanak a felszámolók
- Imádták Matolcsy programját a bankok, meg kellett emelni a keretet
- Az OTP cáfolja a kazah felvásárlást
- Mi történik, ha az OTP megveszi a bankomat?
- Reklámzabáló: brutálisan megadóztatnák a hirdetéseket
- Rengeteg pénzt kapnak a tanárok, végre utal az állam
- Jutalék helyett bukta: az egyszerződéses ügynökök vesszőfutása
- Négy hónap alatt a tranzakciós illeték 12 százaléka jött össze
- Így osztja el Matolcsy a jegybank ingyen milliárdjait
- Kérdéses nyugdíjforintok: ezért veszi el az állam, ami visszajárna az alkotmány szerint
- Matolcsy már haknizik, de a hitelprogram még nincs kész
- Elvonhatja az állam a nyugdíjunkat, de nem így
- Filléres vita és homályos jövő: mit akar igazából tőlünk Brüsszel?
- Mindenki perelheti majd az államot a különadó miatt?
- Varga-csomag: bukhat a tanári fizetésemelés, veszélyben a stadionok
- Külföldön bezzeg fizet osztalékot a Fotex
- Miért nőtt meg a magyar államadósság? És most miért nem csökken?
- Így ment össze a magyar állam: 3 ezer milliárdot vittek el a megszorítások
- Sokba kerül a bankolás? 8+1 remek módszer a spórolásra
- Az EU felesleges szigora és az alacsony infláció hozhat minket nehéz helyzetbe
- Maradunk egyelőre a szégyenpadon (frissített)
- Ilyen, amikor Matolcsy hallgat a nagybankokra
- Közbeszerzések: pontosítani kellene, mi számít üzleti titoknak
- Bejön-e Matolcsy programja vagy csak hitelkiváltásra lesz jó?
- Legyen bátorságod a leggyengébbnek lenni
- Volt-e értelme a Matolcsy-csomagoknak: lesz-e több pénzünk idén?
- Magyarország akár 100 évre is lecsúszhat - interjú Bokros Lajossal
- Akiben nincs félelem, az hülye vagy hazudik
- Nemcsak a rezsicsökkentésnek köszönhetjük a hét meglepetését
- Fanatizmus és akarat, hogy megváltoztassuk ezt az országot - interjú
- Új világ jön: mi lesz a mobilszolgáltatók frekvenciájával?
- Újabb uniós milliárdok érkezhetnek: kiírták a Jeremie III-at!
- Drágán bankolnak az idősek, mert félnek: így segíthetnek a bankok
- Patthelyzet: mindenképpen ráfizetnek a banki ügyfelek?
- Kevesebb bevétel mellett is rekord alacsony a hiány
- Egyre nagyobb súllyal nehezedik ránk a Ratkó-korszak
- Közel 9 havi magyar GDP-t rejtegettek eddig a ciprusi bankok
- Apu, mi az az államadósság? Két hetes államkötvényt azért nem kéne
- A világ leggyorsabban dráguló devizája: nem játékpénz
- Tankot vezetnek, zumbáznak és libát vesznek - szereti valaki az adóellenőröket?
- Másodosztályba szorult nagyhatalom: őszig már nem lesznek nagy csodák
- Össztűz Magyarországra: menekülhet innen a működőtőke is
- Volt már ön hamis tanú? Mindig tudja, mit ír alá?
- Vizsgálódik Brüsszel: focira bezzeg van pénz?
- Özönlik a pénz a befektetési alapokba
- A férfiak keresik, a nők kezelik a pénzt
- Új üzletágat épít a Biggeorge's: nemcsak a startupoké a világ
- Az MNB új igazgatóinak alig van banki tapasztalata
- Az MNB egyszer már besegített az adósmentésbe - most miért lenne baj?
- Magyar, román, bolgár hajléktalanok lepik el Németországot?
- Közoktatás államosítás után: ráfizethetnek a szülők?
- Fizetünk vagy ráfizetünk: mennyi az IMF-hitel kamata valójában?
- Hétfőn működésképtelen lehet a Monetáris Tanács?
