Április vége és október vége között, a legzűrösebb időszakban a forint nagyon jól jött ki a turbulenciákból. Az idén azonban ez a sztori véget ért, megfordult, az utóbbi hetekben öt százalékot esett a forint az euróval szemben, amivel a Top3 vesztes deviza között van az argentin peso és az orosz rubel mellett – mondta Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.
Kik a forint pajtásai?
Számos feltörekvő ország devizája gyengül, de szinte mindegyikben más-más a mozgatórugó. Oroszországban, amely hatalmas devizatartalékokkal rendelkezik, teljesen más a történet, mint Törökországban vagy Dél-Afrikában. A napi mozgásokban a lengyel zlotyhoz állunk közel, az irányokat, a trendeket tekintve viszont a forint a román lejjel, a török lírával, a dél-afrikai randdal mozgott együtt tavaly.
Azon országokban, ahol a deviza gyengült, van egy magas külső adósság, fizetésimérleg-hiány, magas küladósság, politikai bizonytalanságok. Van, ahol a devizatartalékot is alacsonynak ítélik meg, mint az állatorvosi lónak tekinthető Törökországban. Magyarország hogyan passzol ebbe a képbe? – tette fel a kérdést az elemző.
Makromutatókban jók vagyunk
Kimutatható, hogy a devizaárfolyamokat az elmúlt években elsősorban a folyó fizetési mérleg hiányának változása mozgatta (ezzel a mutatóval volt a legszorosabb a korreláció). A befektetők tehát nem elsősorban nem azt nézték, mekkora a hiány, hanem azt, merre mozdul el. Idén azonban már ezek a mutatók érdekes módon egyáltalán nem bírtak magyarázó erővel – mondta Forián-Szabó.
Itt a sztori, hol a sztori
Országról országra más és más mutató volt irányadó, volt, ahol az adósságállomány, volt, ahol a jegybanki tartalék szintje, volt, ahol egészen más. Ebből és a piaci viselkedésből is az látszott, hogy a befektetők országonként jobban differenciáltak, „jobban rámentek az egyedi sztorikra” – mondta el a szakember.
A magyar gazdaságban nem sok minden változott meg az idén tavalyhoz képest, a jegybank változatlanul lazító üzemmódban van, a növekedés gyorsul, az infláció alacsony, a fizetési mérleg és a jegybanki tartalék stabil. A kamatszint, a kamatkülönbség más országok kamataihoz képest viszont tovább csökkent. Az eurozóna perifériáján a korábbi félelmekhez, pánikokhoz képest kifejezetten nyugalom van, pozitív spirál indult be, ami ránk is hat.
Mi lesz, ha nem újítják meg kötvényeinket?
Az elmúlt egy-másfél évben a külföldi befektetők állampapír-állománya szépen növekedett, de az utóbbi hetekben ez megtört, csökkenésbe váltott. Ez még nem jelentős összeg a teljes állományhoz képest, de kérdés, nem egy komolyabb trend kezdete-e. A külföldi befektetők egy része nem tud a másodpiacon kiszállni, mivel ott nincs megfelelő mélységű, értékű kereslet, ezért lejáratig tartja magyar kötvényeit.
Az idén lesz több jelentős lejárat, Forián-Szabó érdeklődve várja, hogy mennyi lejáró értékpapírt fognak megújítani a külföldi intézmények. Aki nem újítja meg, annak sok forintja marad, amit lehet, hogy értékesíteni fog. Ez egy fontos tényező lehet a devizapiacon, gyengítheti a forintot.
Sokan játszanak a forint ellen
Van már eléggé sok pozíció a forint ellen, a bankoknak még most is viszonylag kedvelt befektetési ajánlásuk, hogy az ügyfél fogadjon a forint gyengülésére. Ha a kamatcsökkentés leállt volna legutóbb, akkor valószínűleg sokat esett volna a forint/euró árfolyam, mert sokan, akik forintgyengülésre játszottak, kiszálltak volna – mondta az elemző.
A forint ellen 306-308-as árfolyamon sok pozíciót nyitottak, ha lenne egy nagy megnyugvás a nemzetközi piacokon, akkor ott sok pozíciót zárnának, és könnyen tovább zuhanhatna az árfolyam 300 környékére. Ez az optimista forgatókönyv, a pesszimista szerint újabb és újabb magasságokba ér majd az árfolyam.
Nem jó szinte senkinek
Úgy tűnik, a Monetáris Tanács számára a 2,5 százalékos lengyel alapkamat az irányadó. Nyilván sok minden függ attól is, hogyan reagál majd a piac.
Teher alatt nőhet a pálma
Úgy tűnik, mintha a jegybank szándékosan akarná gyengíteni a forintot, kommunikációjából legalábbis ez olvasható ki. Az MNB toleranciasávja a jelek szerint felfelé tolódott, ma már a jelenlegi árfolyamok sem tűnnek számára kirívóan magasnak. Annak idején 2012 januárjában, 320 feletti árfolyamnál a gazdaságpolitika feleszmélt, hogy baj van, kérdés, most milyen szintnél észlelik majd ugyanezt. Az új MNB-vezetés stresszhelyzetben fog vizsgázni – tartja az elemző már régóta.
Arra a kérdésre, hogy a jegybank interveniált-e, Forián-Szabó azt mondta, február elején volt olyan érzése, hogy esetleg ilyesmi történt, de konkrét információja nincs róla. Ennek olyan napokon lehet értelme, amikor az árfolyam nagyon sokat változik, lassítva a gyengülés.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
