|
| Egyes fizetési eszközök aránya az üzletekben végrehajtott fizetéseknél. Forrás: EKB / Privátbankár.hu |
A Bloomberg hétvégi összeállításában az Európai Központi Bank egy friss tanulmányát szemlézi: eszerint tavaly a vásárlások közel 79 százalékánál még mindig a készpénzhez nyúlt a lakosság az eurózónában. A bankkártyához főleg a nagyobb értékű fizetések esetében nyúlnak az emberek, ennek köszönhetően ha a vásárlások értékét nézzük, akkor már csak 53,8 százalék a készpénz aránya.
Mindenki azt hiszi, ennél jobb a helyzet - de tévednek
Az EKB tanulmánya megjegyzi: az eredmények megkérdőjelezik azt az általános érzetet, hogy a készpénzt gyorsuló ütemben váltják fel a készpénzmentes fizetési formák. Igaz, a 19 eurózóna-tagállamban a szórás viszonylag nagy: a készpénz Európa déli részén, valamint Németországban, Ausztriában és Szlovéniában maradt meg a legjelentősebb fizetési formának, ezekben az országokban a vásárlások 80 százalékánál maradtak a cash-nél. Hollandiában, Észtországban és Finnországban viszont már csak 45-54 százalékos a készpénzfizetés részaránya.
Az is kiderült a felmérésből, hogy az európaiak többsége nincs igazán tisztában a fizetési szokásaival. Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mivel szeretnek inkább fizetni, a válaszadók túlnyomó többsége a kártyát jelölte meg, nem pedig a készpénzt. Ez amiatt lehet, hogy a vásárlások közel kétharmada 15 euró (mintegy 4600 forint) alatti - egy kávé vagy egy lottószelvény megvásárlására kevésbé emlékeznek az emberek, mint mondjuk egy pár cipő kifizetésére. A vevők fejében jobban megmaradnak a ritkább, nagyobb értékű fizetések, és kevésbé tűnik fel, milyen gyakran fizetnek készpénzzel a napi rendszerességű kisebb vásárlások során.
Ha mindenkinek érintéses bankkártyája lesz, javulhat a helyzet
Ezen egyébként nagyot változtathat az érintéses bankkártyák használatának gyorsuló elterjedése: a teljes eurózónában ez még csak az összes vásárlás 1 százalékánál jellemző, míg mondjuk Hollandiában már 10 százalék körüli az arány. Ráadásul épp azoknál a kisebb értékű vásárlásoknál van komoly potenciál az érintéses fizetésben, amelyeknél most túlnyomórészt a készpénzes vásárlások dominálnak.
Van még néhány érdekes megállapítás az EKB-tanulmányban: például az, hogy a fogyasztók negyede elővigyázatosságból mindig tart otthon némi készpénzt - pedig ez éppen hogy nem túl elővigyázatos viselkedés. Az is érdekes, hogy a lakosság 20 százalékának volt a felmérést megelőző évben nagycímletű bankjegye - 200 vagy 500 eurósa; előbbi 62 ezer, utóbbi 156 ezer forintot ér jelenlegi árfolyamon.
Magyarország is hadat üzent a készpénznek - nagyon ránk is férne a javulás
Magyarországon a forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, miközben a készpénzhasználat társadalmi költségeivel nincsenek tisztában a fogyasztók - az NGM számításai szerint a magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. Nem véletlen, hogy állami támogatással bankkártya-elfogadóhely telepítési programot indítottak, amit nemrég hosszabbítottak meg.
A helyzet egyébként nálunk is javul: az MNB 2017-es, fizetési rendszerekről szóló jelentése szerint Magyarországon a bankkártyával és egyéb elektronikus úton fizetett vásárlások a teljes lakossági fogyasztás 20,7 százalékára emelkedtek 2016-ban - az EU-ban viszont már egy évvel korábban is 32 százalék volt az arány.
| Magyarország | EU | |||||
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2015 | |
| Bankkártyás és egyéb elektronikusan fizetett vásárlások éves összege / Éves lakossági fogyasztás | 11,80% | 13,00% | 14,80% | 17,40% | 20,70% | 32,00% |
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
