Megerősítette a 444.hu értesülését, miszerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény levelet küldött a illetékeseknek április 16-án. E levélben aggodalmának adott hangot az átszervezést, illetve konkrétan az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működését illetően. Ezért részletes tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól.
Nem zárták el a csapokat
Nem szakítottuk meg a kifizetéseket - hangsúlyozta Wheeler. Hozzátette: a magyar választ még azelőtt várják, hogy magyar részről újabb kifizetési igénnyel fordulnának az Európai Bizottsághoz. A bizottság által küldött levelet nem lehet a kifizetések megszakításáról szóló levélként értelmezni - mondta a brüsszeli szóvivő.
A Privátbankárnak nyilatkozó, az uniós támogatási rendszert jól ismerő szakember elmondta, hogy valóban túlzás a pénzcsapok befagyasztásáról beszélni, inkább arról van szó, hogy az április 16-a után benyújtott pályázatokat megvizsgálják, és mivel nem felelnek meg annak az uniós előírásnak, hogy a projekt végrehajtásakor a szereplőknek egymástól függetlennek kell lennie.
Mi a gond?
A Privátbankár által megkérdezett szakember elmondta, hogy az Európai Uniónak az a problémája az intézményi átszervezésekkel, hogy a projektek végrehajtásának több lépése egy intézmény alá kerül, annak ellenére, hogy az unió szabályzata előírja azt, hogy ezeket a lépéseket egymástól független szervezeteknek kell ellátni.
Hogy volt korábban?
A projektek első szereplői azon intézmények voltak, akik javaslatot tettek arra, hogy mire és milyen szakmai szempontok alapján költsék a pénzt. Ezt általában a minisztériumok, vagy azok államtitkárságai látták el, és látják el még most is.
A projekt végrehajtás során a második szereplő a támogató, ezt a feladatot látta el korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Feladatuk leegyszerűsítve az volt, hogy a beérkező javaslatokból kiválogatták azokat, amelyek támogathatóak, eldöntötték, mire lehet pénzt adni, hogy az elszámolható legyen. Ezek után ők írták meg a projekt útmutatóját, amire pályázatot kell beadni. Az NFÜ január 1-jén szűnt meg, a központi feladatkörök a Miniszterelnökség alá kerültek, míg az egyes Irányító Hatóságok különböző minisztériumokban kaptak helyet.
A pályáztatás után kaptak szerepet a közreműködő szervezetek, ilyen volt például a MAG Zrt., az ESZA, a VÁTI, stb. Ezek nonprofit Kft. formájában működtek, amelyek ugyan 100 százalékos állami tulajdonban voltak, de szerkezetileg a minisztériumtól és NFÜ-től is független voltak, így megfelelt az uniós előírásoknak. Ezek a szervezetek felügyelték az uniós forrás elköltését, segítették a végrehajtást, és ők bonyolították a kifizetési kérelmeket. Az elfogadott és kifizetett összegeket ők összesítették és küldték tovább Brüsszelbe, ahonnan az államnak elutalták a pénzt.
A folyamatok negyedik szereplői a megvalósítók voltak: ezek sokszor magáncégek, alapítványok, de a kiemelt projekteket, amik igazán nagyértékűek voltak, azokat nagyrészt az állami szervek valósították meg és valósítják meg most is. Ami azt jelenti, hogy az állam gyakorlatilag magát finanszírozta.
Mi lett ebből?
Az NFÜ és a közreműködő szervezetek megszüntetése tehát azt jelenti, hogy minden említett szereplő egy intézmény alá került. Mindez azt jelenti tehát, hogy az állam eldönti egy minisztériumban, hogy mire kell a pénz, ugyanabban a minisztériumban 2 szobával arrébb eldöntik, hogy mit lehet finanszírozni, még két szobával arrébb megkötik a szerződést és felügyelik, ellenőrzik a végrehajtást, amit az ugyanazon minisztérium által fenntartott minisztériumi háttérintézmény valósít meg.
Erről szól a brüsszeli szóvivő reakciója is, amelyben azt írja, hogy "meglehetősen alapvető változtatások" történtek a kohéziós alapok magyarországi kezelésében: átszervezték a fejlesztési ügynökséget, a közvetítő testületeket pedig a minisztériumok mentén integrálták. A szóvivő hozzátette: biztosnak kell lennünk abban, hogy az EU-befektetések irányítási és ellenőrzési rendszere megfelelően működik.
Ez azért fontos az uniónak, hogy az alapokat, illetve az adófizetők pénzügyi érdekeit érintő kockázatokat kiszűrjék, és biztosítsák azt, hogy a magyar polgárok számára teljes mértékben, hatékonyan és korrekt módon hasznosuljanak a támogatási pénzek - áll a közleményben.
| Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár délután 3 órakor rendkívüli sajtótájékoztatót tart. |
Tovább nőhet a kihasználatlanság az irodáknál és a raktáraknál, kicsit javulhat a helyzet a bevásárlóközpontok és a hotelek esetében. 
