1p
Van, aki úgy gondolja, hogy valamilyen külső spekulációs támadás miatt gyenge a forint, más azt gyanítja, hogy a havi lakáshitel-törlesztések idejére mindig felmegy a svájci frank ára, hogy többet kelljen törleszteni. Négy ilyen tévhitnek néztünk utána, de egyik sem tűnt meggyőzőnek, sőt inkább tévútnak látszanak. Lehet viszont egy ötödik titokzatos erő a háttérben.

Mottó:

Megy az elefánt és a kisegér a hídon. Megszólal a kisegér:

-Te, elefánt, hallod, hogy hogyan dübörgünk?

1. (tév)hit: a hónap elején gyengül a forint, hogy többet kelljen törlesztenem

Sok szegény devizahiteles, aki nehezen bírja már a sors csapásait, mindenben újabb szerencsétlenséget lát. Ahogy egy olvasónk is írta, „senki nem veszi észre, hogy minden hó elejére fellendül a forint ócsítása... aztán a hó közepére érdekes módon megnyugszik a piac”. Az összeesküvés-elméletek (konspirációs teória, konteó) kedvelői hajlamosak azt feltételezni, hogy az ő kedvükért manipulálják az árfolyamokat, hogy többet kasszírozhasson a bank a devizahitelek törlesztésén.

Az elmélettel két baj van. Az egyik, hogy nem működik. Ha ránézünk az utóbbi egy év euróárfolyamára, (amivel a svájci franké is együtt mozog), és minden hónap elsejéhez húzunk egy függőleges vonalat, akkor ez jól megfigyelhető a grafikonon. Az utóbbi 12 hónap közül hét olyan volt, amely során a hónap eleji árfolyam alacsonyabb volt, mint a hónap végi. Négynél fordított volt, a helyzet, egy pedig gyakorlatilag stagnálást hozott. A hónapok közepe sem volt különösebben nyugodt. (Megjegyezzük, hogy sok hitelnél ráadásul a hó eleji törlesztőrészletet még az előző hó végi devizaárfolyam alapján kalkulálják.)

 

 

A másik baj ezzel a teóriával, hogy hoszabb távon nem is működhet. Ha ilyen szépen periodikusan mozogna a forint hónapról hónapra, azt elég hamar észrevenné rengeteg intézményi befektető, devizakereskedő, vagyonkezelő, spekuláns, kis- és nagybefektető. Hónap elején forintot vennének deviza ellenében, hónap közepén eladnák, és szépen keresnének vele. Csakhogy ezzel befolyásolnák az árfolyamokat is, így hamar kiegyenlítődnének a különbségek. (Lenyomnák a hónap eleji forint/euró árfolyamot, és felhúznák a hónap közepit.)

Arról pedig már kár is beszélni, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy devizahitelt a hó elején kell törleszteni: sőt, számos esetben maguk az ügyfelek választhatták meg hitelfelvételkor, hogy a hónap melyik napján legyen a törlesztés...

Spekulánsokról itt írtunk: >>>>>>>

A hazai kisbefektetők forintspekulációs szokásairól itt olvashat: >>>>>

2. (tév)hit: Nyáron leesik a devizák ára, mert jönnek a külföldiek

A jelenség a konspiráció-hívők szemében úgy néz ki, hogy valmely láthatatlan kéz nyaranta lenyomja a devizaárat, hogy kevesebbet kelljen fizetni a turisták devizájáért. Pedig ez nem lenne túl okos lépés, mert akkor kevesebb turista jön, hiszen minden drágább számukra. Az ország és a turizmus jelenlegi helyzetében inkább még gyengíteni – leértékelni - is érdemes lenne, hadd jöjjenek még többen. Másrészt itt is áll az, amit az előző pontban említettünk, hogy a spekulációs szereplők ezt a lehetőséget gyorsan felfedeznék, és ezzel hamar meg is semmisülne, kiegyenlítődnének az árak.

(Fotó: Eidenpenz József)

Van azonban közgazdasági logika is a dologban, hiszen ilyenkor sok külföldi érkezik az országba, akik a devizát eladva kínálatot gerjesztenek (feltéve, ha a külföldiek többet költenek nálunk, mint a magyar turisták külföldön, de jellemzően ez az eset áll fenn). Amiből pedig nagy a kínálat, annak ára többnyire csökken.

