A 2011-ben bemutatott Széll Kálmán Terv, és az alapján kidolgozott „Konvergencia Program 2011-2015” anyagban jelentős változásokat mutatott be a kormány. 2012-ig a magyar nyugdíjrendszer rugalmas volt a tekintetben, hogy volt ugyan egy irányadó nyugdíjkorhatár, de ettől bizonyos élethelyzetekben el lehetett térni alacsonyabb szolgálati időre. Azaz volt arra lehetőség, hogy egyes munkakörök esetén előbb lehessen nyugdíjat felvenni, mint az aktuális korhatár, vagy lehetséges volt, hogy csökkentett nyugdíjjal ugyan, de a korhatár előtt például a munkáját elvesztő igényelhesse nyugdíját - mutatott rá a Policy Agenda a most közölt kutatásában.
Burkolt nyugdíjkorhatár emelés
Az Orbán-kormány merész vállalást tett, amikor egyetlen kivétellel (azaz, hogy a nők 40 év szolgálati idővel elmehetnek nyugdíjba) eltörölt minden előrehozott nyugdíjba vonulási lehetőséget. Ez tulajdonképpen egy nyugdíjkorhatár emelés, hiszen a tényleges nyugállományba vonulás időpontját emelték.
Minden nyugdíjkorhatár emelésnek két oka van. Egyrészt minél több embert benntartani a munkaerőpiacon, hogy legyen elég nyugdíjjárulékot fizető dolgozó, másrészt minél kevesebb embert beengedni a nyugdíjrendszerbe, hogy ne kelljen többet fizetni a nyugdíjellátásra.
Ez felemás módon sikerült a kormánynak. 2010-ben átlagosan 60,3 évesen mentek el nyugdíjba az emberek, 2013-ban (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) - ha nem vesszük figyelembe a nők 40 év szolgálati kedvezményét - a Policy Agenda számításai szerint 62,2 évvel. Ugyanakkor, ha beleszámítjuk a nők 40 évét is, akkor már csak 60,3 év a nyugdíjba vonulás átlagos életkora. Azaz statisztikai értelemben nem emelkedett ugyan az átlagkor, de nagyon komoly átrendeződések voltak.
A változások és azok hatása
Megszűntek a korhatár alatti nyugdíjba vonulási lehetőségek (kivétel a nők 40 év szolgálati ideje), így a korhatár alatti rokkantnyugdíj lehetősége is. Ezekre 2010-ben számításaink szerint még 775 milliárd forintot költött az állam, majd 2016-ban e kiadások 430 milliárd forintra csökkentek. Így tehát ténylegesen van megtakarítás, és elvileg többen is maradtak a munkaerőpiacon.
2009 és 2011 között 200 ezer ember ment öregségi nyugdíjba, majd 2012-2014 között a nők 40 éves kedvezményét nem számolva 110 ezer fő. Azaz drasztikus stopot hajtott végre a kormány és ez meg is látszott a foglalkoztatásban.
2010-ben az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak aránya 33,6 százalék volt. Ez 2013-ban már 37,9 százalékra, míg 2014-ben 41,7 százalékra nőtt. Ennek két oka is van. Az egyik a közfoglalkoztatás, bár ennek mértéke nem több, mint 10-15 ezer fő. A másik ok, hogy azok, akik nem mehettek már el korkedvezményes nyugdíjba „kiszorították” maguknak a munkahelyeket - ők becslésünk szerint jóval többen voltak.
A kutatás megjegyzi: ezzel a megnövelt foglalkoztatotti aránnyal is csak négy európai uniós tagállamot előzünk meg, azaz továbbra sem számít jónak az 55 év felettiek foglalkoztatottak aránya.
A korhatár alatti nyugdíjakra 2010-ben kb. 390 milliárd forintot költött az állam, amely mai értéken számolva (éves nyugdíjemelések mértékével korrigálva) 480 milliárd forintot tett volna ki. Azzal a drasztikus döntéssel, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntették ezt a lehetőséget, már csak kifutó üzemmódban van a rendszer. 2013-ban még 224 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint hozzávetőlegesen 115 milliárd forintot fog erre költeni a rendszer és ez így 365 milliárd forint megtakarítást jelent. Ennek 55 százalékát azonban elvitte a nők 40 éves jogviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségének finanszírozása.
Az egészségkárosodott személyek esetében ekkora megtakarítást nem ért el a kormány. 2010-ben számításaink szerint rokkantnyugdíjra (korhatár alattiak), és egyéb járadékra 385 milliárd forintot költött a kabinet. A 2013-as tényadatok szerint ezen összeg „lecsökkent” 335 milliárd forintra, míg a jövő évi tervek szerint 315 milliárd lesz. Ez még nem olyan nagy csökkenés, mint amit a kormány 2011-ben bevállal, hiszen a konvergencia program szerint két év alatt 117 milliárd forint megtakarítás kellett volna. Amennyiben a 2010-es összeget mai áron számoljuk (évenkénti emelések mértékével), akkor e kiadások 474 milliárd forintot tennének ki jövő évben. Így már 159 milliárd forintos forráskivonást mutatnak a számok, tehát csúszással, de elérte a kormány a célját.
Költségvetési oldalról nézve a kérdést egyértelmű az, hogy a kormány komoly átrendezést hajtott végre, és bejöttek a számításai. Lefaragta a nyugdíjkiadások szintjét, elvágta a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, növelte a munkaképesek számát, és ezzel bizonyosan segítette, hogy ne csak közmunka miatt növekedjen a foglalkoztatotti létszám. Ezzel együtt még forrást is teremtett a választási ígéretének, amely a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjazására vonatkozott.
Mit akarnak a szakszervezetek?
A szakszervezetek azonban a kérdés társadalmi vonatkozásaira hívják fel folyamatosan a figyelmet. Mégpedig azért, hogy nem szabad ennyire merevnek lennie a nyugdíjrendszernek, és bizonyos helyzetekben lehetőséget kell adni a korai nyugdíjba vonulásra is. Ezt a vitát hozta felszínre a népszavazási kezdeményezésük, amely jelen állás szerint az Alkotmánybíróságnál elbukott.
| Dessewffy Alice ügyvéd nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hoz magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Az ügyvéd szerint a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. |
Az azonban egyértelmű, hogy a „férfi 40 év” ügye a kormány számára még a menekültügynél is komolyabb problémát jelenthetne. Egyrészt, ha olyan széles kaput nyitottak volna, mint a nők esetében, akkor ez a munkaerőpiacon problémát generálhatna (évente kb. 10-15 ezer nyugdíjba menő pótlása nehézségekkel járhatott volna), valamint a költségvetési következményei a kormány egyéb jóléti intézkedési terveit is korlátozhatnák. És akkor még nem is beszéltünk a politikai vereségről, amelyet elszenvedne ez esetben a Fidesz.
Az azonban egyértelmű, hogy a kérdés, - lehet ugyan, hogy kisebb intenzitással, de - napirenden marad, amely kapcsán a szakszervezetek megmutathatják erejüket, és érdekérvényesítési képességüket. A kormány számára pedig ebben az „ügyben” az a lecke, hogy mit mer megígérni a nyugdíjrendszer „puhítása” érdekében - összegez a Policy Agenda.
|
PRO: Aki negyven évet ledolgozott, tisztességgel vonulhasson nyugdíjba A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása csak az egyik dolog, az egész nyugdíjrendszerre ráfér a reform. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a korkedvezményes nyugdíj jár a férfiaknak, de a szereplőknek le kell ülniük egy asztalhoz tárgyalni. A Privátbankár.hu műsorának vendége Kordás László, a szövetség elnöke volt >> KONTRA: Fatális hiba lenne az általános módosítás Míg a keményen dolgozókat valóban megilletné a kedvezményes korhatár, addig az elöregedő európai társadalmak, a szűkös költségvetés azt sejteti, hogy fatális hiba lenne az általános módosítás. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő mondta el érveit a Privátbankár.hu-nak >> |
Elmosta az eső a dubaji repteret is, napok után állt csak helyre a közlekedés, de még mindig tennivaló - személyesen üzent az utasoknak a légitársaság vezetője. 