- Az igazi tündérmese: Matolcsy útja a jegybankig
- Itt a bejelentés: Kozármisleny díszpolgára lesz az MNB új elnöke
- Ráijeszt-e Matolcsy megint a forintra? Ma minden kiderül
- Egy korszak véget ért: készülnek a brit vészforgatókönyvek
- Pénteken jelenthetik be Matolcsy Györgyöt
- Kiszámolták: Nem is lett volna olyan olcsó az IMF-hitel?
- Allah áldásával: így kerülik meg a hagyományos bankokat a muszlimok
- Mítoszirtás: Ez a Wall Street öt legnagyobb hazugsága
- Nem jó ma Magyarországon gyereknek lenni
- Hatról az ötre jutnak a banki kamatajánlatok, vezet az állampapír
- Még nem is durrantak az új adók, a hiány alig látható
- Jöhet az Apple okosórája, az iWatch
- Elmű: olcsó nálunk az áram, a díj nagy része nem is a szolgáltatóké
- Mennyibe kerül a farsangi fánk? Itt a februári nagybevásárlás ára
- Óriási hiba, hogy alulértékeljük magunkat - Úton a sikerhez V.
- Simor: bújtatott lazításra és bankadóra nincs szükség
- Mára kevésbé kiszolgáltatott az eladósodott Magyarország
- Akik szerint a bankom nem ellenségem, hanem a partnerem
- Meghökkentő listán Magyarország: Zambia mögött, de legalább rajta vagyunk
- Az ingyenesség ára: ezt kérik a bankok az ingyenes számlákért
- A kormány tudomást sem vesz a közelgő nyugdíj-katasztrófáról
- Nem akartam hazatérni, de örülök, hogy visszajöttem - Úton a sikerhez IV.
- Barátkozott egy nagyot Orbán Brüsszelben, Barroso is szereti a focit
- Nem fog elszállni a ló az MNB-vel, 282 forint lehet az euró
- Most meg havi 10-20 százalék hozamot ígérnek – Szörnyű rossz befektetések 8.
- Kilövési engedélyt kaphat ma a forint
- Az irdatlan munkanélküliség ellenére a spanyol napfényre húznak a magyarok
- Hiába tiszta a víz, ha bokáig ér: ki menti meg a Balatont?
- A lovakat levágják, ugye?
- Ön mennyit tett hozzá, hogy lekerüljünk az EU szégyenpadjáról?
- Eltitkolt milliárdok: hiába rohanjuk le Svájcot?
- Orbánra január végén döntő ütközet vár Brüsszelben
- Sokat akar keresni? Fektessen marihuána-részvényekbe! (Videó)
- Ez az a 11 százalék, amely 0 és 7,2 között bárhol lehet
- Hogyan válasszunk könyvelőt?
- Drágák a bankok? Így lehet megszabadulni tőlük
- Kibelezett nyugdíjszámlák: nem ezt ígérték
- A birkák éve után a farkasoké lehet az idei
- Frissen végzettek, figyelem! Fontos határidő közeleg
- Van bank, ahol a vásárlásért is fizetni kell - mutatjuk a listát
- Édes cukorka vagy hatalmas öngól? 13. havi nyugdíjat tervezget a kormány
- Így nyertek 33 milliárd forintot a kisbefektetők decemberben
- Együnk füvet sütiben – befüvezett brókerek kapkodnak a marihuána-részvényekért?
- Tipptaksaméter 2.: Ez volt a 9+3 legrosszabb jóslat 2012-re
- 15 trükk, amivel a szupermarketben kicsalják a pénzedet
- Tipptaksaméter 1.: Amikor tíz meghökkentő előrejelzésből egy sem következett be
- Hogy a csodába lett Brazília a világ 6. legerősebb gazdasága?
- 8+3 tipp a fenyegető e-mail-áradat megfékezésére – Gépezd magad 4.
- Nőtt a menedékkérők száma, de szó sincs menekültáradatról
- Devizakötvény: beelőzzük-e az IMF-et?
