Csupa győzelmi jelentés ma a kormány tulajdonában levő MTI a hétvégi menekültügyi megegyezéssel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap este azt mondta, „a magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni”, valamint „a nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia”.
Majd elővettek egy kutatót is, aki szerint „tulajdonképpen a magyarok által elkezdett álláspont európai szinten is győzedelmeskedett”. Magyarország egyébként a bejelentések szerint 18 millió eurót, mintegy 5,6 milliárd forintot fizetne a menekültkasszába.
Honnét vegyenek hárommilliárdot?
A valóság azonban még ennél kellemetlenebb is lehet. Több német és osztrák lap utal arra, hogy a menekültügy költségeit részben azokból az alapokból finanszíroznák, amelyek haszonélvezői főleg a kelet-európai országok. Azok, amelyek eddig kivonták magukat a menekültprobléma megoldásában való részvételből. (Hacsak a menekültek szomszédaikra és Németországra lőcsölését nem tekintjük európai megoldásnak.)
Az osztrák Kurier.at jelentése szerint az EU 28 tagállamának állam- és kormányfői „fejcsóválással nyugtázták” Szlovákia viselkedését, amely az Európai Bíróságnál kíván panaszt tenni a minden tagállamra kötelező menekültkvóták ellen.
Kötelező kvótákról azonban már nincs igazán szó. Elsősorban arról folyt a vita, honnét teremtsék elő a Törökországnak megígért hárommilliárd eurós menekültügyi támogatást, de végleges döntésről a jelek szerint nem lehet beszélni. A pénzt több lap szerint várhatóan amúgy is részletekben fizetnék ki Törökországnak.
Juncker kontra Merkel
Juncker 500 millió eurót az EU költségvetéséből kíván előteremteni a Kurier szerint. (A többiről később döntenének.) Merkel viszont az egész összeget az európai fejlesztési alapokból. „Ami egyébként azokat találná el, akik nem hajlandóak menekülteket befogadni. A lengyelek, a baltiak, a szlovákok, a magyarok, a románok, a bolgárok hallották az üzenetet, de makacsul hallgattak” – írja az osztrák lap.
A Törökországgal való megállapodás része egyébként az, hogy miközben Törökország mindent megtesz a menekültek Európába történő illegális továbbutazásának megakadályozásáért, és visszaveszi a kitoloncoltakat, tőle további 400 ezer menekültet az EU legális úton átvesz.
A Készségesek Koalíciója
Várhatóan Németország, Svédország, a Benelux-államok és Franciaország lesznek a befogadók, olyan országok, amelyek már eddig is sok menekültet vettek fel – írja a berlini Taz.de. Ennek a csoportnak már neve is van, „Készségesek Koalíciója” (Koalition der Willigen), de jóindulatúaknak vagy engedelmeseknek is lehetne fordítani.
A „Készségesek Koalíciója” át akarja hidalni a kelet-európai országok ellenállását, amelyek ellenzik a kötelező kvótákat és kontingenseket – folytatja a német lap. Merkel kihasználhatja az EU késlekedését a törökök hárommilliárdjának finanszírozásával kapcsolatban arra, hogy „nyomást gyakoroljon a kelet-európaiakra”.
Hozzányúlnának a Kelet-Európai alapokhoz?
Elképzelhető, hogy a pénzt az EU költségvetésének egyik rendkívüli tartalékalapjából vennék – írják. Ez a strukturális és agrárszubvenciós alapok terhére menne, amelyek előnyeit főleg a kelet-európaiak élvezik. De az is lehetséges, hogy a szokásos EU-s tehermegosztási kulcsokat alkalmaznák, és egyfajta arányos szolidaritási adót vetnének ki. Ebben az esetben viszont Németországnak kéne legmélyebben a zsebébe nyúlnia, a Faz.net szerint ez mintegy 500 millió eurós kiadást jelentene a nagy országnak.
A vonakodó kelet-európai országok anyagi büntetésének ötlete nem új. Például Julia Klöckner, a konzervatív koalíciós párt, Merkel pártja, a CDU elnökhelyettese bő egy hónapja azzal fenyegetett, hogy ha nincsenek kötelező kvóták, Németország kevesebbet fog befizetni a közösbe. (Erről itt tudósítottunk.)
Németország sokat fizet
„Azoknak, akik a menekültek igazságos elosztásában nem akarnak részt venni, világos üzenetet kell küldenünk, hogy Németország csökkenteni fogja az EU-s befizetéseit”. A többi megoldás szerinte nem vállalható a német polgárok számára. Németország magas befizetéseivel nagyban hozzájárul más országok helyzetének javításához, különösen Dél-Kelet-Európában – mondta a politikus egy interjúban.
A hétvégi megállapodás kritikusai szerint az EU feláldozta az emberi jogokkal és sajtószabadsággal kapcsolatos elveit a menekültkérdés oltárán, és eltűri Erdogan török elnök antidemokratikus rezsimjét. Egyesek egyszerűen „piszkos paktumról” beszélnek.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
