Kína növekvő kétségbeeséssel figyeli, hogy kiemelt kereskedelmi partnerei - mint Japán, Oroszország, Indonézia és Malajzia – valutái a mélységbe zuhannak. Ezért verbális intervencióba kezdett, hogy elkerülje a deflációs csapdát.
A kormányzat részéről először hangzott el a napokban nyílt figyelmeztetés a jüan túlértékeltségével kapcsolatban. A kínai jegybank helyettes kormányzója, Ji Gang nyilatkozata világos jelzés arra vonatkozóan, hogy az ázsiai birodalom komolyan fontolóra vette valutapolitikájának revízióját annak fényében, hogy erősödik a deflációs nyomás az országban, az ázsiai versenytársak valutái pedig szánkóznak a mélybe.
|
| A dollár/jüan árfolyamának változása 2014-ben |
Gang kiemelte, hogy a jüan „túl gyorsan” erősödött az elmúlt évben. Valóban, a Kína valutájának reálárfolyama már hatodik hónapja folyamatosan erősödik és ez még nehezebb helyzetbe hozza a hazai exportőröket. Kereskedelmileg súlyozva a jüan csak novemberben 2,3 százalékkal erősödött, amint ázsiai partnerei sorra hagyják leértékelődni valutáikat. Ez pedig egy amúgy is lassuló kínai gazdaság számára szigorodó monetáris környezetet jelent.
Egyedül az ázsiai leértékelődések közepette
A jüan ár nincsen fixen rögzítve az amerikai dollárhoz, de egy sávon belül mégiscsak kapcsolódik hozzá (’soft peg’). Éppen ezért idén a dollárral együtt erősödött a fejlett világ valutáival szemben is, holott a kínai gazdaság érezhetően lassul, globális versenyképessége pedig romlik. A fejlődő piacokon tapasztalható elbizonytalanodás miatt már így is további – több esetben meredek - valuta leértékelődés történt Oroszországban, Indonéziában, Indiában, Thaiföldön és Malajziában.
Pedig az ország már így is veszélyesen közel került a deflációhoz. A termelői árak a legutóbbi adatok szerint 2,7 százalékkal csökkentek, ahogy az acél, cement, vegyi termékek, sőt a napelemek túlzott kapacitásoktól nyögő piacán gyilkos árverseny alakult ki.
Ha a kínai hatóságok a jüan leértékelése mellett döntenek, az különösen Európában okozhat igazán fejfájást, ahol az EKB már így is kétségbeesetten küzd, hogy elkerülje a deflációt.
De valójában Kína és Európa is a japán valuta-sokk ellen küzd. Az ’Abenomics’ keretében a tokiói kormányzat likviditási cunamit idézett elő, amelynek eredményeképpen a jen 2012 eleje óta értékének 40 százalékát veszítette el főbb versenytársainak valutáihoz képest. A jen értékvesztése pedig az elmúlt hónapokban vált igazán veszélyessé Kínának, amikor a japán exportőrök elkezdték radikálisan csökkenteni áraikat.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