- Ha jövőre eltűnik a készpénz, akkor elővesszük a mobiltárcánkat - interjú
- Teljes hátraarc: 10 500 helyett 55 ezer állami hely a felsőoktatásban
- Balog Zoltán: a diákok csak balhézni akartak
- Orbán Viktor: a magyar gazdaság egy darázs
- Simor: ha Mikes Kelemennek néznek, nehéz együttműködni
- Szakadni kezdett a forint, a háttérben Matolcsy György
- Belerokkanunk-e a Diákhitelbe?
- Apokalipszis, most? Így lehet és így nem lehet felkészülni a világvégére
- A szorongás mindig ott van, de engem ez motivál - Úton a sikerhez III.
- Munkanélkülieket képeztünk, ez tarthatatlan
- Euróban is, forintban is nyomultak a kisbefektetők novemberben
- Árkosár: már száguld a krumpli ára - vigyen nagyítót a bevásárláshoz
- Kárpótlásból indítanák el gyorsan a Jeremie III-at?
- Még kapnak 3 hónapot a bajban lévő devizahitelesek
- Az utolsó előtti hónapban szépen elszállt a hiány
- Összejöhet a hiánycél: pirruszi győzelem lesz csupán?
- A játékszabályok kijelölésére várnak a láthatatlan milliárdok - interjú
- Mennyit bukik az ország azon, hogy nem hiteleznek a bankok?
- A gyanú árnyékában: így működik az óvadék
- Ma megmentik a spanyol bankokat is - de miből?
- Mitől csoki a csokimikulás? Nem olcsó telepakolni a csizmát - körkép
- Gépezd magad 3.: Ne szúrj ki magaddal, tanulj angolul!
- Így lesznek "adatokból dolgok" - miről olvasott Matolcsy?
- Kezdősarok: Így érdemes nyugdíjra, lakásra hosszú távon félretenni
- Nagy lehet a megspórolt eurómilliárdok ára Spanyolországban
- Vékony jégen a benzinár - ez van a háttérben
- Szörnyű rossz befektetések 6.: keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések
- A Mikulás esete a fiskális szakadékkal – rali vagy nem rali, ez itt a kérdés
- Munkahelyet szeretnél magas törlesztőrészlettel, vagy alacsony részletet munkanélküliként?
- Ha nem otthon tölti az ünnepeket: ajánlatok belföldön és külföldön
- Spórol és a télre készül a kormány - Giró-Szász András felelt
- Megszüntetett különadókról beszél az NGM
- Apu, kik azok a londoni elemzők?
- Egy jó szót nem kaptunk, mégis kéthetes csúcson a forint - miért?
- Újabb felszólításokat kaptunk az Európai Bizottságtól
- A tanácsadás nem luxus, a pályázatkezelés olyan, mint a foci
- Nyoma sincs az állami hátszélnek? Ez a különbség bank és takarékszövetkezet között - interjú
- Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc
- Hogy lesz nekem első állásom? Munkakeresési tippek válság idejére
- Ezért nem szeretünk interjút adni - interjú Vakmajommal és Veermedvével
- Adatvédelmi szempontból a felhő nagyon gázos! Interjú
- Megtudtuk, mi áll a harmadik Matolcsy-csomagban: újabb adóemelések jönnek
- Hogy lesz nekem lakásom? Tippek az első ingatlan vásárlásához
- Közzétették: Soros megtriplázta aranykészletét, Buffett offenzívába megy át
- Közzétették: Ennyien játszanak az OTP és a Mol árfolyamesésére
- Lantos Csaba cége a Signallal együtt lép a magánegészségügyi piacra
- Egészségbiztosítások: ingoványos talaj vagy bomba üzlet?
- Apu, mi az a fiscal cliff?
- Az eleje vicces volt: kinyitottunk és nem jött senki - Úton a sikerhez II.
- „A magyar eszközökkel kapcsolatban van egy nagyon komoly utálat” – interjú a Concorde Columbus kezelőivel
- A cégek érdeke és nem az állam feladata az innováció finanszírozása - interjú az MTA elnökével
- Megint előkerült velünk kapcsolatban az államcsőd
- Olcsó volt, hát felfedezte az amerikai dollárt a magyar lakosság
- Van biztosításom, a biztosító mégsem fizet - erre kell figyelni!
- Hangosan dübörög a Nemzeti Együttműködés Rendszere?
- Lakást vásárolnál hitelből? Adunk 9+1 tippet!
- A hosszú hétvége miatt ijesztő az októberi hiányadat
- Matolcsy boldog, de nem tudja, ír-e újabb kiigazítócsomagot
- Egy kelet-európai Crocodile Dundee voltam az ausztrál szállodaiparban - interjú
- Segít az állam az otthonteremtésben - mit válasszak?
- Postán jön a karácsonyi ajándék? Így kell utána fizetni!
- Nem nagyon marad más, mint a forint gyengítése - interjú
- Oszkó: sokkal kevesebbet tudunk kihozni magunkból, mint amit lehetne
- Varga elárulta, mit akar az IMF - semmi értelme a 200 milliós kampánynak
- Különleges extrákkal, de póker nélkül indul a kgfb-kampány - interjú
- Apu, mi az az alapkamat?
- Így kell milliárdokat csinálni a levegőből - interjú
- Nem a Valutaalap pénzére van szükségünk
- Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet
- Fregattfoglalás: Argentína sem úszta meg teljesen a fizetést az államcsőddel
- Ki fizeti a járulékot? Így mehet ingyen orvoshoz
- Kevés a zsebpénz? Irány az iskolaszövetkezet!
- Részegen fogsz fogadni a meccsre? Sokan várnak már a pénzedre!
- Kevés a nyugdíja? Kiegészítené lakásáért cserébe? Jól fontolja meg!
- "Nem kell attól félni, hogy lenyúlják a nagy ötletet" - Úton a sikerhez I.
- Két hét alatt nagyot változott a világ: még szűkösebb évekre számít a kormány
- Mi az a közműadó, és ki fogja kifizetni?
- Lakás állami segítséggel: hogy működik a szocpol?
- Budai Gyula a Tescóba ment, estek az árak
- A nőt "férfi számba venni" nemcsak etikai kérdés: jó üzlet!
- Mi lesz most az ingyenes bankszámlacsomagokkal?
- Mi a jó az önkormányzati szégyenlistában? Lájkolhatod mások adósságát
- Kizártam magam a médiapiacról - interjú Csermely Ákossal
- Pénzügyek a halál után: hogyan és mennyiért lehet sírhelyünk?
- Kétszámjegyű nyereség: mivel lehetett a legtöbbet kaszálni a nyáron?
- A fák az égig nőnek? Mindjárt 5000 milliárd forintnál a külföldiek állampapír-állománya
- Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után
- Így válasszon e-könyv olvasót!
- Gépezd magad! 1.: Így pakoljuk fel az agyunkat az internetre
- Unatkozó nyugdíjasok vagy dolgozó fiatalok? Egyre több magyar lakik Spanyolországban
- Egy időre leállhat az MNB a lazítással
- Az életben nincs főpróba - interjú a Videoton vezérigazgatójával
- Leugrasz egy cigiért a Nemzetibe?
- Darabra drága a magyar tojás - de kilóra is?
- Nem a növekedési álmokról szólnak ezek az évek - interjú
- Kellemeset a haszonnal: mennyit lehet keresni a szexszel?
- Csúszhat a Jeremie II. alapjainak startja
- Wáberer György TOP 10-es biztosítót faragna az egykori Wabardból
- Lázár János kiürítené a Nyugdíjreform Alapot
- Jó üzlet-e a közmunka az államnak?
- Domokos: a Számvevőszék nem az állam vasökle, sokkal inkább terelő juhászkutyája
- Apu, mi az a QE?
- Nem indul roham a magyar nőkért
- Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?
- Nem lesz luxus a külföldi kórházi ellátás
- 15 év alatt 5,5-szörös tőke - ezért nem érdemes ki-be ugrálni az alapokból
- Plusz adóbevételeket, 266 forintos eurót, őszi IMF-paktumot vár Matolcsy
- Hogyan vesztették el a nők az egyenlőségért vívott harcot?
- Szörnyű befektetések 3.: Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig
- Rég nem látott tempóban drágult az élelmiszer - szervusz, Interspar!
- Euróőrület: a lakosság nem igazán bízott a forintban augusztusban
- Csak a magyarok körében nem csitult a britanniai kivándorlás vágya
- Jobb, ha sietnek a kkv-k: perceken múlhat az állami támogatás!
- Stock picking, avagy egy jó módszer a hozamvadászatra (interjú)
- Szörnyű rossz befektetések 2.: Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad
- Itt a hurrikánszezon - ezt kell tudni a viharokról
- Gerendai: nem értem, miért engem cseszegetnek (interjú)
- Ha végrendeletet ír, mindenképpen mondja el valakinek!
- 11 hónapig nem adtak ki adókártyát - mutatjuk, milyen az új
- Merre tovább, forint? Erősödésre vagy gyengülésre vagy ítélve?
- Foghatják a fejüket a biztosítási adó miatt a devizahitelesek is?
- Segély kell a tartományoknak: elapadhatnak Madrid forrásai
- Kezdősarok: Miért pont akkora állampapír-hozamot kapok, amekkorát?
- Szörnyű rossz befektetések 1.: A pilótajáték ezer formában éled újjá
- De mikor kerülünk ki a bóvliból?
- Kinél van OTP?
- Kezdősarok: Aki BUX-ot mond, mondjon MAX-ot is? - egy kis indexológia
- Hivatalosan is recesszióban van Magyarország (frissítve: elemző)
- Nagyot estek az élelmiszerárak - búcsúzik a Cora
- Néma feszültség az európai kötvénypiacon
- Kötvények és részvények - pánik és eufória együtt?
- Óriási tőzsdei ralit jósol a Fuggerek tanácsadója - 5 érve is van
- Az infláció és a kamatadó felzabálta a megtakarításaink egy részét
- Ez történik, ha mégis jön a vagyonadó – másfél millióért elképesztő dolgokat adnak
- Olimpiák 120 éve: vagy belebuktak, vagy nagyot szakítottak
- Dobogós helyen Magyarország az egy főre jutó offshore pénzek listáján
- Lesújt ez a válság? 10+1 egyszerű tippet adunk spóroláshoz!
- Negatív hozamok mindenütt - az európai állampapírpiacok a fejükre estek?
- Magyar garázscég ment mennybe az amerikai ingatlanpiacon
- Tovább erősödik a kivándorlás: 200 ezer magyar lakik külföldön - legalább
- Kiszálljak? Ne szálljak? Kaszáljak? Kisbefektetői dilemmák nyaralás előtt
- "Közel 100 ezer forint a minimálbér": 8 éve létminimum alatt a legkisebb keresetűek
- Tibor vagyok, de tőzsdézni akarok!
- A sárga csekkeket is megadóztatják - így már tényleg mindenki fizet
- Van visszaút a csőd széléről: Ireland is back
- Négy (tév)hit a forintárfolyamról: vajon mely fortélyos erők mozgatják?
- Hogy áll most a kormány államadósság-mérője?
- Elképesztő államadósság: ketyeg-e a japán bomba?
- Ünnepeljenek az adófizetők: mától magunknak keressük a pénzt (majdnem)
- Hétfőn egy jobb világra ébredünk: felpörögnek az átutalások
- EU-csúcs: 10 kérdés, ami alapján eldől, életben marad-e az euró
- A végső szót nem a közgazdászok mondják ki, hanem a politikusok (interjú)
- De most akkor kik azok a spekulánsok és kell-e félni tőlük?
- Luxushajók a Dunán: hogyan kerülhetünk a fedélzetre?
- Az adófizetők állhatják a Neo FM csődjét?
- Súlyos betegségeket okozhat a mértéktelen tőzsdézés (videó)
- Ne várjunk csodát az IMF-tárgyalások megindulásától
- Itt a várt módosító: Matolcsy eltitkolja az MNB devizatartalékát
- Így kapják meg a magukét a bedőlt takarékszövetkezet ügyfelei
- Így kell kétezerről harminchat forintra lökni egy részvényt öt hónap alatt
- Csúcsok és gödrök - 22 éve alapították meg a Budapesti Értéktőzsdét (képekkel)
- Kezdősarok: Ezért jobb az állampapír, mint az akciós betét
- Don’t like: egy hónapos a Facebook-részvény
- MNB-ügy: ellentmondásos nyilatkozatok, miközben mindenki egyetért
- Büdzsé: marad a bankadó, nem lesz könnyű évünk 2013-ban - részletes elemzés
- Kezdősarok: van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem
- Így szab ki idén bírságokat az adóhatóság
- Otthonteremtési program: lássuk be, az első nem működött
- Újabb forintgyengülés jöhet: őszre valamit le kell tennünk az asztalra
- Kihez forduljunk, ha külföldön robbanunk le autónkkal?
- Mire jó a kétharmad? Nem sok követője van az unortodox adóinknak
- Meg sem érzi a spanyol válságot a Zara és a Bershka anyacége
- Ősszel a tőzsdére menne az új vagyonkezelő társaság
- Zuhan az OTP? – Forduljon orvoshoz!
- Ezért nem nyugdíjtőzsdézik többet az állam
- Újabb 5190 magyar kért tb-számot Nagy-Britanniában
- Simor: az IMF-megállapodás csúszása negyedévente 100 milliárdot vihet el
- Rejtegetik a bankválságot, botrány és egyre mélyebb recesszió
- Válság 2.0: Egyre több ingatlanalapunk táncol a fizetésképtelenség szélén
- A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Így kell megsérteni 2,5 millió embert egy mondattal
- Előre kérték az állami támogatási milliókat a trafiknyertesek
- Orbán Viktor: hamarosan utolérjük Németországot
- Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
- Több bank ellen folyik vizsgálat, jöhetnek az újabb bírságok?
- Adóamnesztia? Ötmilliót már tisztára lehetne mosni az új állami számlán
- Nemcsak stadionokra futja majd a megszorításokból
- Melyik az igaz: hogy változott valójában a rezsi?
- Tényleg bedöglik a mosógép, ha letelik a garancia? Felkészülhet rá
- Perre mennének a devizahitelesek
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Orbán: ebben a formájában vége van a fejlesztési ügynökségnek
- Kandallógyár és tehenészet: mi lesz most a Phylaxiából? Interjú
- Üdv a klubban, szomszéd - mit kaphatnak a horvátok az EU-tól?
- A bankokat mentették a görögök a nemzetközi hitelekből?
- A tökéletes kémprogramok: mintha a postás elolvasná a leveleinket
- Minden magyarra három jutna ebből a Volkswagenből
- Vihart kavart Varga Mihály a szélcsendben
- Reneszánszát élheti az aranycsempészet
- Öt hónap múlva bezárhat a józsefvárosi piac
- Nemcsak stadionokra futja majd a megszorításokból
Igen, soros géniuszunk egymilliót vett ki a brit adófizetők zsebéből. Nagyon örülhettek neki. És Neki. Siralmas, hogy még mindig megteheti.
Soros géniuszunk egymilliót vett ki - az angol adófizetők zsebéből. Nagyon örülhettek neki. És Neki. Elkeserítő, hogy továbbra is megtörténhet ilyesmi!
El-tolcsy odament tavalyösszel az esphez és jól lefejelte, Qhr-Bán A modisnak levágatta a fejét, gyermekeit közmunka táborba hajtotta, asszonyikat a narancsnyiokonak dobta oda prédának....különben a megfagyott volna a magyarság télvíz idelyen hatátainkon kívül és belül. azóta nem mernek támadni az angolszász spekák..most legalább megtudták milyen az, ha a rettenetes Q-bán lecsap.
Ha majd a rengeteg bank csak annyit hitelezhet amennyi pénze van ,ha majd a spekuláns is azzal a pénzzel spekulál amilye fizikailag is van, ha majd legalább annyit adózik minden bank és spekuláns amennyit most egy gyári munkás,ha bevezetik a kamatplafont a hitelezésnél és a bank csak "bankként" müködik csak hitelt ad annyit amennyi betétet gyüjtött és nem lesz joga utólag kamatot emelni,ha egy broker nem kereshet 5 perc alatt a számitógép előtt annyi pénzt mint egy valóban dolgozó gyári munkás száz év alatt akkor beszélhet a cikkiró "TISZTESSÉGES" SPEKULÁNSOKRÓL.!!!!!!!!!!