Az idősorokat megvizsgálva azonban ez sem látszik működni, pedig egészen a 2000-es évek elejéig visszamentünk (lásd következő grafikonunkat lejjebb). Amely években érvényesnek látszott az összefüggés, azt +, ahol nem, azt - jellel jelöltük:

2000 (-): Lassan változtak, stagnáltak a devizaárak

2001 (+): hektikus ingadozás, volt olcsó és drága is az euró (a német márka) a nyáron. (Az euró árfolyamát visszamenőleg is kiszámolták, mi az MNB ezen adatait használtuk.)

2002 (-): A forint csak év végére erősödött meg.

2003 (-): Év elején volt olcsó az euró.

2004 (-): Egész évben folyamatosan lefelé ment az euró, a nyár nem látszott megzavarni ebben.

2005 (+): Nyáron valóban egyértelműen estek a devizaárak.

2006 (-): Nagyon fordítva volt, nyáron az akkor még nagyon soknak számító 280 forint fölé is felment az euró, alapvetően a nemzetközi tőke kockázatkerülő hangulata miatt.

2007 (+): Határeset, júniusban viszonylag olcsók, agusztusban viszont drágák lettek a devizák.

2008 (+): Az eddigi történelmi rekordját az euró ezen a nyáron érte el, 229,11 forintnál (MNB-közép).

2009 (+): Tavasztól őszig folyamatosan esett az euró ára, bár nem nyáron volt a legolcsóbb, de közel állt hozzá.

2010 (-): Nyáron drágult az euró.

2011 (+): Júliusban még csak szerényen, augusztusban erősebben, szeptembertől durván gyengülni kezdett a forint (végtörlesztés bejelentése). Végülis tavasz végén-nyár elején bizonyult a legerősebbnek, elfogadhatjuk.

2012: Eddig jó... tegnap is korábbi éves mélypontja közelében járt az euró.

Összességében a 12 teljes év felében többé-kevésbé meg lehetett állapítani ilyen összefüggést, a másik hatnál viszont nem.

3. (tév)hit: Spekulációs támadás áldozatai vagyunk, ezért olcsó a forint

Sok évvel ezelőtt Soros György magyar származású hedge fund-kezelő arról lett híres, hogy milliárd dolláros nagyságrendben játszott az angol font ellen, és neki tulajdonítják a deviza „bedöntését” 1992-ben. Pedig nem volt ezzel egyedül, ő és más befektetők egyaránt a font gyengülésére fogadtak és amikor ez megtörtént, sokat kerestek rajta. Ez azonban úgy volt lehetséges, hogy a font árfolyama eleve nehezen volt tartható, túlértékeltnek számított. Erre utal az is, hogy a leértékelés után sokat javult az angol (brit) gazdaság versenyképessége.

Ha csupán a spekuláció váltotta volna ki a font összeomlását, és nem a valós gazdasági folyamatok élére álltak volna a befektetők, akkor ezt más devizákkal is bármikor meg lehetne csinálni. Ha a hozzánk képest hatalmas és erős Nagy- Britanniával ezt meg tudták tenni, akkor a magyar forinttal igazán gyerekjáték lenne, vagy lett volna már korábban – adódik a logikus következtetés.

A spekulációs támadás elmélete ellen szól az is, hogy a magyar forint, bár vannak kilengései, alapvetően nem szakadt el a térségünk többi devizájától. Az utóbbi öt évben például az euró/ forint 17, az euró/zloty 13 százalékkal ment fel, lényegi különbség nincs köztük. Igaz ez az utóbbi egy évre is. Az euró/román lej viszont 43 (!) százalékkal magasabb, mint öt éve, úgyhogy ha valakinek spekulációs támadásra kellene panaszkodnia, akkor azok a románok. (Devizájuk már 2007-ben is jelentősen gyengült.)

4. (tév)hit: Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hírek mozgatják a forintot

Több bejelentés, mint nemrég az Orbán-Barroso találkozó, korábban az IMF-tárgyalások újbóli felvétele, még előtte pedig a végtörlesztés nyilvánosságra hozatala jól láthatóan azonnali és nagyon erős hatással volt a forint árfolyamára, ez tagadhatatlan. Ha azonban megnézünk egy olyan ábrát, amelyen a többi régiós deviza is rajta van, akkor azt látjuk, hogy a forint alapvetően a zlotyval mozog együtt. Ha el is szakad tőle olykor egy időre, előbb-utóbb úgy tűnik, mindig visszatér (lásd grafikonunkat, kék és zöld vonal).  Pedig a lengyel gazdaság helyzete sokkal stabilabb.

