|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még más volt a helyzet: Budapest, akárcsak a világ számos nagyvárosa, az elszlömösödés veszélyével nézett szembe. Manapság évente mintegy 0,6 százalékkal nő Budapest lakossága, miközben az agglomeráció lassan elnéptelenedik: az ezredforduló után még évente 2,4 százalékkal nőtt a külkerületek népessége, ez mára alig fél százalékos növekedéssé szelídült, ezt közölte az Otthontérkép a Privátbankár.hu-val.
„A korábban a békés, nyugodt (ezért az itt felnövő új generáció számára talán unalmas) külvárosok és agglomerációs településeket választó közép- és felsőosztálybeli családok egyre nagyobb része preferálja a belsőbb kerületeket, többek között Újlipótvárost, Vízivárost, Újbudát és Ferencváros belső részét – mondta Ditróy Gergely az otthonterkep.hu vezető elemzője. A belvárosi árnövekedés, illetve az új lakásokra igényelhető 10+10 milliós csok egy újabb lendületet adhatnak a főváros közeli településeknek, ez azonban még mindig elmarad a belvárosi lakások népszerűségétől.
Nem elég, ha olcsó
Az ingatlanár önmagában nem magyarázza a lakásvásárlási célpontok kiválasztását, hiszen ha ez így lenne, úgy a legolcsóbb környékeken látnánk a leglátványosabb növekedést – például a XI. kerületben az elmúlt években az átlagnál magasabb áron lehetett lakáshoz jutni, ennek ellenére a lakosság is nőtt. A belvárosban végbement fejlesztések miatt, mint például a területek szépítésének, az új lakások építésének és a parkosításnak köszönhetően gyerek- és családbarátabb lett a főváros, ráadásul az ingatlanfejlesztések következtében rengeteg irodaház épült, ami a munkahelyteremtésnek kedvez.
Fontos szempont, hogy milyen az adott kerület hírneve is. Általánosságban elmondható, hogy a bűnözés minden kerületben visszaszorult: az elmúlt években csaknem 23 százalékkal csökkent a bűnesetek száma és egyetlen kerületben sem növekedett. A realitás az, hogy minél családbarátabb egy környék és minél inkább sikerült visszaszorítani a bűnözést, annál magasabbak az ingatlanárak.
A család az első
A családalapítás egyébként alapvetően meghatározza az egyes kerületek demográfiai alakulását, mivel a leggyakrabban ekkor változtatnak lakóhelyet az emberek. Az FHB Bank családbarátkörnyék-indexnek (csbki) köszönhetően ma már összehasonlíthatjuk Budapest egyes kerületeit a családbarátság szempontjából. Itt a budapesti kerületek átlagban a 10 fokozatú skálán 5,5 pontot értek el. 9 kerület kapott átlagnál magasabb pontszámot, a legjobban teljesítők az I., XI. és az V. kerületek. A legnagyobb mértékben egyébként (2% évente) a XXIII. kerület gyarapszik, ez azonban inkább a kerületben található ingatlanok kedvező árfekvésének köszönhető.
Ha a lakásárakat vizsgáljuk, a csbki mutatószám mértéke nagyjából követi a lakásárak szintjét, habár vannak kivételek. Ilyen például a VI. kerület, ahol ugyan magasak az lakásárak, családbarát szempontból viszont ez a környék nem a legelőnyösebb választás. Ez nem meglepő, hiszen Budapest "szórakoztató központjáról" beszélünk, ami legkevésbé sem a családos profilra koncentrál. Köztes megoldást jelenthet a IV. kerület, ahol ugyan alacsonyabbak a lakásárak, ennek ellenére családbarát tekintetben jó osztályzatot kapott.
|
Mit mér a családbarátkörnyék-index? A mutató két legfontosabb eleme a környezeti és az intézményi index. A környezeti komponens 4 mutatója: 1. Zsúfoltság: az egységnyi lakott területen található lakások száma Az intézményi komponens 4 mutatója: |
A túlterheltség, a munkaerőhiány és a tanítás alacsony minősége ellen demonstráltak kedden Brüsszelben a belga tanárok 
