Finnország a világ egyik legjobb helye, ha arról van szó, hogy anya valaki, ennek ellenére majdnem 150 éve nem született olyan kevés gyerek az országban, mint tavaly. A gyerekszám évtizedek óta folyamatosan csökken. Pedig a jóléti állam fenntartásához a jövőben is adófizetőkre lenne szükség, azaz dolgozókra.
A úgynevezett termékenységi ráta, az egy szülőképes korú nőre jutó gyerekek száma 1,57 lehetett tavaly, ami nagyon kevés, a lakosság fennmaradásához 2,1 kellene legalább. Egyébként 2015-ös adatok szerint Magyarországon 1,45, Németországban 1,50 ez a szám, tehát Finnországnál rosszabb helyzetű országok is vannak. Németországban a bevándorlás javít a helyzeten, Magyarországon a kivándorlás ront.
Egyre csak rosszabb lesz
A finn helyzet annál inkább meglepő, mert az állam ott is óriási pénzeket fordít a gyerekvállalás ösztönzésére. Már 1937-ben bevezették a csecsemőhalandóság csökkentésére, hogy az anyák indulócsomagokat kapjanak gyerekholmikból. A cikk szerint Finnországnak van az egyik legjobb oktatási rendszere a világon, és nagyon nagyvonalú a gyerekgondozás idejére járó fizetéspótló támogatás is, amit a szülő kap.
Ennek ellenére a demográfiai helyzet inkább csak rosszabb lesz. A rossz demográfiai helyzet a finn gazdasági növekedést is limitálja, ami hosszú távon nemigen lesz több évi 1,5 százaléknál. A jobbközép kormány nem várja tárt karokkal a bevándorlókat sem.
Minél szegényebbek...
A finnek 2019-től megreformálják, rugalmasabbá teszik a gyerekgondozási segély igénybe vételét, de várhatóan az sem lesz elég. Most a nemek egyenlőségéről vitatkoznak, és a nők szerepéről a munkaerő-piacon, mert arra jutottak, hogy főleg a nők karrier utáni igénye az, ami a gyerekszámot ennyire csökkenti.
Érdekes módon a gyerekszám a fejlett nyugati országokban jellemzően jóval alacsonyabb, mint a szegényebb feltörekvő országokban. Inkább úgy néz ki, hogy minél szegényebbek az emberek, annál több gyereket vállalnak.
Nyugdíjpótló gyerekek
Tudósok szerint sok országban ez a hiányzó vagy gyenge szociális ellátó rendszert pótolja: miután az embereknek nincs vagy alig van nyugdíja, betegbiztosítása, a rokonságra, főleg a gyerekeikre lesznek utalva idős korukban. Ezért sok helyütt ma is 3-5 gyereket vállalnak. Ez a hatás az iparilag fejlett országokban, ahol nyugdíjból meg lehet élni és mindenki kap egészségügyi ellátást, nem jelentkezik.
A Wikipedia szerint egyes szegény területeken a fogamzásgátló szerek hiánya vagy drágasága is hozzájárul a magas születésszámhoz. A női munkanélküliség magasabb szintje és az alacsonyabb iskolázottság is összefüggésbe hozható a magas születésszámmal. A magasabban képzett, például európai nők pedig, ha szülnek is, későbbre halasztják.
Megállhat a növekedés
A termékenység már 1990-től meredeken zuhan a világban, és a Föld népességének növekedése 2050 körül megállhat – írják. Ide vezet például, hogy egyes országokban gyorsan nő az életszínvonal és fejlődik a társadalombiztosítási rendszer.
Európában egyes dél- és kelet-európai országokban (Lengyelország, Görögország, Spanyolország) 1,3 körül van a termékenységi ráta alja, a legmagasabb, közel kettő, pedig a katolikus Írországban és Franciaországban mérhető. Svédországban, Izlandon és Norvégiában is viszonylag magas ez az érték, 1,8 körüli.
Németország is gazdag ország és sok családtámogatást fizetnek ki, mégis alacsony a gyerekek száma. Erről a napokban itt és itt is írtunk.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