 

Kézenfekvő lenne az a feltételezés, hogy esetleg a forint befolyásolja, húzza magával fel-le a lengyel devizát, mi mozgatjuk a szálakat, azért ez a nagy hasonlóság. A lengyel gazdaság azonban jóval nagyobb, az ország lakossága például csaknem négyszerese a hazainak, és kereskedelmi kapcsolataink sem olyan szorosak, mint például Németországgal. Biztosan hatnak a forint eseményei a zlotyra, de valószínűtlen, hogy meghatározó tényező legyünk lengyel barátainknál.

4+1: A fortélyos ötödik

Amihez a zlotyn kívül még nagyon hasonlít az euró/forint árfolyam mozgása, az az euró/dollár (grafikonunkon piros vonallal ennek fordítottját, a dollár/eurót ábrázoltuk).  Főleg az utolsó egy-másfél évben látszik jól, hogy amikor a dollár erősödött az euróhoz képest, azaz az euró esett, akkor rendszerint a forint is gyengült az euróval, illetve ebben sokszor túl is szárnyalta azt. Amikor pedig az euró erősödött, akkor a forint szintén vele tartott. Ezt sokszor, hirtelen változásoknál a nap közbeni kereskedésben percnyi pontossággal is jól meg lehet figyelni.

Az euró/dollár keresztárfolyam nagy mértékben függ az óriási pénzeket forgató nemzetközi szereplők kockázatvállalási hajlandóságától, hangulatától, Európa aktuális kilátásaitól. Itt az ármozgás hasonlósága már aligha miattunk van, a nálunk ezerszer erősebb globális folyamatok eredménye. Az pedig, hogy az eurót követjük, annyiban nagyon logikus, hogy gazdaságunk ezer szállal – export, turizmus, finanszírozási kérdések stb. - kötődik az európai régióhoz. És mivel kisebbek és sebezhetőbbek vagyunk, Európa csődjét valószínűleg jobban megszenvednénk, mint a nagyobb országok.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Deviza / Áru Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre
Privátbankár.hu | 2016. október 1. 16:59
Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.
Deviza / Áru Két kézzel szórja a pénzt a tűzre a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2016. február 7. 12:04
Tovább zuhan a kínai devizatartalék, miután a jegybank rengeteg pénzt éget el a piacon a jüan stabilizálására.
Deviza / Áru Őrülten vették az olajat, de a forint és az OTP is kapós volt
Privátbankár.hu | 2015. június 10. 18:53
Az OTP jól teljesített, a többi magyar részvény már nem annyira. A forint ezúttal erősödni tudott, az euró nem ment tovább. Nap közben három százalékos emelkedésben is volt a kőolaj, de ezután kissé lecsendesedett.
Deviza / Áru Hol van a mi forintunk? Lengyelország jobban teljesít
Privátbankár.hu | 2015. április 24. 16:17
Lehet, hogy mi erősnek érezzük a forintot 300 forint alatti euróárfolyamok mellett, de az-e valójában? A lengyel zloty árfolyamából ítélve nem igazán, sőt, inkább gyenge. A trend ráadásul ebbe az irányba mutat. Nemrég az egy főre jutó GDP-ben is megelőztek minket.
Deviza / Áru De jó, hogy nincs devizahitelünk – végképp megállíthatatlan a frank
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 17:00
Miután a svájci jegybank tovább növelte a negatív kamatozású betétek körét, rég nem látott mértékben esett a svájci frank árfolyama, ám csak fél napig. Sokak szerint az SNB már ellőtte minden puskaporát, semmit sem tud tenni az erősödés megállítására. Az ország drágán megfizet az erős frankért, öt éve először recesszióba süllyedhet.
Deviza / Áru Újból a vas és acél országa lehetünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 15:58
Acélmű épül Miskolcon, a projekt megvalósulásával újraéledhet a nehézipar Diósgyőrben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Deviza / Áru Tovább adják a forintot: ma is gyengülünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 09:34
Megint 301 forintál jár az euró jegyzése, több régiós devizával együtt gyengülünk.
Deviza / Áru Európában is a kőolajért megy a harc - bíróságra citálják a németeket
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 07:50
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el.
Deviza / Áru Elhagyta magát a forint - frissítve
Privátbankár.hu | 2015. április 22. 13:54
Az előző két nap komoly erősödése után ma visszaesett a forint, az euró árfolyama 300 körül van ismét.
Deviza / Áru Zseniális devizaügylet, vagy a következő svájci frank bukta?
Fellegi Tamás | 2015. április 21. 16:24
Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG