|
| Nagy Márton |
A jegybank két problémát lát abban, hogy a bankadó csökkentését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásnak megfelelően hajtja végre a jövő évtől - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.
Két érve van a jegybnaknak
Az első az, hogy a bankadó csökkentése nincs hozzákötve a hitelezés élénkítéshez, miközben elvárható, hogy a könnyítés fejében a bankok növeljék hitelezési aktivitásukat a vállalati szegmensben. A jegybank azt szeretné látni, hogy - amint azt az Erste Bank megtette az EBRD-vel kötött megállapodásban - a többi bank is nyilatkozzon arról, hogyan képzeli a következő éveket, hogyan tud hozzátenni a gazdasági növekedéshez - mondta, hozzátéve: az MNB azt várja, hogy minden bank megtegye a vállalását.
A jegybank a bankadó vetítési alapjában látja a másik problémát, amely a 2014-es mérlegfőösszeg lesz az eddigi 2009-es adóalap helyett. Nagy Márton kifejtette: egyes bankok szűkítették hitelezési aktivitásukat a két időpont között, és éppen ezek járnak jól a bankadó csökkentésével, hiszen nemcsak az adó kulcsa, hanem az adó alapja is csökken.
Az MNB azt szeretné elérni, hogy a bankadó egyre inkább egy gazdasági növekedést segítő eszközzé váljon, és ne fiskális, adópolitikai eszköz legyen. A jegybank ügyvezető igazgatója megismételte azt a véleményét, hogy amely bank ténylegesen növeli hitelezési aktivitását, az nagyobb tehercsökkentésben részesüljön.
Milyen csörtéről van szó?
Nagy Márton egy interjúban beszélt először a bankadó differenciált csökkentéséről, amire Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, majd Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: a kormány döntött arról, hogy az EBRD-vel kötött eredeti megállapodásnak megfelelően 2016-ban megkezdik a bankadó csökkentését.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
